„Újító jelleggel” előre jelezte a vizsgálatra kiszemelt budapesti és Veszprém megyei cégeknek a foglalkoztatás felügyeleti hatóság az idén, hogy hamarosan ellenőrizni fogják őket. „Kísérleti jelleggel” pedig iratbekérésen alapuló távellenőrzést folytattak le Baranyában illetve Győr-Moson-Sopron megyében. A munkáltatóknak így lehetőségük nyílt „rendbe szedni” munkaügyi irataikat, adott esetben bejelenteni addig feketén foglalkoztatott dolgozóikat, így aztán nem csoda, hogy az idei évben arányaiban kevesebb (bár számszerűen így is több) szabálytalan munkaadóra bukkantak. Azt a hatóság is elismeri. hogy az ellenőrzés eredménye így nyilvánvalóan nem mutat valós képet a munkáltató jogkövető magatartásáról, de mint írják: „egy későbbi ellenőrzés veszélyeztetettségének tudatában elősegítheti a jogkövető magatartás kialakulását”. Az innovációs tárca foglalkoztatás-felügyeleti irányítási főosztályának jelentése az első háromnegyedévi ellenőrzési tapasztalatokat foglalt össze, s ebben azt is írták, hogy az előrejelzett célellenőrzéseknek a célja nem is a cégek jogsértő gyakorlatának feltárása, hanem a hatóság jelenlétének tudatosítása, közvetett módon a munkáltatók jogkövető magatartásának elősegítése volt. Jelzik azt is: az „új jellegű ellenőrzések végrehajtása” jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az első háromnegyed évben a korábbiaktól alacsonyabb volt a feltárt szabálytalanságok száma.
Az ellenőrzött 11 182 munkáltató 68 százalékánál így is jogsértést tártak fel (tavaly 70 százalékuknál), ami a vizsgált dolgozók 62 százalékát (tavaly 64 százalékát), azaz csaknem 26 ezer munkavállalót érintett a tavalyi 29 ezer után. A jogsértések között továbbra is meghatározó a feketefoglalkoztatás, amelyre szintén kevesebbszer bukkantak az ellenőrök: tavaly a vizsgált dolgozók 15,5, az idén 14,1 százalékát érintette a probléma. Ez az arány ugyanakkor még mindig meglehetősen magas, hiszen tíz évvel ezelőtt még feleekkora - 6,8 százalékos - arányban voltak érintettek a vizsgált dolgozók. A jelentés szerint a magas találati arány oka, hogy hatékonyan választják meg az ellenőrzési célpontokat, vagyis az ellenőrök oda mennek vizsgálódni, ahol valóban feketén dolgoztatják a munkavállalókat.
A legtöbb feketemunkás továbbra is az építőiparban dolgozik: a lefülelt, bejelentés nélküli munkavállalók 53 százalékát – több, mint 3 ezer ember - ebben az ágazatban foglalkoztatják. Ez növekedést jelent a tavalyi 49 százalékhoz képest. Csak az ágazaton belül vizsgálva az arányokat ugyanakkor javulás látszik: tavaly az építőipari munkavállalók 37,4, az idén „csak” 31 százalékát dolgoztatták feketén, ami 2011-től kezdve a negyedik legkedvezőbb arány. A feketén foglalkoztatott munkavállalók ágazati megoszlását tekintve a kereskedelem részesedése szintén nőtt – a tavalyi 6 százalékról 9 százalékra. Az ágazaton belül pedig úgyszintén csökkenés látszik, és a tavalyi 10 százalék helyett már „csak” a kereskedelmi munkavállalók 7,5 százaléka dolgozik feketén. A jelentés érdekességként jelzi, hogy csak a kereskedelemi ágazatban nőtt tavalyhoz képest a feketén foglalkoztatott munkavállalók abszolút száma, mégis javuló tendencia figyelhető meg, mivel közel 3 ezer dolgozóval többet ellenőriztek az idén.
A vendéglátásban az idei első félévben tapasztalt, meglehetősen kedvezőtlen mutató – a 2011 óta második legmagasabb a fekete foglalkoztatotti arányszám – javult. Szeptember 30-ig így is az ellenőrzött, ágazatban dolgozók 13,8 százalékát – 430 főt - kapták fekete foglalkoztatáson. Tavaly szeptemberben ugyanakkor még 17,8 százalék – 674 fő – volt az arány, így a jelentés szerint mindenképpen pozitív, hogy az idei első háromnegyed éves adatok nem kiugrók, és a koronavírus vendéglátás ágazatra kifejtett hatása csökkenni látszik.
