2022;szavazatok;SZÉP Kártya;voksvadászok;kampány;

2021-12-28 06:00:00

Szavazatvásárlás SZÉP-kártyával

Egyértelmű kampányfogás, hogy februártól korlátozott ideig élelmiszert is lehet vásárolni a Széchenyi Pihenőkártyával – állítja a Népszavának nyilatkozó politológus.

– Az időzítés és a részletszabályok is azt támasztják alá, hogy a kormány csak a jövő évi országgyűlési választások miatt módosított a SZÉP-kártyák felhasználási szabályain – mondta lapunknak Szentpéteri Nagy Richard. A politológus, alkotmányjogász szerint Orbán Viktor miniszterelnök múlt csütörtöki, “karácsonyi meglepetés-bejelentése”, amely szerint februártól már élelmiszert is lehet vásárolni az eredetileg teljesen más célokra kitalált SZÉP-kártyával, valamint a módosításokat összegző kormányrendelet – amelyből kiderült, hogy csak február 1. és május 31. között lehet élelmiszervásárlásra használni a kártyát – egyértelműen azt mutatják, hogy az intézkedés nem több egy újabb kampányfogásnál. – Míg a választópolgárok élelmet, a kormánypártok szavazatokat vásárolnának az intézkedéssel – fogalmazott a szakértő.

Szentpéteri úgy látja, miután az ellenzék egységesebbé vált, és papírforma szerint legalább 50 százalékos esélye lehet a győzelemre, a Fidesz kampányában a megszokott propaganda-elemeken – migránsozás, brüsszelezés, újabban a melegellenesség – túl nagyobb szerepet kap az osztogatás.

A SZÉP-kártya felhasználásának kiterjesztését ugyanakkor nem lehet egy az egyben a szegényebb településeken választások előtt állandósult krumpliosztáshoz hasonlítani, a szegénységen élő családok ugyanis aligha találkoznak ezzel – hívta fel a figyelmet lapunknak nyilatkozva Bass László szociológus. A kártyához állandó, stabil munkaviszony kell, hiszen az egy olyan béren kívüli jutatatás, amelyet a szegények szemszögéből nézve “luxuscélokra” (éttermek, szálloda, kulturális szabadidős tevékenységek) lehet felhasználni. Szentpéteri Nagy Richard ugyanakkor rámutatott: az, hogy a SZÉP-kártyát élelmiszervásárlásra is kiterjesztik, azt is mutatja, már a kedvezőbb anyagi helyzetű családok is sokkal inkább erre vannak rászorulva a színházak, éttermek és szállodák látogatása helyett.

A Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa munkavállalói oldalának ügyvivője, Gosztonyi Gábor szerint sok munkavállalónak jelenthet segítséget az intézkedés, különösen a közszférában dolgozóknak. Ám úgy véli, ez egyben azt is sugallja, hogy a fizetések “nincsenek a toppon”. – Az, hogy a kormány a megélhetést segíti a regenerálódás helyett, jó is lehet. Viszont ha egy munkavállaló szívesebben költené a rekreációra szánt pénzt élelmiszerre, ott valami baj van – fogalmazott Gosztonyi Gábor.

Nem véletlen, hogy a vendéglátó és turisztikai szakma képviselői aggódnak. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, Baldauf Csaba a turizmus.com-on megjelent nyilatkozatában hangsúlyozta: a miniszterelnök bejelentése váratlanul érte őket, hiszen a SZÉP-kártya, és az azt érintő tavalyi adókönnyítés nagy szerepet játszott a turizmus újraindulásában, miután a koronavírus-járvány okozta válság ezt a szektort sújtotta a legjobban. Véleménye szerint még 2022 is a kilábalás éve lesz, ezért is aggasztó, hogy az eddig stabil bevételt jelentő SZÉP-kártya költések a módosítás miatt csökkenhetnek. - Juhász Dániel

Több mint ezermilliárd voksvadászatra

A SZÉP-kártyákon levő pénz átirányításával a kormány úgy ad, hogy az egy fillérjébe sem kerül, ezzel szemben az elmúlt hónapokban már 1200-1300 milliárd forint értékben jelentettek be olyan költségvetési intézkedéseket, amelyeket a választási osztogatások közé szoktak sorolni. Ezek közül kétségtelenül a legnagyobb tétel, a gyermekes családok által 2021-ben befizetett személyi jövedelemadó visszafizetése 2022 februárjában. Az intézkedést még a nyáron jelentette be Orbán Viktor, arra hivatkozva, hogy a koronavírus járvány extra terhet jelentett a gyermeket nevelő családoknak – így számukra összesen 600 milliárd forintot fizetnek vissza – ez a bruttó nemzeti jövedelem, a GDP bő egy százaléka lesz. Az intézkedést azért érheti komoly bírálat, mert pont azokon nem segít, akiken a koronavírus-járvány a legnagyobbat ütött.

Akiknek ugyanis nem volt munkája, vagy elvesztette azt, jövedelemadót sem tudott fizetni.

Ugyancsak közvetlenül a választások előtt fizetik ki a rendvédelmi dolgozók egyszeri juttatását, vagyis a fegyverpénzt. Ez további 175 milliárd forinttal növeli a költségvetési kiadásokat úgy, hogy ezek közül egyikkel sem számol a 2022-es költségvetés. Ezt követően derült ki, hogy a fegyveres dolgozók az egyszeri juttatáson felül januárban 10 százalékos béremelést kapnak, úgy mint az orvosok, ápolók, bölcsődei és kulturális dolgozók. A védőnők és a pedagógusok bérei is 10 százalékkal emelkedhetnek januártól – ezen béremelések éves költségvetési vonzata további száz milliárd forintokban mérhetőek, amelyeknek szintén nincs meg a fedezete a jövő évi költségvetésben – miközben annak hiányát a GDP 5,9 százalékáról 4,9 százalékára akarja csökkenteni a kormány.

Januártól lép életbe a 25 éven aluliak teljes szja-mentessége – amely éves szinten 140 milliárd forintos kiadással jár, de a választások előtti hónapokban fizetik ki a 13.havi nyugdíjat is. Eredetileg a kormány csak kétheti plusz nyugdíjat tervezett kifizetni a választások előtt az időseknek – az ehhez szükséges 160 milliárd forintot be is tervezték a 2022-es költségvetésbe –, ám így hogy teljes hónapok kapnak az idősek ennek a pénznek a duplájára lesz szükség. Ez szintén hiányzik a büdzséből. Ezzel párhuzamosan a kormány arról is döntött, hogy a magas a infláció miatt januártól nem az eredetileg tervezett 3, hanem öt százalékkal emelkednek a nyugdíjak. Minden egy százalékpontos emelés 32 milliárd forintjába kerül az államnak – így a többletemelés 64 milliárdot igényel 2022-ben.

Januártól komoly béremelések indulnak el, hisz a minimálbér bruttó 200 ezer forintra (nettó 133 ezer forintra emelkedik), ami 20 százalékos béremelést jelent, ehhez kapcsolódva döntöttek a szakmunkás bérminimum hasonló mértékű emeléséről is – ami várható volt. Viszont szintén választási meglepetés, hogy az évek óta befagyasztott közmunkásbért egyszeri lépéssel bruttó 65 ezer forintról havi százezer forintra emelik. A közmunkások bérét az állam fizeti, így az további kiadásokat generál, ám a minimálbér emelésének költségeit a cégeknek kell kigazdálkodniuk – ehhez kormány a munkáltatói terhek négy százalékpontos csökkentésével járult hozzá. - Papp Zsolt