Oroszország;elnyomás;memorial;Putyinizmus;

- Új fejezet kezdődik Oroszországban

A 2012-es külföldiügynök-törvény hatálybalépése óta gyakorlatilag felsázmolták az orosz civil társadalmat.

Az lett volna a meglepetés, ha az orosz legfelsőbb bíróság nem tesz eleget a főügyészség kérésének és nem számolja fel Oroszország legrégebbi, még a szovjet idők végén, 1989-ben alapított civil szervezetét, a Memorial Társaságot. De eleget tett, így a legfőbb ügyészség kérésére felszámolják a Memorial Nemzetközi Történelmi és Ismeretterjesztő Társaság összes részlegét. A főügyészség a külföldiügynök-törvény megsértése miatt kezdeményezte november 12-én a Memorial felszámolását. A felszámolási kérelem egyaránt vonatkozik a sztálini diktatúra rémtetteit feltáró, az áldozatok emlékét ápoló nemzetközi történelmi társaságra, illetve az emberi jogi központra.

De hogy biztosra menjenek, a moszkvai ügyészség külön eljárásban az emberi jogi központot szélsőségességgel és terrorizmus pártolásával is megvádolta, mivel az feltételezett „iszlám radikálisokat, Jehova tanúit és baloldali nacionalistákat is politikai foglyoknak nyilvánított”. Márpedig a szélsőségesség vádja nem pusztán egy kényelmetlen címke csupán Oroszországban. Nemkívánatos vagy külföldi ügynök minősítéssel is számos atrocitásnak van kitéve Putyin rendszerében minden civil szervezet, a szélsőségessé nyilvánítottakat viszont idén tavasztól azonnal betiltják, tagjaikat pedig örökre eltiltják a közélettől, ezért a legfőbb orosz jogvédő szervezetek kénytelenek voltak az önfeloszlatást választani az elmúlt hónapokban, tagjaik és segítőik védelmében. A Memorial Emberi Jogi Központja elleni külön perben december 29-én kezdődött meg a meghallgatás.

A legfelsőbb bíróság keddi döntését ismertető Alla Nazarova bíró csak az ítéletet olvasta fel, annak részletes indoklását egyelőre nem hozták nyilvánosságra – legalábbis a TASZSZ orosz nemzeti hírügynökség tudósítása szerint. A bíró annyit mondott, hogy a Memorial Társaság megsértette a törvényt, amikor nem látta el minden kiadványát a külföldi ügynök-címkével.

Az ítélet nem jogerős, a védelem be is jelentette, fellebbezni fog mind Oroszországban, mind az Emberi Jogok Európai Bíróságán, a Memorial pedig folytatni fogja munkáját. „Tesszük a dolgunkat és a Memorial tovább él azoknak az embereknek köszönhetően, akik ezt a fontos ügyet szolgálják- fogalmazott Maria Eismont, a Memorial ügyvédje.

A patinás orosz civil szervezet tevékenységéről a Népszava is részletesen beszámolt a társaság ellen indított per kapcsán. Az Andrej Szaharov Nobel-békedíjas fizikus és felesége, Jelena Bonner által létrehozott szervezet eredetileg azért jött létre, hogy megőrizze a Szovjetunió legbrutálisabb politikai elnyomásának, a sztálini rendszer áldozatainak emlékét. Az azóta eltelt három évtizedben elképesztő érték gyűlt össze: több mint 60 ezer dokumentum, amely a személyi iratok legnagyobb független gyűjteménye Oroszországban, az archívum mellett a könyvtár és a múzeum is számtalan, nemzetközi kincsnek számító egyedi könyvet és kiállítási tárgyat őriz, amelyeket a szervezet felszámolásával a megsemmisülés veszélye fenyeget.

A társaságot 2016 február elsejétől vették fel a külföldiügynökök listájára. És bár egyre kényelmetlenebb volt Vlagyimir Putyin rezsimje számára, öt éven át még működhetett a civil társadalom elleni indított szisztematikus felszámolási hadjárat ellenére is. Hogy miért? Mert amint előre látható volt, a Memorial felszámolására indított eljárás sokkolta a politikai kérdésekben állást nem foglaló rétegeket is. Az orosz és nemzetközi jogvédő csoportok közös tiltakozása pedig találóan úgy fogalmazott, „Oroszország egyik emberi jogi óriásszervezetének bezárására irányuló lépés egy újabb Rubicon-átlépést jelent” a független hangok elfojtását célzó kormányzati kampányban.

A Memorial felszámolása ugyanakkor arra is rávilágít, hogy valójában még a Putyin rezsimben is új fejezet kezdődik, egy olyan új korszak, amely már nyíltan közösséget vállal a sztálini érával. Putyin kezdettől fogva politikai fegyverként használta az emlékezetpolitikát, a szovjet múlt dicső világháborús sikereit, de a sztálini diktatúrát eddig inkább burkoltan mosdatta. A keddi ítélethirdetéskor elhangzott ügyészi vádbeszéd viszont - amint azt a The Guardian brit lap is kiemeli - geopolitikai fegyvernek nevezte a Memorialt, mondván a külföldi kormányok arra használnak azt, hogy megfosszák a modern oroszokat attól, hogy büszkék legyenek a Szovjetunió vívmányaira. Állította: a Memorial elferdíti a történelmet, hamis képet fest a Szovjetunióról, mint terrorista államról azáltal, hogy a 20. századi politikai elnyomásról "spekulál".                      

Külföldi ügynökökOroszországban az úgynevezett külföldiügynök-törvényt 2012-ben fogadták el, és többször módosították. Az Amnesty International 2016-os összesítése szerint négy év alatt 148 szervezetet tettek a külföldi ügynökök listájára, ebből 27-et be is zártak. 2020-tól már magánszemélyekre is kiterjesztették a minősítést. Jelenleg az orosz Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhető listán összesen 185 személy és szervezet szerepel. Arra vonatkozóan, hogy 2016 óta hány külföldi ügynöknek minősített szervezetet számoltak fel, nem találtunk összesített adatot.   

Dél-keleti szomszédunk egészségügyi vezetői állítják, mindenre felkészültek, de az újra emelkedő fertőzésszámokat nem kommentálták.