Jelentés készül az Európai Parlamentben az EU demokratikus folyamataiba való külföldi beavatkozásról és félretájékoztatásról, amelynek még nem végleges szövege elítéli a magyar kormány döntését a kínai Fudan Egyetem kampuszának megnyitásáról. A határozattervezet szerzője, a lett kereszténydemokrata Sandra Kalniete egy újságíróknak tartott beszélgetésen a Népszava kérdésére kifejtette: azért tartotta fontosnak kiemelni a Fudan Egyetem ügyét, mert miután évekig hiába harcoltak a budapesti Central European University megmentéséért, a magyar kormány most egy kínai finanszírozású egyetemnek akar helyet adni. Az EP-képviselő szerint az ártó szándékú külföldi beavatkozásnak egyik nem közvetlenül tetten érhető formája, hogy külföldi szervezetek partneri kapcsolatra lépnek egyetemekkel, iskolákkal és kulturális központokkal. Ide sorolható még, hogy harmadik országok különféle csatornákon keresztül ellenőrizni próbálják az EU területén élő diaszpóraközösséget és igyekeznek megnyerni magasrangú politikusok, köztisztviselők támogatását. A jelentéstevő különösen Kínát és Oroszországot vádolja agresszív befolyásolási műveletekkel és kísérletekkel.
Kalniete a jelentéstervezetben aggasztónak nevezi, hogy európai oktatási intézmények egyre növekvő számban kötnek partnerséget kínai szervezetekkel, ami azzal jár, hogy azok ellopják a tudományos ismereteket és cenzúrázzák a Kínához kapcsolódó kutatásokat. – A Konfuciusz Intézetek a kínai gazdasági érdekek, valamint a kínai hírszerzés és a kémek toborzása érdekében lobbizási platformonként szolgálnak – állítja. Magyarországon jelenleg 5 ilyen intézet működik, miközben az utóbbi években például a düsseldorfi, a brüsszeli, a hamburgi és az összes svédországi egyetem felmondta együttműködését ezekkel a kémkedés és a beavatkozás veszélye miatt.
Az EP-képviselő elítéli a Pegasus-kémszoftver bevetését, elsősorban mint a külföldi beavatkozás egyik formáját, és javasolja, hogy uniós szinten vonják felelősségre azokat, akik illegális megfigyelési programokat működtetnek újságírók, emberi jogi aktivisták és politikusok ellen. – Létre kell hoznunk egy jogi keretet annak megakadályozására, hogy az olyan, bűnözők leleplezésére alkalmas eszközöket, mint amilyen a Pegasus, az EU-ban ne lehessen illegális kémkedésre felhasználni. Paragrafusokba kell foglalni nem csak a vásárlók, hanem az eladók felelősségét is, és biztosítani kell az átláthatóságot – válaszolta lapunk kérdésére.
Sandra Kalniete rengeteg plusz feladatot róna az uniós intézményekre és a tagállamokra a külföldi manipuláció és a félretájékoztatás megelőzésére, felderítésére és elhárítására. Új, elrettentő mechanizmusokat és kötelező erejű szabályokat javasol, több pénzt és erőforrást, valamint a hírszerzési információk egymás közti megosztását. Arra azonban nincs jó válasza, hogyan kéne kezelni azokat a tagállami kormányokat vagy kormányzati tisztségviselőket, akik maguk terjesztik az álhíreket. A legtöbb, amit szerinte az EU tehet, hogy megnevezi és leleplezi a hamis információkat, a jelenséggel pedig a jogállamisági eljárások keretében foglalkozik. Az EP-képviselő nem tart attól, hogy egyes tagállamok, amelyek kifejezetten keresik a kapcsolatot szélsőséges, tekintélyelvű országokkal, visszaélhetnek az EU-s partnereik által megosztott hírszerzési információkkal. – Ne legyünk naivak, a titkosszolgálatok pontosan tudják, hogy kivel milyen információkat oszthatnak meg, és mit kell megtartaniuk maguknak – mondta lapunk kérdésére.
A jelentésről január végén szavaz az EP külföldi beavatkozásokkal és félretájékoztatással foglalkozó különbizottsága.
