A hétvégén közzétett névsor alapján - ha addig semmi rendkívül nem történik - a jövő hétfőn húsz miniszter teheti le az esküjét, köztük tíz férfi és tíz nő, utóbbi rekordnak számít a nyugat-európai országban. Mark Rutte holland miniszterelnök fontosnak tartotta, hogy egy “egészen új”, “más megjelenésű” és “lendületesebb” kabinet alakuljon meg. A 2010 óta hivatalban lévő kormányfő által novemberben említett szempontok azonban legfeljebb csak részben valósultak meg, hiszen az előző kabinetből ismert arcok mindössze új megbízatást kaptak, a fennmaradó pozíciók legtöbbjét pedig veterán politikusok fogják betölteni.
A progresszív-liberális D66 vezetője, Sigrid Kaag például a külkereskedelmi, majd a külügyi tárca után a pénzügyminisztérium élén folytatja, az onnan távozó rendíhetetlenül takarékos Wopke Hoekstra, a kereszténydemokrata CDA pártelnöke pedig a külügyi portfólió irányítását veszi át. Az igazságügyi miniszter a Rutte fémjelezte konzervatív-liberális VVD tagja, a törökországi kurd származású Dilan Yesilgöz lesz, aki eddig klímaügyi államtitkár volt. Az ő jelölése némi megütközést keltett, mivel a tárcát jogász végzettségű politikusok szokták vezetni.
A koalíciós programban kijelölt prioritások mentén két új minisztérium is megalakul. A klíma- és energiaügyi tárcát a D66 fiatal reménysége, a Kaag jobbkezének számító Rob Jetten fogja irányítani, a lakhatási és területfejlesztési minisztériumot pedig a CDA-s Hugo de Jonge, aki eddig az egészségügyért volt felelős.
A D66-nek köszönhetően a kabinetbe politikán kívülről érkező újoncok is bekerülnek: járványügyi tájékoztatók visszatérő szereplője, a sürgősségi ellátás koordináló országos szervezet (LNAZ) eddigi igazgatója, Ernst Kuipers egészségügyi miniszter lesz; Robbert Dijkgraaf fizikus, a tekintélyes amerikai Princeton Egyetem Fejlett Tanulmányok Intézetének igazgatója pedig az oktatási tárca vezetését veszi át.
A Kantar kutatóintézet friss felmérése szerint összességében a kormánypártok támogatói túlnyomórészt elégedettek a régi-új koalícióval és annak ambiciózus programjával, amely egyaránt növelné az oktatásra, a klímavédelemre, a hadászatra és a lakhatására fordított forrásokat. A szövetség legkisebb tagja a keresztény-konzervatív CU szavazótábora ugyanakkor nem túl lelkes, a szimpatizánsok csupán 40 százaléka véli úgy, hogy a pártvezetés jó alkut kötött a koalíciós szerződéssel, 15 százaléka szerint rosszat (a fennmaradó 45 százalék nem tudja megítélni). A kutatást ismertető NRC Handelsblad című napilap szerint ennek háttérben az áll, hogy a pártok nem alakítottak ki közös álláspontot az eutanáziával, vagyis a kegyes halállal összefüggésben. A D66 tovább liberalizálná a jelenlegi szabályozást, a CU viszont elzárkózik ettől. Az eutanázia kérdésköre emiatt a negyedik Rutte-kormány egyik legérzékenyebb pontjának számít a járványkezelés, a groningeni kárkitermelés és az előző kabinet bukását okozó családtámogatási botrány rendezése mellett.
