Hogyan lettem senki? - ezzel a címmel beszél az életéről az Örkény Színház színpadán és életrajzi könyvében Békés Itala. A legidősebb aktív magyar színésznő frappáns választ ad erre a természetesen ironikus kérdésre. De vajon az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke tudja, hogy ő is talált egy "senki"-t? A minap a novemberi, 7,4 százalékos, évesített infláció vágtatásának okait sorolva arra jutott ugyanis: "ezt senki nem láthatta előre, nincs olyan ember a világon, bármennyire állítja ezt magáról. aki ezt képes volt előre látni."
Az általában visszafogott, szavait előzetesen alaposan megfontoló jegybankár ezúttal tévedett, mégpedig nagyot. Lapunkban már tavaly augusztusban megírtuk, amikor az MNB még az infláció mértékének csökkenésére várt és a kamatemelésről hallani se akart: "Szakértői körben máig vita zajlik arról, hogy valójában hány ütemből is áll a vágta. Az azonban senki előtt nem kétséges, hogy ez a jármód alkalmas arra, hogy a lovak a leggyorsabb sebességüket elérjék. A forint pénzromlási ütemének (...) jó esélye van arra, hogy tovább folytassa vágtáját, még ha az ellenőrizhetetlen hiperinfláció esélye pillanatnyilag nem fenyeget is."
A pénzjegynyomda gépeit a veszélyhelyzetre hivatkozva csúcsra járatták, s ebből egészségügyi eszközöket, vakcinát vásároltak sokszoros áron, gyakorta szükségtelenül, ami inflációgerjesztő tényezővé vált, habár a kormány ezt nem vallotta be. Azt pedig a Monetáris Tanács tagjainak is látniuk kellett, hogy amikor a kényszerűen bezárt szállodák és éttermek ismét működni tudtak, igyekeztek gyorsan bepótolni a rajtuk kívülálló okokból bekövetkező veszteséget, mégpedig a legalább 10-20 százalékkal megemelt árakkal. Sőt emellett az alapvető élelmiszerek folyamatos drágulása is elég látványosan történik.
Surányi György, aki két alkalommal állt az MNB élén, lapunkban keményen fogalmazott: "Egyre inkább kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy a hivatalos statisztika pontosan méri-e az inflációt. Minél később áll neki a gazdaságpolitika az egyensúlytalanságok – a felelőtlen költségvetési és jövedelempolitika és az elhibázott kamat- és árfolyampolitika - kiigazításának, annál nagyobb árat fogunk fizetni. A szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Az infláció letörésének költsége, az egyensúly helyreállításának gazdasági, társadalmi ára a késlekedéssel emelkedik."
Az újabb 0,30 százalékpontos jegybanki alapkamatemelés - most 2,4 százaléknál tartunk - a Monetáris Tanács teljes zavarát tükrözi. Nem látják be: az eddigi lépéseik mértéke alkalmatlan az infláció megfékezésére, és ha a decemberi adatok kedvezőbbek lesznek is, az főként az üzemanyagok piaci árának eltérítéséből adódik majd. (Surányi: "Szúnyogcsípésnek is kevés ilyen inflációs hullámban 0,15-0,30 százalékponttal emelni a kamatot.") Eközben a forint árfolyama továbbra is a gyenge pályáját futja. A jegybanki alelnök pedig felpanaszolja: "Gyorsan változó közegben hoz döntéseket az MNB." Ez elvitathatatlan, mint ahogy az is, hogy mindeddig eredménytelenül.