Minden tizedik oltatlan ember felvenné valamelyik vakcinát, ha választhatna az oltóanyagok között (a legtöbb oltóponton egyébként adott a lehetőség erre, hiszen többféle vakcina van, még ha nem is mindegyik érhető el), 72 százalékuk viszont így sem kérne oltást – derült ki a Publicus Intézet lapunk számára készített közvélemény-kutatásából. Az oltást teljesen elutasítók fele azt mondta, hogy általában bízik a vakcinákban, de a koronavírus ellen kifejlesztetettekben nem, 8-8 százalékuk pedig vagy oltásellenesnek tartja magát, vagy nem tartja olyan komolyak a Covid-19-et, hogy felvegye a vakcinát.
A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek negyede vallja magát oltatlannak (a hivatalos adatok szerint egyébként bő 6,2 millióan kaptak már vakcinát, illetve az 5-11 éveseknek csak nemrég nyílt meg a lehetőség). A legnagyobb arányban – 77 százalék – a budapestiek jutottak el a harmadik oltásig, melyet a legalacsonyabb arányban a megyeszékhelyeken élők vettek fel.
Teljes a megosztottság viszont az oltás kötelezővé tételének kérdésében. A válaszolók 45 százaléka szerint ugyanis kötelezővé kellett volna tenni a koronavírus elleni vakcinát, épp ugyanennyien viszont nemmel válaszoltak a kérdésre. A kötelező mellett a kormánypártiak 54 százaléka állt ki, az ellenzéki térfélen a DK-sok és a momentumosok a leginkább kötelező oltáspártiak, míg a jobbikosok a legkevésbé. A nyugdíjasoknak több, mint fele szintén mindenkit beoltatna, ahogyan a társasházakban élőké is, ezzel szemben a panellakóknak a 54 százaléka elutasítja a kötelező vakcinázást.
Némileg eltolódott az arány, amikor azt a kérdést tették fel, hogy csak az oltottak vagy védettek mehessenek például szállodákba vagy éttermekbe. A megkérdezettek 54 százaléka, a budapestiek háromnegyede, a városiak fele szerint csak oltottakat és védetteket lenne szabad ezekre a helyekre beengedni. Az oltás kötelezővé tétele elleni leggyakoribb érv – a válaszadók kétharmada, a maximum nyolc általánossal rendelkezők több, mint háromnegyede, de még tízből hat diplomás szerint is -, hogy demokráciában ennek egyéni döntésnek kell lennie, de 21 százalék szerint az oltással szembeni bizalmatlanság miatt konfliktushoz vezetne a kötelezővé tétel. Abban a pillanatban viszont, ha kiderülne, hogy az oltatlan covidosok ellátása okozta pluszfeladatok miatt szűkítik az egészségügyben a nem koronavírusos betegek ellátását, a kötelező oltás ellen ágálók harmada szerint be lehetne vezetni a „muszájoltást”.
Míg a koronavírus elleni oltások kötelezővé tétele kérdésében nem vagy alig látszódnak a pártpreferenciák, addig a koronavírus miatti kórházi ellátásváltozásnál – vagyis például a kapacitás-csökkentés, a nem életmentő műtétek elhalasztása, a korábbinál is hosszabb várólisták – már megjelenik a pártszimpátia. A Fidesz-KDNP híveinek csak harmada tud olyan esetről, hogy a vírusra hivatkozva maradtak el műtétek, addig az ellenzékiek kétharmadának környezetében volt ilyenre példa. A járvány nemzetközi összevetésben is magas hazai halálozási arányáért is a legtöbben az egészségügyi rendszer állapotát, egészen pontosan a szükségesnél kevesebb orvost és ápolót, vagyis az egészségügyi szakállomány túlzott leterheltségét tették felelőssé – 78 százalék –, s a válaszadók közel kétharmada szerint járványos időszak nélkül is alig győzik ellátni feladataikat az orvosok és az ápolók. Nagyjából ugyanennyien mondták, hogy a magyarok amúgy is rossz általános egészségi állapota is belejátszik a magas halálozási rátába, a megkérdezettek fele szerint pedig a kormány kezelte rosszul a Covid-helyzetet. Utóbbival a fideszesek 13 százaléka is egyetért, az ellenzéki szavazóknak viszont 85 százaléka szerint hozott rossz döntéseket a hatalom Covid-ügyben.
