államadósság;MNB;

2022-01-02 18:39:55

Történelmi csúcson az államadósság

Szeptember végén a magyar állam bruttó konszolidált adóssága 42 106 milliárd forint volt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021 utolsó napján közzétett adataiból.

A 42 ezer milliárd forint történelmi csúcs, még soha nem volt ilyen magas az adósság. Az év eleje óta a tartozásállomány 3688 milliárd forinttal nőtt, 2010 decembere óta pedig 20 116 milliárd forint a növekmény. A GDP arányos adósságmutató szeptember végén 80,3 százalék volt, amivel a 2011-es szintre emelkedett mutató. (Az Orbán-kormány hatalomra kerülésekor 83,6 százalékon tetőzött a mutató.) Az év utolsó negyedében már valószínűleg mérséklődött az államadósság, ugyanis a kormány adósságcsökkentő műveletekbe kezdett annak érdekében, hogy a GDP arányos mutató a tavaly decemberi 80,1 százalék alá essen.

2021-ben magyar gazdaság hat százalékot meghaladó mértékben nőtt, ennek ellenére az adósság várhatóan csak minimálisan, statisztikai értelemben csökken. A Pénzügyminisztérium (PM) napokban nyilvánosságra hozott jelentése szerint december végén 79,9 százalék áll majd az adósságmutató, ami 2022-ben, a választási évben a GDP 77 százalékára olvadhat. A PM azzal számol, hogy a következő években a gazdasági növekedés és a költségvetési kiigazítások következtében tempósan csökkenőre vált az adósságpálya. A három éves előrejelzésében a pénzügyi tárca azzal számol, hogy az államadósság mértéke 2025 végére a bruttó hazai termék 69,3 százalékára csökken, ami a 2018-as szintnek felelne meg.

Az államadósság az elmúlt években a világ minden országában drasztikusan megugrott, ugyanis a kormányok 2020-ban, de még idén is, a koronavírus-járvány miatt lezárások miatt széles körű jövedelempótló támogatásokban részesítették a családokat, illetve hasonló pótlólagos forrásokat kaptak a kkv-k, de egyes országokban és ágazatokban nagyobb multicégek is. A magyar váláságkezelés ezzel szemben az egyik legfukarabb volt a munkanélküliek, szociálisan hátrányos helyzetűek támogatásában, a kormány jelentős részben a beruházások felpörgetésére koncentrált.  Ennek jegyében magyar kormány több ezer milliárd forintot költött el állami- és NER-cégek támogatására, emiatt is nőtt két év alatt mintegy 10 ezer milliárd forinttal az államadósság.

A mostani ütemet nézve 2030-re érhető el reálisan a 60 százalékos GDP-arányos adósság, hacsak a következő évben nem éri egy újabb sokk a magyar, illetve a világgazdaságot, ahogy ez történt tavaly, vagy 2008-ban. A 60 százalékos mutató az euró bevezetésnek egyik kritériuma, de a Fidesz által írt és elfogadott alaptörvény szerint az államadósság mértékét a bruttó hazai termék 50 százalékára kellene csökkenteni, ám ettől a céltól  - akárcsak az euró bevezetésétől -, a koronaválság miatt megint messzire került a gazdaság.