korrupció;NVSZ;hálapénz;

2021-12-31 06:40:00

Megdöbbentő történetekkel találkoznak a rendőrök az egészségügyben

Ha egyszer valaki lebukik, nem marad esélye az ismétlésre – mondta Váradi Piroska rendőrezredes a hálapénz-tilalmat is ellenőrző Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztályának vezetője.

Hány ügyük volt március óta?

Az elmúlt egy évben 42 olyan eset volt, amikor vagy feljelentéssel éltünk, vagy nyomozást kezdeményeztünk egészségügyi dolgozókkal szemben különböző korrupciós és más bűncselekmények miatt. Sokféle orvosi területen végeztünk bűnfelderítő tevékenységet: a reumatológiától elkezdve a nőgyógyászaton át a sportorvosi és pszichiátria vizsgálatokig.

Volt olyan ügy, ami önt is megdöbbentette?

Több is. Az egyik a pszichiáter főorvos története. Számomra döbbenetes volt, hogy orvosként abban nyújt segítséget, hogy valaki a büntetésének letöltését elodázza. Erre megvolt a tarifája. Érdekes és egyben vicces volt az ügye annak a reumatológusnak, aki két a rendelése közötti időben kitette a hálapénzt elutasító plakátokat, ám ahogy elkezdődött a rendelése, ezt gyorsan el is pakoltatta. Megdöbbentő az az eset is, amikor az orvos a nővéreket használta a pénz beszedésére, hogy az idős betegeket benntartsák a kórházban. Az is nagyon megdöbbentett, amikor komplett bűnszervezetben segítettek hozzá hamis védettségi igazolványokhoz egészségügyi dolgozók pácienseket.

Ennek milyen következményei lehetnek? Ez azért is nagyon veszélyes, mert az illető, aki oltás nélkül jut védettségi igazolványhoz, még közegészségügyi kockázatot is jelent, veszélyezteti mások egészségét.

Ez már valóban több egy „sima” korrupciós bűncselekménynél, ezekben az esetekben megáll a hamisítás, az okirattal való visszaélés is. A szándékos bűncselekmények elkövetésének a büntetőjogi mellett van munkajogi következménye is. Az illető munkaviszonya azonnal megszűnik és a törvényben előírt időtartam leteltéig, legtöbbször hosszú évekig, nem is tud elhelyezkedni a közellátásban. Azaz, ha egyszer valaki lebukik, nem marad esélye az ismétlésre.

A tettenérésről, a munkajogi következményekről értesítik az orvosi kamarát is?

Természetesen. Minden egyes ilyen felderítésünket, amikor az alapján feljelentést teszünk vagy nyomozást kezdeményezünk, és minden megbízhatósági vizsgálatot – függetlenül attól, hogy azok feljelentéssel zárultak-e vagy sem – jelezzük a köztestületnek is.

Milyen adatokra van szükség ahhoz, hogy elinduljon egy ilyen folyamat? Mik azok az adatok, amik ilyenkor összegyűlhetnek, vagy beérkezhetnek önökhöz?

Nagyon sokféle jelzés érkezhet, érkezik hozzánk. Minden egyes bejelentést megvizsgálunk, körüljárunk. Valamikor nincs arra utaló adat, hogy valóban követtek el olyat, ami bűncselekmény határát súrolja, de a szálak fejtegetése során kiderülhet, hogy van alapos okunk mindezt feltételezni. Ha végül bűncselekmény gyanúját állapítjuk meg feljelentést teszünk, vagy nyomozást kezdeményezünk.

Jellemzően honnan érkeznek a jelzések?

Bárhonnan. Személyesen engem is nagyon sokan keresnek meg. Az NVSZ zöldszáma, hivatali elérhetőségei nyilvánosak. Nagyon sok bejelentés érkezik hozzánk állampolgároktól, maguktól az egészségügyi dolgozóktól is. A kollégáim valamennyi jelzést körüljárják, megvizsgálják. Folyamatosan végezzük a kockázatelemzéseket. Próbáljuk kiszűrni azokat a helyzeteket, körülményeket, ahol a legnagyobb lehet az esélye a korrupciónak. Most például ilyen „forró terület” a védettségi igazolványokkal való visszaélés.

A megbízhatósági vizsgálatok alatt milyen összeget ajánlanak az érintetteknek?

Attól függ, általában 20 ezertől 100 ezer forintig, de van, ahol ennél nagyobb az összeg. A pszichiáter főorvos hölgynél, aki igazolásokat adott elítélt embereknek azért, hogy ne kelljen bevonulniuk a büntetés végrehajtáshoz, 300 ezer forint volt ez az összeg. Amellett, hogy elfogadta a felkínált pénzt még jó tanácsokkal is ellátta a tárgyalótisztet: hogyan és milyen formában kell majd befeküdnie, milyen igazolást állít ki a számára. Róla volt olyan információ, hogy mindezt nem először tette.

