Csak nyerhet a csődön egy végrehajtó

Bukni nem lehet, sőt az eljárások során elsőként a végrehajtókat kell kifizetni. Nagyon sokféleképpen és nagyon gyorsan meggazdagodhatnak.

Nem rossz évet zárt tavaly a ceglédi járásbíróság mellett működő végrehajtó: ugyan csak 2020 februárjától üzemelt V. Levente Árpád irodája, ám a 38 ezer fős kisvárosban év végéig így is 217 millió forintos árbevétele keletkezett. A cégtulajdonos V. Levente havi fizetésén túl ennek az összegnek nagyjából a fele, 102 millió forint maradt tiszta haszonként a zsebében. Pontosabban maradt volna: az ügyészség szerint ugyanis a posztra Schadl György, a végrehajtói kar elnöke neveztette ki a helyi jogászt az általa havonta 2-5 millióval megkent Völner Pál államtitkárral, amiért a végrehajtóvá előlépett V. Levente 2021 áprilisában és májusában az irodából felvett összegből mintegy 85,5 milliót osztott vissza Schadl Györgynek. Az alá tartozó végrehajtói irodáktól pár év alatt mintegy 880 milliót vasalt így be Schadl, aki az ügyészségi gyanú szerint többek között ebből fizette Völner kenőpénzeit, illetve afféle fizetésként havi 1-2 milliót visszaosztott a végrehajtóknak is.

Mint ismert, 2021 már sem a helyi jogásznak, sem Schadlnak, sem Völnernek nem alakult jól, mivel az ügyészség időközben utóbbi kettőt korrupcióval gyanúsította meg, a Völner mentelmi jogának felfüggesztéséhez küldött ügyészségi leiratban pedig szerepel a ceglédi városi járásbíróság mellett működő végrehajtói iroda is. Az alföldi kisváros irodájának ügymenete egyáltalán nem kimagasló: ha végignézzük a többi irodát – nem csak azt a hét posztot, amit az ügyészség szerint Schadl osztott ki sajátjai között –, szinte mindenütt százmilliós árbevételeket és tízmilliós tiszta profitot találunk, amit a munkabéreiken felül vehettek fel a végrehajtók évről évre.

A ceglédi példánál maradva: mivel ingatlanok esetében az árverezési érték nagyjából 10 százaléka landol végül különféle jogcímeken a végrehajtónál, az iroda 217 milliós árbevétele több mint 2 milliárdnyi árverezésből befolyt összeget sejtet.

„A végrehajtói társadalom tagjainak megkérdőjelezhetetlen szakmai és morális helytállásáról szól az elmúlt időszak” – olvasható a Végrehajtói Szakmai Kar folyóirata, az Executio októberi különszámában Schadl György tollából. A helyzet pikantériája, hogy a különszám megjelenésekor az elnök már a fogdán ült, a rendőrség a szintén végrehajtó nejével együtt kapcsolta le Dubajba indulásuk előtt, a repülőtéren. Völner Pál a szakmai lapban korábban arról elmélkedett, hogy „a bírósági végrehajtás minősége jelentősen befolyásolja a jog érvényesülését, valamint a jogba és az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat”. De az elnöki és államtitkári szavak hitelét nem csak az ügyészség gyanúsítása rombolta le.

A végrehajtói piac ismerői egy cseppet sem lepődtek meg a Legfőbb Ügyészség esetleírásán, inkább csak azon, hogy a korábban kirobbanthatatlannak gondolt Schadl és kapcsolata, az ősfideszes, Orbán bizalmasának számító Völner ilyen gyorsan elbukhat. Sokan évek óta tényként kezelték a végrehajtási kinevezések kapcsán áramló kenőpénzeket, ahogy azt is, hogy egyes végrehajtók vagy strómanjaik nevén óriási ingatlanállomány halmozódott fel. Azonban a nagy pénzekhez az ilyen ügyeskedés nélkül is hozzá lehet jutni. „Egyszerűen csak arról volt szó, hogy meg kell szerezni egy végrehajtói helyet. Ha ez megvan, onnantól nem lehet bukni” – fogalmazott egy forrásunk, aki szerint Völnerrel a háta mögött Schadl pontosan azért tudott uralkodni a végrehajtói területen, mert a végrehajtó kijelölésével eldőlt, hogy az adott területen ki keresheti a nagy pénzt, verseny és kockázat nélkül. Szakmai forrásaink szerint a kisebb értékű ügyeknél az sem igazán fontos, hogy a lehető legmagasabb áron menjenek el az ingóságok, mivel a sávos jutalékrendszernek köszönhetően 10 millió forint alatt a végrehajtó akkor is a pénzénél van, ha olcsóbban sikerül csak árverezni. Inkább a 10 millió feletti ingatlanoknál lehet szempont, hogy jó áron árverezzék el azokat.

Mivel a piac rögzített, adósság mindig van, versenytárs viszont gyakorlatilag nincs, ezért forrásaink szerint a végrehajtó irodák sokszor szándékosan tartják tudatlanságban az adósokat. A végrehajtások igen jelentős részében ugyanis, főleg a telefonszámla-tartozások és a BKV-büntetések esetén, a fizetési meghagyások többnyire elévülnek, azaz elvileg behajthatatlanok. Ugyanakkor ezzel általában az ügyfelek nincsenek tisztában, ezért belemennek a végrehajtási eljárásba, amivel viszont az elévülés megszűnik, és máris jogosan behajtható a követelés.

A végrehajtásnál bukni nem lehet, mivel az elárverezett értékből elsőként a végrehajtót kell kifizetni, ráadásul a végrehajtást kérő ezt még meg is előlegezi a végrehajtónak. A végrehajtót illető díjakat a végrehajtásról szóló 2021-es jogszabály rögzíti, ezért a végrehajtó az eljárás során munkadíjat, eljárási díjat, kézbesítési díjat, a behajtott összeg több százalékát kitevő költségátalányt, végrehajtási jutalékot számíthat fel, ezen felül külön költség lehet a helyszíni kiszállás díja, a lefoglalt ingóság szállítása, tárolása és 400 ezer forint feletti értéknél a végrehajtói karnak is jár az ügyérték 1 százalékát kitevő jutalék.

A legnagyobb rész a befolyt összegből számított költségátalány és a jutalékok, ezek sávosan emelkednek, így például 15 milliós behajtás után a 10 millió alatti összeg után 700 ezer forintot plusz a 10 millió feletti rész 3 százalékát kapja meg költségáltalányként a behajtó, a munkadíj pedig ebben az esetben 166 ezer forint és az ügyérték 0,5 százaléka (mivel az ügyérték gyakran jóval magasabb, mint a ténylegesen befolyt összeg, ezért a 0,5 százalék a valóságban ennél több is lehet). A különféle költségtételeknél talán többet mond egy lapunk által is megtekintett 2016-es végrehajtás okirata: eszerint 11 millió forintot sikerült bevasalni az adóson, ami után összességében 1,2 millió forintot zsebelt be a végrehajtó.

Mint jogász forrásaink ecsetelték: ha a gyanú szerint végrehajtó-maffiát üzemeltető Schadl Györgyöt és felső kapcsolatát, Völner Pált bűnösnek is találják, az vajmi kevés vigaszt jelenthet a végrehajtással kilakoltatottak számára. Hiába korrupt megállapodás révén kerültek nyeregbe a végrehajtók, ha a végrehajtás során nem követtek el súlyos és bizonyítható bűncselekményt, akkor peresíthetetlen a végrehajtott vagyon.