Izrael;Szentföld;karácsony;izraeli-palesztin viszony;

2021-12-24 08:30:00

Nagyon csendes éj Betlehemben

Második éve valóban csendes a szenteste Betlehemben és a Születés Templomában. Az izraeli-palesztin viszonyban sem történt áttörés, az első bizonytalan lépések azonban megtörténtek.

Nagyon "Csendes éjre” készülhet Betlehem, e címmel számolt be a karácsonyi készülődésről a Hárec. Az izraeli napilap szerint a tavalyi első néptelen karácsony után a bibliai város lakói „normális” ünnepben reménykedtek miután november 1-jén Izrael újra megnyitotta határait a védettségüket igazolni tudó turisták előtt. Sőt, zarándokok tengerére készültek a karácsonyi szezonban. Ám a koronavírus omikron variánsának megjelenése és gyors terjedése szertefoszlatta a reményeket. Izrael újra megtiltotta a turisták beutazását. Betlehem Jeruzsálemtől alig tíz kilométerre, a Palesztin Hatóság fennhatósága alatti Ciszjordániában fekszik, amelynek nincs saját repülőtere, a bibliai helyszínekre vágyó tengerentúli turistáknak a Ben Gurion repülőtéren keresztül kell beutazniuk. Így csak a környékbeliekre számíthat a város, az ünnepet megelőző vásári áradat és vele együtt a bevételek is elmaradtak. „A csodálatos templom, a szállodák és az üzletek üresen állnak, a helyiek azon tűnődnek, hogyan hozzák be a veszteségeket”, írta a Hárec.

A karácsonyi időszakban Jézus szülőhelyét általában ellepik a turisták. A Jászol téren idén is december 5-én felállították a hatalmas karácsonyfát és látványos ünnepséggel megnyitották a karácsonyi szezont. A helyiek nem véletlenül vannak elkeseredve, Betlehem legfőbb bevétele a turizmusból származik. A járvány előtti években csak a karácsonyi szezonban mintegy kétmillió turista látogatott ide, a járványügyi restrikciók alapvető megélhetési forrásuktól fosztották meg a helyieket.

Pedig minden adott volt a fellendüléshez. A hatodik századi Születés temploma 2012-től a Világörökség része. Az utóbbi években nagy beruházással gyönyörűen megújult mind a templom, mind a Zarándoklat útja, 2019 júliusában a két helyszínt le is vették a veszélyeztetett örökségi helyszínek listájáról.

A keresztény hagyomány a 2. század óta tekinti e betlehemi helyszínt Jézus születési helyének. Az első templomot még 339-ben építették, ezt egy tűzvész emésztette fel. A ma is álló templom a 4. században épült a régi helyén. Egész épületegyüttesről van szó, amelyben latin, görög ortodox rítusú, ferences és örmény szerzetesházak és templomok, tornyok, teraszos kertek és egy zarándokút is található. A karácsonyi zarándokok hosszú sorbanállás után lemennek az altemplomba, ahol karácsonyi énekeket énekelve megérintik a csillagot, amely Jézus születésének helyét jelzi. A tizennégy ágú ezüstcsillag az oltár alatt található és azt a háromszor tizennégy nemzedéket jelöli, amely Ábrahámtól Jézusig élt.

Szenteste az éjféli misén rendszerint a vezető palesztin politikusok is jelen vannak. Mahmúd Abbász elnök és Mohamed Sztaje palesztin miniszterelnök egyaránt meghívót kapott a misére, de azt egyelőre nem jelezték, a pandémia közepette eleget is tesznek-e a meghívásnak.   

A 36 ezres palesztin városban, ahol 1948-ban, Izrael állam megalapításakor a keresztények még abszolút többségben voltak, arányuk mára 20-25 százalékra csökkent. 

