államadósság;költségvetés;adóssság;

2021-12-23 06:00:00

Naponta 10 milliárddal nő az államadósság

Az év első tíz hónapjában 3163 milliárd forinttal nőtt a költségvetés adóssága, ez napi 10,4 milliárdos növekedés.

Októberben 39848 milliárd forint volt a költségvetés adóssága, ez 3163 milliárd forintos növekedés az év eleje és 20883 milliárd forintos emelkedés 2010 eleje óta – derül ki az Államadósság Kezelő Központ adataiból. A költségvetés adóssága teszi ki az államadósság mintegy 97 százalékát, a maradék három százalékon az önkormányzatok osztoznak. Magyar Nemzeti Bank (MNB) csak negyedévente közli a teljes államadósság mértékét, az utolsó adatközlés szerint szeptember végén sz államháztartás bruttó adóssága 40 922 milliárd forint volt, ami akkor a becsült GDP 80,5 százalékára rúg.

A költségvetés adósságáról már az októberi adat is rendelkezésre áll ez alapján állítható, hogy a költségvetés adóssága idén minden egyes nappal 10,37 milliárd forinttal nőtt. Ezzel az ütemmel az államadósság az év végére eléri a 41 ezer milliárd forintot, és ha kormány nem döntött volna a költségvetési folyamatok korrigálásáról, akkor idén folytatódott volna az államadósság növekedése is. Tavaly év végén az állam tartozása a GDP 80,1 százalékára rúgott, így szeptember végén nemcsak nominálisan, de a GDP-arányos mutató is meghaladta a tavalyi szintet. Vagyis az első háromnegyed évben nemhogy csökkent volna, hanem egyenesen nőtt az államadósság, miközben a gazdaság 6-7 százalékkal, az árak pedig 5 százalékkal emelkedtek, azaz a nominális GDP értéke – amihez az adósságot viszonyítják – legalább 10 százalékkal nőtt. 

A kormány decemberben már lassított a hiány, és így várhatóan az azt finanszírozó államadósság növekedésén is, ugyanis 350 milliárd forint értékben beruházások elhalasztását rendelte el. De ugyanekkor döntés született más kiadások elhagyásáról vagy befagyasztásáról is, így például leálltak egyes uniós pályázatok kifizetésével, annak érdekében, hogy ne növekedjen tovább a hiány. Varga Mihály pénzügyminiszter ezen felül azt is bejelentette egy sajtótájékoztatón, hogy a kormány az államháztartás jövő évi hiányát nem a GDP 5,9, hanem 4,9 százalékában célozza meg, és további kiadásokat is mérsékelnek.

Ennek ellenére nem várható a következő években az államadósság látványos csökkenése. Az Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentése szerint a 2022-től a magyar GDP-arányos államadósság mérséklődő pályára áll, de még sokáig a pandémia előtti szinten marad. A koronavírus-járvány előtt 2019 decemberében az államadósság-mutató a GDP 65,5 százalékán állt, ami már uniós összehasonlításban is kedvező adat volt. Ezt megelőzően a 2008-as pénzügyi válság előtt volt ilyen alacsony az államadósság,  vagyis 2019-re jutottunk el a 2007-es szintre. Erre jött rá a koronavírus-válság a 2020-as lezárásokkal, a drasztikusan megugró hiánnyal és államadóssággal. 2021-ben már mód lett volna az adósság mértékének csökkentésére, ám a kormány a növekedés erőltetését tűzte zászlajára. Így idén, ha minimálisan is, csökken az államadósság-mutató. Az MNB megengedően arra számít, hogy 2021 végén az államadósság mértéke a GDP 79,8 százalékára olvad. Az Állami Számvevőszék szerint épp összejön a 79,9 százalékos adósságcél, vagyis hat százalékos gazdasági növekedés mellett arra futotta a kormánynak, hogy fél százalékponttal csökkentse a mutatót.

A jegybank elemzői azzal kalkulálnak, hogy 2024 végéig az adósságráta folyamatosan mérséklődik. A prognózis szerint a tavalyi átmeneti emelkedést követően a 2023-ban felgyorsuló mérséklődés következtében évente átlagosan 1,3 százalékponttal csökkenhet az államadósság-ráta, ami így 2024 végére 75 százalék alá eshet, ez a 2017-es szintnek felel meg. Ugyanakkor megjegyzik, hogy az EU-források beérkezésének csúszása miatt az adósságráta időbeli lefutása változhat, azaz idén a vártnál lassabban mérséklődik az adósságszint, majd a pénzek tényleges beérkezésekor csökkenhet érdemben az adósság. A forint-euró árfolyam változása a devizaadósság átértékelődésén keresztül gyakorol hatást az adósságrátára, így az árfolyam 1 százalékos változása mintegy 0,2 százalékponttal módosítja a GDP-arányos államadósságot – jegyzik meg az MNB elemzői. A forint leértékelődésével az államadósság nő, ám vélhetően a jelenlegi szintekről a közeljövőben már inkább erősödni látszik a forint, legalábbis ennek érdekében emeli sorozatban a kamatát az MNB, igaz eddig hatástalanul.

Az államadósságon belül azonban újra nő a devizaadósság aránya, a mélypont 2019 végén 17 százalék volt. A kormány terve az volt, hogy a jövőben soha nem emelkedjen 20 százalék fölé a devizaadósság aránya, ám ez a célkitűzés is megdőlt a napokban, amikor Pénzügyminisztérium 25 százalékra emelte ezt a célszintet. Ennek az az oka, hogy a magyar állam a nagy hiteléhségét már nem tudja kielégíteni a forintpiacokon – egyszerűen nincs annyi vevő -, ezért fordult újra a devizapiacok felé. Ennek jegyében került sor idén a korábban soha nem látott mértékű 5 milliárd eurós devizakötvény-kibocsátására, amit 2022-ben további 2 milliárd eurónyi kötvénykibocsátás követhet.