Beszéljünk őszintén a nyugdíjakról

Nézzünk két közleményt a közeli napokból.

„Mára már borítékolható, hogy a jövő évi infláció jelentősen meg fogja haladni a bejelentett nyugdíjemelést, ezért januárban a magyar nyugdíjasok pénze ismét kevesebbet fog érni. Orbánék az összeomló gazdaságpolitikájukkal képtelenek a nyugodt időskor feltételeit megteremteni a magyar nyugdíjasoknak, ez pedig nem maradhat következmények nélkül jövő áprilisban!” (DK)

„A Fidesz-KDNP kormányzása óta az időseknek is egyre több támogatás jut a gazdasági növekedésből, a nyugdíjprémium után februárban érkezik a teljes 13. havi nyugdíj és Európa legalacsonyabb energiaárait biztosítjuk számukra.” (Fidesz)

1. A 13. havi nyugdíjként emlegetett juttatással kapcsolatban szeretnék emlékeztetni arra, hogy ezen a címen 2002. és 2010. között huszonkét heti nyugdíj került folyósításra. 2021-ben egy heti összeget fizettek ki, 2022-ben pedig újabb négy hetit fognak. A Fidesz tehát 12 évi kormányzás alatt összesen öt heti plusz nyugdíjat biztosított, az MSZP vezette koalíció 8 év alatt több mint négyszer annyit.

2. A 80 ezer forintos nyugdíjprémium és annak maximuma nem a Fidesz találmánya, hanem a Bajnai-kormányé. Az viszont a Fidesz „sara”, hogy hosszú kormányzásuk alatt ezen az összegen nem változtattak, azaz nem emelték fel 100 ezer, esetleg 120 ezer forintra.

3. 2010-ben a nyugdíjkiadások a GDP (bruttó hazai termék) 9,7 százalékot tették ki, 2020-ban ez az arány 7,2 százalékra redukálódott. Erről sohasem beszél a kormányzati kommunikáció, pedig jól mutatja, hogy idősödő társadalmunkban a közkiadások keretéből a nyugdíjasok egyre kisebb hányadban részesülnek.

4. Tizenkét évvel ezelőtt az átlagnyugdíj az átlagkereset 72,4 százaléka volt, 2020-ban nem éri el az 55 százalékot (54,7 százalék). Az részesedési szám romlása is híven tükrözi a munkavállalók és a nyugdíjasok élethelyzetének fokozódó különbségét, az időskorúak leszakadása nyilvánvaló.

5. A 2015. és 2020. között az országos szinten mért nettó átlagkereset öt év alatt 69,3 százalékkal nőtt, a nyugdíjak emelkedésének üteme viszont csak 15,2 százalék volt. A megnövekedett bérköltség természetes módon beépült a termelői és fogyasztói árakba. Az aktív (dolgozó) generáció az emelkedő jövedelmének köszönhetően ezzel többé-kevésbé képes volt lépést tartani, a nyugdíjasok és a nyugdíjak viszont nem, így lemaradásuk ma már drámainak mondható. Az ellenzéki pártok között konszenzus van a két komponensű (bér, infláció) svájci indexálás visszaállításában, amely garantálhatná a nyugdíjak értékállóságát.

6. A legkisebb kötelező bértételek (minimálbér, garantált bérminimum) folyamatosan emelkednek, 2022-ben 20-20 százalékkal. Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege viszont már több mint egy évtizede 28.500 forint/hó/fő, amely a jövő esztendőben se változik. Az értékéhez rendelt, illetve az abból származtatott családi támogatások, szociális juttatások szintje szintén megrekedt, így a relatív elszegényedés más társadalmi csoportoknál is tetten érhető. A 28.500 forint lélektanilag is megrázó nagyságrend, amelyen biztosan változtatni kell.

7. Nem számszerűsített körülmény, de kedvezőtlen jelenség, hogy rendkívül merev a magyar nyugdíjszisztéma. A Nő40 program kivételével nincs lehetőség a korhatár előtti nyugdíjba vonulásra, holott sok olyan élethelyzet létezhet, amikor indokolt lehetne az irányadó korhatárnál (január 1. napjától 65 év) előtt egy-két-három évvel korábban a nyugdíjat választani. Aki „rádolgozik”, jobban járhatna anyagilag, aki előbb pályázik nyugdíjba, az normatív módon meghatározott mértékben (százalékban) csökkentett ellátást kapna. Röviden: bónusz-málusz rendszerre kellene átállítani a szisztémát, ahol a hosszabb szolgálat vállalása extra kedvezményezéssel járna.

Semmiképpen nem akarom az idősödő generáció kedvét karácsony előtt elrontani. Örüljenek a visszamenőleges korrekciónak, az évközi emelésnek, a nyugdíjprémiumnak, a január 1-jei 5 százalékos növekedésnek és a 13. havi juttatásnak. De ebben a választás előtti „pénzesőben” se felejtsék el, hogy az egyre gerjedő infláció pillanatok alatt „fölzabálja” a többletjövedelmet, és azt is vésse az emlékezetébe mindenki, hogy az elmúlt tizenkét év bizonyítottan legnagyobb vesztese a 2,5 milliós hazai nyugdíjas társadalom.