Azt egyelőre nem tudni, hogy a huszonhárom megyei jogú város pontosan mekkora hiánnyal számol a 2022-es esztendőre, de szinte bizonyos, hogy együttesen több tíz milliárd forinttal lesz szűkebb lesz a kasszájuk, mint 2021-ben volt. A Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) ugyan megpróbálta pontosan összesíteni ezt a hiányt, de mint Szita Károly elnök, Kaposvár fideszes polgármestere lapunknak elmondta, a települések nem azonos szempontrendszer alapján számolták ki a veszteségeket, így konkrét számokat egyelőre nem tud mondani. Tény, hogy a megszokott iparűzési bevételeik feléhez ebben az évben sem jutnak hozzá, mert a kis és közepes vállalkozások ilyen jellegű befizetéseit a korábbi 2 százalék helyett továbbra is 1 százalékban maximalizálta az állam. Szita Károly szerint ennek van előnye is, hiszen ezek a cégek a könnyítések miatt meg tudták tartani a munkahelyeket, de elismerte, tény az is, hogy az önkormányzatoknál ez az elvonás jelentős bevételkiesést okozott. Ugyanakkor ebben az évben jelentősen nőnek az energiaárak, és ki kell gazdálkodniuk a garantált bérminimum és a minimálbér megemelkedett összegének járulékait is, ami szintén megterheli az önkormányzatok költségvetését. Hozzátette: most kedden találkoznak Banai Péterrel a Pénzügyminisztérium illetékes államtitkárával, és legalább három területen pozitív választ remélnek a kéréseikre. Ezek egyike az iparűzési adóbevételek csökkenése, ahol már tavaly is kompenzálta az állam az önkormányzatokat, igaz eltérő mértékben: a 25 ezer fő alatti településeket teljes mértékben, míg az efölötti lakosú városokat az adóerő-képességük alapján. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a jelentős adóbevételekkel rendelkező „erős városok” egyáltalán nem kaptak kompenzációt, míg a közepesek 75, a gyengék pedig 100 százalékban hozzájuthattak az így kiesett bevételekhez. A másik terület, ahol Szita Károly bízik a tárgyalások sikerében az a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése miatti önkormányzati terhek, a harmadik pedig az energia áremelkedése miatt megnövekedett kiadások csökkentése lehet.
Az iparűzési adóbevételek csökkentése egyébként leginkább a helyi tömegközlekedésre van hatással, mert azt egy két évvel ezelőtti kormánydöntés értelmében ebből kellene finanszírozni. Megkérdeztünk jó néhány megyei jogú várost a kieső bevételeikről, de jellemzően csak a baloldali vezetésű önkormányzatok reagáltak. Miskolc jelezte: számításaik szerint 3,2 milliárd forinttal csökkennek forrásaik az elvonások miatt, és majdnem ugyanennyivel nő a kiadásuk az emelkedő energiaárak következtében. Vagyis a város több mint 6 milliárd forintos hiánnyal vág neki a 2022-es esztendőnek. Csak viszonyításképpen: 2021-ben összesen 38,6 milliárd forintból gazdálkodott. Ezért az önkormányzat legutóbbi ülésen arról döntöttek, hogy élve a törvény adta lehetőségükkel, külön felterjesztést küldenek a kormánynak, amelyben kérik ennek az összegnek a kifizetését. A fideszes képviselők szerint nem kellene a városnak külön utas politikát folytatni, hiszen a Megyei Jogú Városok Szövetsége elvileg közösen fellépve kér kompenzációt az elmaradt bevételek és megemelkedő rezsiköltségek miatt, ám végül a várost vezető ellenzéki összefogás megszavazta a döntést. Veres Pál, Miskolc polgármestere felidézte: a kormány 2021-ben egy olyan szabályrendszert állított ki a kompenzációra, aminek függvénye az iparűzési adó, érdekes módon a legtöbb kompenzációt mégis a jelentős adóbevételekkel rendelkező Debrecen kapta. Tizenegy fideszes vezetésű város részesült támogatásban szabadon felhasználható hitel formájában, de egyetlen ellenzéki vezetésű város sem volt köztük.
Szombathely 3,41 milliárd forintnyi állami kompenzációt remél 2022-re a bevételkiesései miatt: az előzetes számítások alapján az iparűzési adó elvonása egymilliárd, a gazdasági visszaesésből adódó iparűzésiadó-csökkenés 1,5 milliárd lesz 2022-ben. Az energiaárak emelése 180 milliós pluszt jelent a vasi megyeszékhelynek, a gyermekétkeztetés költsége 130 millióval nő, míg a minimálbér és a garantált bérminimum növekedése 600 milliós többletköltség.
Salgótarjánban a jövő évi költségvetésben az ideihez képest mintegy 470 milliós helyi iparűzési adóbevétel-kieséssel számolnak, s további hiányt jelent a gépjárműadó korábban az önkormányzatot megillető része, ami 82 millió forint. Az áremelkedések hatása 450-500 milliós többletkiadást jelent, ebből csak az áramdíj növekedése 68 millió.
Eger még korábban meghosszabbította az energiaellátásról szóló szerződését, így itt az áremelkedés „csak” 70 milliós többletet jelent ebben az évben, de az adóbevételek elmaradása és az egyéb kiesés a hevesi megyeszékhelynek is több mint kétmilliárdos hiányt jelent, mivel a város adózóinak több, mint 90 százaléka a turisztikából, vendéglátásból élő kis és közepes vállalkozás.
Veres Pál miskolci polgármester egy városi közgyűlésen azt mondta, a megszorítások, elvonások miatt keletkezett hiány csak a 25 ezer fő feletti városokban elérheti összesen a 150 milliárd forintot. Igaz, a 25 ezer lakosúnál nagyobb 32 hazai város közül csak 23 megyei jogú.
