Három nappal az első lengyel leleplezés után újabb szintre emelkedett az ottani lehallgatási botrány, mert most az derült ki, hogy két jogász után a felsőház egyik ellenzéki tagját is megfigyelték. A Pegasust 2019 áprilisa és októbere között összesen 33-szor vetették be Krzysztof Brejza ellen, akik akkoriban az ellenzék választási hadjáratát vezette. Több üzenetet le is szedtek az okos telefonjáról, majd azokat manipulálva az állami tévé úgy tüntette fel, mintha ő folytatna gyűlöletkampányt.
A politikus most azt mondja, hogy az izraeli kémszoftver segítségével a hatalom igen bizalmas értesülésekhez juthatott hozzá és ez megkérdőjelezi a választások tisztaságát. Hogy a visszaélés megtörtént, az nem kétséges, mert ugyanaz a kanadai laboratórium igazolta, mint az összes többit. A Citizen Lab egyik munkatársa szerint a legrosszabb félelmeik igazolódnak be, mert az látszik, hogy a szoftver még demokráciákban is óriási lehetőséget kínál a jogellenes alkalmazásra. (Mint ismeretes, sokáig úgy tűnt: Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely élt vele – a szerk. megj.)
A gyártó cég ismét azt hangoztatja, hogy nincs tudomása arról, kit figyelnek meg a termékével az érintett külföldi kormányzati szervek, de intézkedéseket tesz, hogy többé ne lehessen visszaélni a programmal. Sőt, több szerződést már fel is mondott, de az nem derült ki, hogy mely országokról van szó. Az NSO nagy bajban van, mert Amerika feketelistára tette, azaz nem juthat hozzá tengerentúli hightech alkatrészekhez, továbbá milliárdos perek is fenyegetik.
Sophie I ’nt Veld, holland liberális EP-képviselő úgy reagált: megengedhetetlen, hogy uniós kormányok törvénytelenül politikai ellenfelek és bírálók ellen fordítsák Pegasust. A Bizottság azonban a homokba dugja a fejét, pedig be kellene tiltania az effajta gyakorlatot. A gond csupán az, hogy a nemzetbiztonság tagállami hatáskörbe tartozik, márpedig az izraeli fejlesztés elvileg kizárólag ilyen célokra szolgál.
A lengyel és a magyar kormány ugyan vár, hogy mit válaszol az Európai Bíróság a beadványukra, mármint hogy az új jogállami mechanizmus összhangban áll-e az uniós alapszerződésekkel, ám most a lengyel igazságügyi miniszter azt is szeretné tudni, hogy az ország alaptörvényének megfelel-e az ez évtől érvényes szankciórendszer, amely a jogállami normák betartásától teszi függővé az uniós támogatások kifizetését.
Ziobro szerint a kialakított rendszer igen veszedelmes, mert lehetővé teszi, hogy a Bizottság önkényes, politikailag kétes megfontolásokból zsaroljon, szélsőséges gazdasági eszközöket vessen be.
Az EU ítélete a jövő év elején várható a magyar-lengyel kereset ügyében, de a jogállami vita miatt Brüsszel nem folyósítja a gazdasági megújulási alapból előirányzott pénzeket Lengyelországnak (és Magyarországnak sem – a szerk. megj.). Annál is inkább, mert a lengyel Alkotmánybíróság két hónapja már a közösségi jog elsőbbségét is kétségbe vonta.
A Bizottság két napja újabb szerződésszegési eljárást indított Varsó ellen, mert úgy látja, hogy az ottani Alkotmánybíróság nem független és elfogulatlan. Az Európai Bíróság egyébként pár hónapja napi összesen másfélmillió eurós büntetést vetett ki a lengyel félre, ám az nem hajlandó fizetni.
A Bizottság alelnöke szerint némely uniós tagállamokban igen kockázatos újságírónak lenni és ez vonatkozik arra is, ahogyan Magyarországon és Szlovéniában bánnak a sajtó munkatársaival, mert az egyszerűen elfogadhatatlan. Szembe megy a média hagyományaival, de nem szabad megengedni, hogy magas rangú politikusok nyomást gyakoroljanak rájuk - hangsúlyozta Jourová. Jelezte, hogy a kifogásokat Brüsszel kétoldalú alapon kívánja megtárgyalni az érintett kormányokkal. Merthogy pl. a szlovén vezetés igyekszik kiéheztetni a közmédiát, és egyszerűen nem utalta át neki az állami támogatást.
Az EU végrehajtó testülete szeptemberben ajánlásokat fogadott el az újságírók védelmére, munkájának megkönnyítésére. A Média Szabadság Törvény jövő ősszel lép életbe, célja, hogy átláthatóbb legyen a 4. hatalmi ág. Ebbe – mondta Jourová – beletartozik az is, hogy független megfigyelők ügyeljenek a sajtópiacra és lépjenek, ha úgy érzékelik, hogy veszély fenyegeti a sajtó sokszínűségét.