Van arra egy külön kasszájuk, amit a tárgyalótisztek használhatnak a megvesztegetésre?

Igen, erre vannak különböző eljárásjogi intézkedések, amelyek lehetővé teszik, hogy legyen minderre forrás.

Mekkora összegű ez a büdzsé, van-e maximum összeg amit még fel lehet ajánlani az érintetteknek?

Erről nem tudok nyilatkozni. Ezek olyan kérdések, amelyek a munkánk bizalmas részéhez tartoznak. Olyan részletet nem tudok önnel megosztani, ami kifejezetten a megbízhatósági vizsgálatot érinti, mert ennek pont ez a sajátja, hogy ez egy abszolút védett eljárás.

Említette, hogy elég sok bejelentést kapnak. Március óta mennyit kaptak az állampolgároktól és mennyit az egészségügyi dolgozóktól?

Összesen 35 bejelentést kaptunk. Nem tartjuk nyilván, hogy mennyit állampolgároktól és mennyit egészségügyi dolgozótól.

Ha a bejelentés utóbb nem bizonyul igaznak, akkor mi történik?

Akkor ennyi.

A bejelentő kap visszajelzést, hogy az információja nem volt korrekt?

Nem kap, mert a nagyrészük névtelen. Ezek a bejelentések alapvetően bűnügyi információkat tartalmaznak, így rájuk nem a közérdekű bejelentésekre vonatkozó szabályok érvényesek.

Ha például valaki indokolatlanul hív mentőt, vagy akár egy nem létező csőtéréshez javítószolgálatot, annak fizetnie kell a költségeket. Önök élnek-e hasonlóval az indokolatlan bejelentővel szemben?

Nekünk nincs ilyen lehetőségünk, de kétségtelen, hogy vannak notórius bejelentők. Úgy gondolom, mi ezeket a helyén tudjuk kezelni.

A vizsgálatok szempontjából mennyiben más az egészségügy mint az ellenőrzésük alá tartozó más államigazgatási területek?

A korrupció miértje, az elfogadás pszichológiája teljesen más az egészségügyben, mint egy rendőr esetében. Az utóbbiban van egy gyorshajtó, akit megállít a rendőr. A gyorshajtó pontosan tudja, hogy ő elkövetett egy szabálysértést, s amikor pénzt ajánl, ki akar bújni a következmények alól. A hálapénz, vagy a várólista kikerülésére ajánlott összeggel pedig magamon, vagy a családtagomon akarok adott esetben segíteni. Ezért ez egy sokkal érzékenyebb terület. Nyilván, amikor az orvos vagy az egészségügyi dolgozó utólag kér pénzt olyan ellátásért, amelynek nyújtása egyébként kutya kötelessége volt, megint egy más kategória. Az egészségügyi korrupciós helyzetekben különbséget kell tenni a klasszikus hálapénz és a közszolgáltatásokért kikövetelt összegek átvétele között. Az említett 42 esetben elenyésző volt a klasszikus hálapénz aránya. Az egészségügyi korrupciós helyzeteknél sokkal inkább a megelőzésre próbálunk fókuszálni. Készül most egy kiadványunk, ami ezeket a helyzeteket modellezi és megoldásokat ajánlj az elkerülésükre. Nemcsak az egészségügyi dolgozók, az állampolgárok is kapnak ilyet. A fő üzenet arról szól, hogy miért mondjunk nemet.

Tényleg, miért mondanánk?

Legelőször is azért, mert január elsejétől adni és elfogadni a korrupciós előnyt is bűncselekménynek minősül. Emellett mert kellemetlen és megalázó az orvosnak és a betegnek is. A páciens gyakran azért ajánlja fel a pénz, mert azt gondolja, jobb ellátáshoz, nagyobb figyelemhez jut. Ezzel szemben az volna a kívánatos elérendő cél, ha a betegek nem egyetlen orvosban, vagy egészségügyi dolgozóban bíznának meg vakon, hanem az ellátórendszerről hinnék el, hogy annak bármely hazai intézményében meg fogják gyógyítani.

Ettől még kicsit messze vagyunk, pláne most, amikor az orvosi béremelés, a finanszírozási szabályok és egy sor egyéb egészségpolitikai döntés éppen olyan ösztönző rendszert teremtett, amelyben senkinek sem érdeke a beteget ellátni. Jelenleg már hálapénzért sem lehet sokszor hozzájutni szükséges gyógyítási szolgáltatásokhoz.

Lehet, mert minden mindennel összefügg, de a hálapénz adása elfogadása bűncselekmény, a mi feladatunk ennek üldözése és felderítése.