Közeledés áttörés nélkül

Benjamin Netanjahu 12 éves kormányzása alatt befagyott az izraeli-palesztin békefolyamat. A patthelyzet kialakulásához mindkét fél jelentősen hozzájárult, a palesztin elnöki tisztséget 2005 januárjától betöltő Mahmúd Abbász és a mögötte álló, Ciszjordániát kormányzó Palesztin Hatóság sem bizonyult a megbékélés bajnokának. Abbász több mint 11 éve tulajdonképpen illegálisan tölti be tisztségét, hiszen mandátuma öt évre szólt. A Palesztin Hatóság legitimitása sem áll biztosabb lábakon, az utolsó választást 2006-ban rendezték meg, azóta annak biztos tudatában halogatják, hogy egy szabad választást a Gázát uraló, de Ciszjordániában is egyre népszerűbb terrorcsoport, a Hamász minden bizonnyal újra megnyerne. (Idén szeptemberben a Hamász és a Palesztin Hatóság főerejét adó Fatah megállapodott arról, fél éven belül megrendezik a parlamenti választásokat, de nem ez lenne az első alkalom, amikor a biztosnak hitt voksolást újra elhalasztják.)

Abbász legitimitását az Izraellel szembeni keménykedésben vélte felfedezni, Netanjahunak pedig esze ágában sem volt elődei politikáját folytatni, a kétállami megoldást soha nem tudta ténylegesen elfogadni. Még Donald Trump volt amerikai elnök is kompromisszumképtelennek nevezte utólag Netanjahut. Izraelben december 12-én jelent meg Barak Ravid újságíró ,,Trump békéje: Az Ábrahám-egyezmény és a Közel-Kelet átformálása” című könyve, amelyben egy interjúban a volt elnök azt állította, Netanjahu sohasem akart békét kötni, akadályozta a Jeruzsálem és Rámalláh közötti közeledésre irányuló amerikai erőfeszítéseket is. Az is állította, Beni Ganc ex-vezérkari főnök, aki az ellenzéki tábort faképnél hagyva a koronavírus miatti vészhelyzetre hivatkozva 2020-ban nemzeti egységkormányt alakított rotációs alapon Netanjahuval, kész lett volna a tárgyalásra a palesztinokkal.

Nem véletlenül a Naftali Bennett vezette sokszínű kényszerkoalícióból is Ganc tette meg az első lépést a Palesztin Hatóság felé. Ez az ideológiailag, vallásilag is sokszínű, a szélsőjobbtól a szélsőbalig terjedő koalíció, élén az egykori telepesvezér Bennettel kezdettől közölte, nem ez a kormány lesz az, amely a kétállami megoldást megvalósítja, hiszen e téren nincs közös nevező a tagpártok között. Ám azt vállalták, megpróbálják enyhíteni a konfliktust, és lépéseket tesznek a ciszjordániai biztonsági és gazdasági helyzet javítására. E vállalás teljesítését el is kezdte a Bennett-kabinet, nemcsak új munkavállalási engedélyeket adott ki palesztinok számára, hanem felélesztette az eljövendő fejlesztési projektek egyeztetését szolgáló Közös Gazdasági Bizottságot és jóváhagyta 2000 új lakás építését is palesztinok számára, jelentős hitelt nyújtott a Palesztin Hatóságnak.

Beni Ganc védelmi miniszter augusztus végén megtörte a jeget, személyében tíz év után először találkozott izraeli kormánytag Mahmúd Abbásszal Rámalláhban. A két politikus ugyan nem a béketárgyalások újraindításáról, hanem főleg biztonsági együttműködési kérdésekről tárgyalt, de így is ez volt az évtized legfontosabb közeledési momentuma. Abbász azonban nem tudott kilépni megszokott szerepéből, bejelentette: a Palesztin Hatóság visszavonja az 1967-es határok elismerését, és a Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordul, ha Izrael egy éven belül nem vonul ki Júdea és Szamáriából, a Gázai övezetből és Kelet-Jeruzsálemből. December 22-én pedig mind Abbász, mind a Palesztin Hatóság tiltakozott az izraeli kormánykoalíció arab pártját, a Ra’ám-ot vezető Manszúr Abbász azon kijelentése ellen, miszerint az izraeli araboknak túl kellene lépniük Izrael állam zsidó identitásának megkérdőjelezésén. „A kérdés nem az állam identitásáról szól, hanem arról, mi lesz az arab állampolgárok státusza” – fogalmazott Manszúr Abbász, aki első izraeli arabként vállalta a zsidó pártokkal való együttműködést és közös kormányzást.