A létesítményért évek óta lobbizó Hargitai János, a mohácsi választási körzet KDNP-s parlamenti képviselője Facebook bejegyzésében azzal magyarázta a történteket, hogy a városi önkormányzat tömeg- és élsportjáért felelős cége, a PSN Kft. dolga a stadion-beruházás előkészítése – így a területszerzés és az építési tervek engedélyezése –, és e munkák alig haladtak. A bejegyzésében a képviselő azt ígéri, hogy a pécsi stadion ennek ellenére megépül majd kormánytámogatásból.
Kerestük Hargitait, aki sms-ben megerősítette Facebook-bejegyzését. Felhívtuk a PSN Kft.-t vezetőjét, Máté Jánost is, de kérdésünkre – hogy valóban késlekedett-e a cég – nem ő, hanem később a polgármesteri hivatal válaszolt. Cáfolták Hargitait, szerintük a vállalt munkát elvégezték, a város kiválasztotta a beruházás telkét, elkészült a terület tulajdonosával kötendő ingatlanvásárlási szerződés, és már szeptemberben tájékoztatták a vétel áráról az illetékes államtitkárt. A pénz nem érkezett meg, helyette jött a hír a kormányhatározat visszavonásáról.
A 140 ezer lelkes baranyai megyeszékhelynek nincsenek korszerű sportlétesítményei, szükség lenne a városnak új labdarúgó stadionra, uszodára, élményfürdőre, sportcsarnokra és fedett korcsolyapályára. Amikor a kormány 2020 őszén eldöntötte, hogy 22 milliárd forintból megépít egy 8 ezer néző befogadására alkalmas, az UEFA előírásainak megfelelő stadiont Pécsen, akkor se volt felhőtlen az öröm a városban. Ennek talán az lehetett az oka, hogy 2019-es helyhatósági választás óta Pécset az integrált ellenzék irányítja, s köztudott, hogy az ellenzék az országban szinte mindenütt pazarló látványberuházásnak minősíti a kormány stadionépítő programját. Pécs vezetői ugyan nem tiltakoztak a stadionépítés terve ellen, ám a hírt meghallva nem nyilatkoztak arról, hogy mennyire örülnek a beruházásnak. Pedig a kormány azt is vállalta, hogy a központi költségvetés finanszírozza a stadion működését, és állja a létesítmény telkének megvásárlását is.
Pécs vezetőit nehéz helyzetbe hozta, hogy a város ellenzéki összefogással megválasztott parlamenti képviselője, Mellár Tamás idén márciusban online szavazást indított arról: kell-e Pécsnek a stadion? A kérdésre mintegy kétezren válaszoltak, s közülük 82 százalék „nem”-mel. Akkor is megkerestük Hargitai Jánost, s ő azt mondta: „ha a város nem akarja a stadiont, akkor a kormány nem fogja erőltetni”. A városvezetés azonban sosem mondta, hogy nem kell a stadion, igaz, azt se, hogy akarjuk és hálásak vagyunk. Ebbe a csendbe szólt most bele a kormány határozatvisszavonó döntése.
A pécsiek többsége a hírnek – vélhetően - nem örül. A város klubja, a PMFC a nyolcvanas-kilencvenes években dobogós volt labdarúgó bajnokságban, Magyar Kupát nyert és nemzetközi kupákban vitézkedett. Olyan játékosok fociztak itt, mint Rapp Imre, Katzirz Béla, Róth Antal, Mészáros Ferenc, idősebb és ifjabb Dárdai Pál, Gera Zoltán, Dibusz Dénes, s bár az ezredforduló után a gazdasági hátterét elveszítő klubot visszasorolták a negyedosztályba, a csapat most masszív NB II-es, s a bevallott cél az első osztály, amihez kell az új stadion. A város különböző klubjaiban összesen ezer fiatal focizik, a pécsi sportvezetők rájuk építenék a jövőt, nem a máshonnan kiselejtezett külhoniakra.
A Mellár Tamás kezdeményezte szavazás idején megkérdeztük a pécsieket arról, hogy miképp vélekednek a stadionépítésről. Aki elutasította, az bevallottan esküdt ellensége volt a Fidesz-kormánynak, a válaszadók többsége viszont – még azok is, akik inkább az ellenzékkel szimpatizáltak – hajlottak arra, hogy ha már annyi stadion épül, akkor Pécsnek is „jár” egy, és jól lenne megint egy nívós csapatnak szurkolni, egy komfortos stadionban.
Ezzel – nyilván – tisztában volt a kormány is, amiképp azzal is, hogy a városvezetés jól fogadja a stadion-tervet, és ereje szerint segít a megvalósításban. A közélet iránt érdeklődő pécsiek ezért azzal magyarázzák a beruházás lefújását, hogy a kormány az elmúlt hetekben elrendelt, kampánycélú pénzszórásával alaposan túlköltekezte magát, s most, ahol csak lehet, visszafogják a kiadásokat. Ráadásul a Fidesz a saját, ám a nyilvánossággal meg nem osztott felmérései alapján pontosan tudja, hogy a baranyai megyeszékhelyen biztos többsége van az ellenzék szavazótábora, s ezt a választási szándékot a 22 milliárdos stadion-ajándék ígérete sem fordítja meg, így erre a célra nem is érdemes most áldozni. Az általunk kérdezett pécsiek úgy vélték: a döntéssel a kormány azt is demonstrálni akarta a választók előtt, hogy az önkormányzatnál a stadion-beruházás előkészítése szakszerűtlenül folyt, s ez azért történhetett így, mert a várost a kormányszerepre alkalmatlan ellenzék irányítja. Vagyis ahogy a stadionígéret kampányeszköz volt, úgy az ígéret visszavonása is az.