“Háborús” légkörben tanácskoztak csütörtökön Brüsszelben az Európai Unió állam- és kormányfői. Egynapos találkozójukon a Covid-19 vírus újabb támadásával, a továbbra is rendkívül magas energiaárak rémével, a Belarusz felől indított hibrid háborúval és az Ukrajnát fenyegető orosz agresszióval kellett megküzdeniük - legalábbis papíron, a tárgyalóasztal mellett. Ezúttal nem hoztak konkrét döntéseket, hanem véleményt cseréltek és fenyegető figyelmeztetéseket küldtek a keleti frontra.
A pandémiáról született állásfoglalásukban kulcsfontosságúnak és sürgetőnek nevezték a védőoltások és az emlékeztető oltások beadását, valamint az oltásellenesség és a koronavírussal kapcsolatos félretájékoztatás megfelelő kezelését. A vezetők szerint az új variánsok megjelenését követően továbbra is összehangolt és tudományos alapokon nyugvó válaszlépésekre van szükség. A tagállamok intézkedései nem korlátozhatják aránytalanul az EU-n belüli szabad mozgást - fogalmaztak, miután az omikron vírusvariáns miatt Olaszország és Görögország is saját szabályokat vezetett be, negatív PCR tesztet kér mindenkitől, aki átlépi az országhatárt. Félő, hogy a figyelmeztetés ellenére több tagállam is drasztikus és egyoldalú lépésekre fogja rászánni magát, ha nem csökken a fertőzések és megbetegedések száma.
A magas energiaárakról rendezett, hosszúra nyúlt vita arról szólt, hogy az Európai Uniónak vannak-e eszközei a jelenlegi árválság kezelésére. A kérdésre nincs egyöntetű válasz, kelet-és dél-európai tagállamok egy csoportja például az Európai Bizottság beavatkozását várja, míg a piacpárti tábor szerint erre nincs szükség.
A csúcstalálkozó talán legforróbb témája az volt, hogy a vezetők milyen üzenetet küldjenek az orosz-ukrán határon újabb erődemonstrációt tartó Moszkvának. Gitanas Nausėda litván elnök a tanácskozásra érkezve azt mondta, hogy a határon tapasztalt orosz csapatösszevonás miatt “valószínűleg" az elmúlt 30 év "legveszélyesebb helyzetével" állunk szemben. Néhány tagállam - főként az EU keleti határain - sürgette, hogy a közösség mondja ki egyértelműen, milyen szankciókkal tántorítaná el az orosz vezetést az újabb agressziótól. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki szerdán találkozott az EU vezetőivel, azt mondta: világossá kell tenni a Kreml számára, milyen következményei lennének egy támadásnak, ahelyett, hogy csak utólag büntetnék meg. A csúcs zárónyilatkozatának tervezete ugyanakkor nem tartalmazott részleteket, csupán azt tette világossá, hogy Moszkvának súlyos következményekkel kell számolnia, ha megtámadja a szomszédját. A fővárosok megosztottak abban, hogy mekkora gazdasági fájdalmat hajlandók elviselni Putyin megbüntetése érdekében.
Az Európai Parlament ennél szókimondóbb volt, csütörtökön elfogadott állásfoglalásukban a képviselők leszögezték: az uniós országoknak készen kell állniuk, hogy gyorsan megállapodjanak az orosz kormány elleni szigorú gazdasági és pénzügyi szankciókról. Ha bekövetkezik a katasztrófa, be kell fagyasztani a felelősök EU-ban lévő pénzügyi és egyéb eszközeit, utazási tilalmakat kell bevezetni és ki kell zárni Oroszországot a SWIFT fizetési rendszerből. Emellett célba kell venni az orosz gazdaság számára fontos ágazatokat, illetve megzavarni hírszerző szolgálatai és hadserege finanszírozását.
