A nemzetgazdaság működőképességének megőrzése céljából, a nyersanyag-ellátás veszélyhelyzet időszaka alatt történő megfelelő biztosítása, illetve a bányászati jog hasznosítására irányuló beruházások megvalósítása érdekében az Orbán-kormány az Ártánd területén lévő 34 telket beruházási célterületté nyilvánította, ami jelentősen leegyszerűsíti az engedélyeztetési eljárásokat. Az erről szóló kormányhatározat a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg.
A 120 hektáros bányaterület a Viastein Kft. tulajdonában van, amelynek egyik tulajdonosa Dicső László cége, a másik pedig Balázs Attila. Dicső két cégben is üzlettársa Balázsnak. Az egyik az a BBID Kft. – ahogy azt a Népszava korábban megírta –, amely az Andrássy út 47. szám alatti hányatott sorsú palotát szerezte meg és újítja fel, a másik az előbb említett Viastein Kft., amely többek között a Puskás Ferenc Stadion és a Ludovika Campus építésében is közreműködött.
A Viastein idén áprilisban megkapta az ártándi bányanyitáshoz szükséges környezetvédelmi engedélyt a Hajdú-Bihar megyei kormányhivataltól, de úgy tűnik, szükség volt még egy kis kormányzati segítségre az induláshoz, holott ebből eddig se volt hiány. A Viasteinnel azonos biharkeresztesi és sóskúti ipari parkokban működő, a BC-csoporttal az elmúlt években együttműködő Innoscitech Kft. 2,8 milliárd forintos állami támogatást kapott. A biharkeresztesi építőipari üzem 2018-as avatásán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter maga is részt vett. A cég egyik tulajdonosa a Columbus magántőkealap, amely a Válaszonline szerint a Rogán Antal-közeli „lakáslottós” vállalkozók magántőkealapja, amely részben az állami Eximbank pénzeivel tölti fel a kiszemelt piaci szereplőket. Köztük Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak üzlettársait, így Balázs Attila másik cégét, a Batlas Holdingot is.
De csurrant Balázs Attilának máshonnan is pénz a nagy bányaoffenzívához. A Direkt36 összesítése szerint Balázs cégeinek legalább 38,9 milliárdnyi hitelt nyújtott az elmúlt években az MFB. A Viasteinre több jelzálog jogot is bejegyeztetett a bank. A budapesti Bikás park melletti Vaba lakópark építésében részt vevő két cége összesen 13,3 milliárd forintot kapott. A projekt szintén kiemelt beruházás, akárcsak a kiskunlacházi bánya kitermelése. Az ország egyik legnagyobb kavics- és homokbányájának ígérkező, több mint 3 millió négyzetméteres terület hasznosítási – bányászati – jogát zárt állami pályázaton nyerte el Balázsi Attila másik érdekeltsége, a Kvarchomok Bányászati és Feldolgozó Kft. A cég még az idén megnyitná a bányát, hogy azután évente 750 ezer köbméter kavicsot termeljenek ki. De az ehhez szükséges környezetvédelmi engedélyt – az elérhető dokumentumok szerint – még nem sikerült megszerezni. Ahogy arról a Népszava korábban beszámolt, a kérelmező sem tagadja, hogy a kitermelés következtében „a terület tájbeli átrendeződése bekövetkezik”, hatalmas új tórendszer jön létre. A rekultiváció (tájrendezés) nem túl ambiciózus: a tavak közötti utak melletti területeket a „korábban letakarított meddővel” részlegesen feltöltenének, majd a korábban dózerrel letolt humusszal terítenék be. Ezt részlegesen fásítják, mondván, a terület később „spontán növényesedik”.
Ártándon gyorsabban ment a dolog. Bár a bányatelek déli határán húzódik az egykori Kutas-ér medre és az azt övező természetközeli állapotú élőhely sáv, a Nemzeti Ökológiai hálózat egyik „folyosója”, amely nem csak jelentős fészkelő- és táplálkozó helyet biztosít számos védett állatfajnak, de azok kelet-nyugati mozgását is lehetővé teszi a környező agrársivatagban, továbbá jelentős tájesztétikai értékkel is bír. De ezt végül elintézték annyival, hogy költési időszakban a fészek körül 10 méteres körben nem végezhető bányatevékenység. Az engedély 2046. december 31-ig érvényes. Az ártándi bányatulajdonos Viastein Kft. biharkeresztesi térkőgyártó üzemébe idén tavasszal Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter is ellátogatott, mint mondta: „az országot járva olyan cégeket keres fel, melyek a paksi bővítés beszállítói lehetnek majd”.