A német kereszténydemokraták leendő vezetője igen kemény megtorlást helyezett kilátásba, ha pártjából bárki együtt akarna működni helyi szinten az AfD-vel. Merz, aki várhatóan egy hónap múlva veszi át a CDU irányítását, úgy fogalmazott, hogy ővele tűzfal jön létre a szélsőjobbos párttal szemben. Ám ha a konzervatívok bármelyik helyi szervezete, főleg a keleti tartományokban csupán egyetlen mozdulatot is tesz a kooperációra, akkor számíthat arra, hogy már a következő nap kizárási eljárás indul ellene. Mint mondta, ebben nem ismer tréfát.
A meglóduló energiaárak tönkre tehetik az éppen lábra kapó gazdasági megújulást Európában, ha további gyárak kénytelenek leállni, illetve csökkenteni termelésüket, mivel nem tudják megfizetni az áramköltségeket. Már van rá példa nyugaton, de Romániában és Montenegróban is, ily módon azonban számítani kell a kormányok közbelépésére. Különösen ott – mutat rá Dan Bucsa, az UniCreditnek a térséggel foglalkozó fő közgazdásza -, ahol a hatalom jelentős mértékben beleszól a gazdaságba, így Magyarországon és Lengyelországban.
A bajt az okozza, hogy Franciaországban technikai okok miatt átmenetileg kénytelen volt szüneteltetni működését több atomerőmű, Oroszország kevesebb gázt szállít, viszont a megnövekedett téli igények miatt az energiatermelés már így is csúcsra jár.
A helyzet könnyen stagflációhoz vezethet, hiszen a fogyasztói árak rekordszinten mozognak, viszont visszaesik a gazdaság. Ráadásul itt az omikron. Az infláció ugyanakkor visszaveti a vásárlásokat. Nagy veszélyben vannak az alacsony jövedelmű családok. A szűkös állapotok a jövő év első negyedékben akár a GDP 0,3 százalékával vethetik vissza a növekedést az euroövezetben.
Draghi olasz miniszterelnök azt mondja, azonnal cselekedni kell. Mert közben az energiatermelők és –kereskedők hatalmas profitokat zsebelnek be. De rész kell vállalniuk a gazdaság megsegítéséből, támogatniuk kell a családokat. A kormányoknak pedig más intézkedéseket is meg kell hozniuk. Az nem elegendő, hogy hozzányúlnak az alapokhoz, amelyeket a fogyasztók részére hoztak létre, hogy megvédjék őket a megugró árak hatásától.
Németország fő virológusa úgy számol, hogy a járvány utolsó kemény szakasza következik, utána elcsitul a hullám és olyan lesz, mint az átlagos influenza. Vagyis időről időre visszatér, de már messze nem olyan súlyos következményekkel, mint jelenleg. Christian Droste, a berlini Charité Kórház vonatkozó részlegének vezetője, akit a lap a köztársaság fő felvilágosítójának nevez, elismeri ugyanakkor, hogy még őt is meglepte az omikron változat terjedési sebessége, és hogy vírus ilyen ütemben mutálódik. Hiszen olyanokat is megfertőz, akik elvileg már védettek.
De hogy biztosat lehessen mondani, ahhoz tovább adatok kellenek. Ám ezzel együtt úgy véli, hogy a hozott óvintézkedések fékezik a kórokozó nyomulását. Sokat segít, ha az emberek hordják a maszkot. Az viszont még nem egyértelmű, hogy az új változat enyhébb megbetegedéseket okoz-e, mint az előző. De így is bőven belefér, hogy korlátozni kell az emberek közti kapcsolatokat, és várhatóan sokan kiesnek a munkából, kulcsterületeken is.
Azt érdemes figyelni, mi történik a briteknél, mert ők már előbbre tartanak a mostani hullámban. Ott még két csúcsidőszak várható, az első Húsvétig, majd ősszel, ezért szükség lesz az emlékeztető oltásokra. De utána már talán fel lehet lélegezni. Jelenleg azonban Németországban az a fő feladat, hogy megálljt parancsoljanak a terjedésnek, mert különben ismét sok lesz a halott és megtelnek az intenzív osztályok.
A fő csapás iránya mindenképpen az, hogy be kell adni a 3. oltásokat, továbbá rá kell venni mindazokat, akik idáig egyetlen adagot sem kaptak, hogy kérjék a vakcinát. Hiszen addig veszélyt jelentenek, mind magukra, mind másokra nézve. Ideértve, hogy ha betegek lesznek, mások elől veszik el az ágyat. Pl. olyanoktól, akik infarktust kapnak. De ezt a politikának kell megoldania.
Droste számára a legnagyobb aggályt Kína jelenti, mert az omikron is onnan jön. És az ottani oltóanyagok nemigen hatásosak vele szemben. Ez pedig a világgazdaságot is veszélybe sodorja. A kutató ugyanakkor problematikusnak tartja, hogy a politika sok helyen bele akar szólni a tudomány dolgába. A pénz segítségével előírná, milyen területekre kell az erőket összpontosítani. Ám ez nem megy parancsszóra, a tudomány másként működik.
A szakember egyébiránt nem hiszi, hogy a vírus egy kínai laboratóriumból szabadult el, sokkal inkább úgy gondolja, hogy prémes állatokról ugrott át az emberre.
