A magyar szakemberek is aggódtak a keleti vakcinák miatt a Transparency által kiperelt dokumentumok szerint

A nemzetközi civil szervezet fel is jelentette az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet közérdekű adatok eltitkolása miatt.

Sok aggályuk volt a magyar szakértőknek a keleti, így a kínai és az orosz koronavírus elleni vakcina alkalmazásával kapcsolatban – írja a 24.hu a Transparency International Magyarország (TI) által – hosszú pereskedés után – megszerzett engedélyeztetési dokumentumok egy része alapján.

Csakhogy a kiadott, korábban titkos iratokban elrejtették, kitakarták a lényeges információkat. A dokumentumokhoz bírósági úton hozzájutó TI ezért büntetőfeljelentést tett az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettel (OGYÉI) szemben, közérdekű adattal visszaélés vétsége miatt. Ezt a portálnak Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója mondta.

Viszont ami az így kiadott dokumentumokban is fellelhető, megerősíti a magyar szakemberek aggályait. Kiemelték, miként Szlovákiában, úgy idehaza is tengerimalacokon próbálták ki a Szputnyik-V vakcinákat a hatóságok még január közepén. Az állatkísérletre mindössze két nappal azelőtt került sor, hogy az orosz oltóanyag megkapta az ideiglenes gyógyszer-alkalmazási engedélyt a OGYÉI-től.

Az oroszországi vakcinagyárat január 20-án látogatták meg a magyar szakemberek, mindössze egy nappal az ideiglenes engedély megadása előtt, ugyanakkor leszögezték: „teljeskörű helyes gyártási gyakorlat megállapítására illetve ellenőrzésére nem volt lehetőség”.

A cikk szerint Kínában január közepén jártak a magyar szakemberek a Sinopharm vakcina gyártási folyamatát ellenőrizni. A helyszíni ellenőrzés során tizennégy hiányosságot állapítottak meg az angol nyelvű dokumentum szerint, ezek kijavítását március 3-áig írták elő. Ezért nem is adták ki GMP (good manufacturing practice – helyes gyártási gyakorlat) igazolást, amely a gyógyszer-engedélyezés alapfeltétele. Számos részlet azonban itt sem megismerhető, mivel a kínai helyszínen végzett ellenőrzésről készült dokumentumból is sok mindent kitakartak.

Hozzátette, ezt az ügyletet azért tekintik a korrupció kimagaslóan súlyos példájának, mert „az állam a Danubia Pharma nevű cégnek nagyjából 15 milliárd forintot kitevő, közpénzből származó extraprofitot eredményező szerződés révén beszerzett kínai oltóanyagot annak hatástalansága ellenére engedte a 60 évesnél idősebb magyar emberek körében alkalmazni”.