Publicus Intézet;BKV;

2021-12-29 06:40:00

Két tűz között a BKV

Már a közösségi közlekedést is „pártpreferenciák”, és nem tények alapján ítélik meg a budapesti szavazók – ezt derült ki a Publicus Intézet lapunk számára készített felméréséből.

Az ellenzéki szavazók 82 százaléka tartaná elfogadhatónak, ha a kormányzati megszorító intézkedések ellen tiltakozva a főváros valamennyi időre leállítaná a buszokat, villamosokat: igaz, 39 százalékuk csak abban az esetben támogatná az intézkedést, ha az nem érintené, vagy nem nehezítené meg a közlekedést. A kormánypárti  szavazók elsöprő többsége – 98 százaléka – viszont kategorikusan elutasított egy ilyen lehetőséget: a többi között ez derült ki a Publicus Intézet a Népszava számára december 6. és 10. között készített reprezentatív, telefonos felméréséből, amelyben 1108 főt kérdeztek a budapesti közösségi közlekedésről és annak finanszírozásáról.

A válaszokból kiderül: a kormánypárti szavazók jóval kevésbé vannak tisztában azzal, hogy milyen arányban járul hozzá az állam a budapesti tömegközlekedés költségeihez, közülük ugyanis csak 46 százalék találta el a valós arányt, vagyis azt, hogy mindössze a költségek hét százalékát fedezi az állam, míg az ellenzéki szavazók 77 százaléka válaszolt helyesen erre a kérdésre. A kérdőívben erre a kérdésre később megadták a helyes választ, majd rákérdeztek arra, hogy ezt a hét százalékot kevésnek, elegendőnek, vagy soknak tartják-e, amiből az derült ki, hogy mennyire meghatározó a pártpreferencia akkor, amikor véleményt kell megfogalmazniuk az állampolgároknak egy adott, a mindennapjaikat érintő ügyről: a Fidesz-KDNP szavazóinak ugyanis 81 százaléka tartotta elegendőnek a hét százalékos állami hozzájárulást, ezzel szemben a szocialisták 99, a jobbikosok és a DK-sok 98, a momentumosok 97, az MMM–hez húzók 91, míg a kétfarkú-kutyapártiak 96 százaléka ítélte kevésnek ezt az összeget.

A felmérésben rákérdeztek arra is, hogy igazságosnak tartanának-e a polgárok a Nyugat-Európában sok helyen bevezetetthez hasonló, egyenlő teherviselést, vagyis amikor egy-harmad, egy-harmad, egy-harmad arányban oszlanak meg a közösségi közlekedés költségei az állam, az adott város és az utasok között. A kormánypárti szavazók 59 százaléka nemmel, 40 százaléka igennel felelt erre, miközben az ellenzéki összefogással szimpatizálók 71 százaléka szerint igazságosabb a Nyugat-Európában szokásos eljárás, és mindössze 29 százalékuk felelt erre a kérdésre nemmel. Érdekes, hogy a jobbikos szavazók 100 százaléka igennel válaszolt a kérdésre, de magas az igenek aránya a szocialista-párti (98 százalék), illetve a momentumos (96 százalék) és az MKKP-s (95 százalék) érzelmű szavazók között is.

A kormánypárti szavazók 80 százaléka a fővárost és Karácsony Gergelyt nevezte meg, amikor azt kérdezték, ki a felelős azért, hogy a budapesti közösségi közlekedésre nincs elég pénz. Az ellenzéki szavazók 75 százaléka ugyanebben a kérdésben a Fidesz-kormányt és Orbán Viktort nevezte meg felelősként. A BKK-t és a BKV vezetését viszonylag alacsony arányban tartották hibásnak: a kormánypárti szavazók négy százaléka, míg az ellenzékiek hat százaléka értékelte úgy, hogy a menedzsment vétkes ebben. Az ellenzéki városvezetés és a kormány közötti rossz viszonyt a válaszadók 18 százaléka nevezte meg a kialakult helyzet okaként, ám érdekes módon ezen a téren a kormánypárti és az ellenzéki szimpatizánsok véleménye nem volt határozottan eltérő: előbbiek 14, míg utóbbiak 18 százaléka gondolta azt, hogy e szembenállás miatt nem jut elég pénz a fővárosi közösségi közlekedésre.