Lakossági kamatstopot vezet be a kormány: október végi szinten rögzíti a jelzáloghitelek kamatait januártól, így a februári törlesztőrészlet már alacsonyabb lesz, mint a korábbiak – jelentette be a mai kormányülés után Orbán Viktor. A miniszterelnök szavaiból az is kiderült: a kamatstop nem sokkal az országgyűlési választások utánig, azaz az első fél év végéig tart. A kormányfő az intézkedést az egész Európában növekvő energiaárakkal hozta összefüggésbe, amellyel szemben Magyarország védi a családokat: a minimálbér és a nyugdíjak emelésével, a rezsicsökkentés politikájával, az üzemanyagok árának rögzítésével. Az infláció azonban más területeket is érint, például a korábban felvett hitelek kamatait, ezért új védelmi vonalat kell megnyitni – magyarázta. A bejelentés hatására rögtön zuhanni kezdett a tőzsde, főként az OTP papírjai miatt, amelyek tegnaphoz képest 7,17 százalékot estek.
A kormányfői érvelés sántít, hiszen az inflációt a kormány választási költekezése, és az amiatt megugró államháztartási hiány is hajtja. A keresetek és a nyugdíjak emelkedése ráadásul tovább növeli a fogyasztást, így inkább inflációt gerjesztő, semmint fékező hatása lesz. Csakúgy, mint annak, ha a kamatok megfékezésével több elkölthető pénz marad a lakosságnál. A banki kamatok éppen azért emelkednek, mert a jegybank az infláció megfékezése érdekében a nyár óta lépésről lépésre növeli az irányadó kamatot. A kormány most lényegében ennek tesz keresztbe. Igaz, a jegybank így már bátrabban emelheti az irányadó kamatot, a választásokig emiatt nem fognak hitelek bedőlni.
Az irányadó kamat emelkedése miatt ugyanis valóban drágulnak a piaci hitelek: egy újonnan fölvett 20 millió forintos jelzálogkölcsön törlesztőrészlete például – konstrukciótól függően – 5-10 ezer forinttal lett több november eleje óta. A kormány azonban nem ezekre célozza a kamatstopot, hanem a már régebben felvettekre. Ezek közül azok drágulnának, amelyeknek éppen a mostani időszakra esik a kamatfordulója, vagy amelyeknél nem is rögzítették hosszú távra a kamatot, ezért azt néhány havonta újraszámolják a bankok az aktuális kamatkörnyezetnek megfelelően. Ilyen, 3 havonta átárazódó hitelre válthattak az egykori devizahitelesek is a forintosítás idején.
A jegybank adatai szerint jövő júliusig összességében a teljes jelzáloghitel-állomány 40 százaléka, mintegy 466 ezer szerződés árazódhat át. A medián törlesztőrészlet-növekedés 100 bázispontos kamatemelés esetén havi 1370, 300 bázispontosnál 4200, 500 bázispontosnál pedig 7150 forint lenne. Ennek a csaknem félmillió adósnak dob most mentőövet a választási kampány hevében a kormány. Holott az adósok maguk is menthették volna magukat: az elmúlt hónapokban rögzíthették volna hiteleik kamatát - akár úgy is, hogy az eredeti kamat és törlesztőrészlet még csökken is. Erre az elmúlt években a jegybank és a bankok többször felhívták az adósok figyelmét, de kevesen éltek vele. Az érintett hitelek mindössze 6,5 százalékát váltották át hosszabb kamatperiódusúra. Mivel tehát az adósok nem foglalkoztak a kamatok rögzítésével, megtette ezt most helyettük a kormány - legalábbis addig, amíg le nem adják voksaikat a jövő évi választáson.
