Többszöri érdeklődésünkre sem indokolta meg a Központi Nyomozó Főügyészség, hogy miért hagyták szabadlábon Völner Pált. A volt államtitkárnak – mint ismert – felfüggesztették a mentelmi jogát, miután több rendbeli korrupcióval gyanúsították meg. Bár Völner rendszeresen fogadott el kenőpénzt a végrehajtói kar elnökétől, Schadl Györgytől, az ügyében eljáró Központi Nyomozó Főügyészség megelégedett azzal, hogy tavaly december közepén gyanúsítottként hallgatta ki a képviselőt. Mivel nem kezdeményezték letartóztatását, így jelen állás szerint Völner a későbbiekben is bejárhat a Parlamentbe szavazni, felszólalhat, sőt akár törvényt is javasolhat. Itt érdemes megemlíteni: pár éve Völner Pál volt egy törvény „arca”, amelyre állítása szerint azért volt szükség, hogy gyorsítsa és hatékonyabbá tegye a büntetőeljárásokat úgy, hogy közben támogatja az abban részt vevők jogait.
Az, hogy Völner továbbra is szabadlábon van, az ellenzéki pártok szerint beleillik a sorba: úgy vélekednek, évek óta lényegében az ügyészség teszi lehetővé, hogy a Fidesz-frakció kétharmaddal üzemeljen. Az tény, hogy sok gyanús ügyben nem indítottak nyomozást. Ilyen volt az OLAF által feltárt, ám idehaza villámgyorsan lezárt Elios-ügy, a Tarlós-érában a fővárosra erőltetett orosz hármas metrók, a Bidodóm, vagy az adófizetői tízmilliárdokból finanszírozott Mátrai Hőerőmű ügye. Olyan példából is sok akadt a közelmúltban, ahol elindult a nyomozás, de vádemelésig már nem jutottak el. Az amerikai tőzsdefelügyelet által feltárt Microsoft-ügyben immáron két éve, a Farkas Flórián fideszes képviselőhöz fűződő „Híd a munka világába” program esetében pedig hat éve nyomoznak költségvetési csalás gyanújával. A nyomozók 2018 óta rágódnak a Rogán Antal propagandaminiszter „találmányához” kapcsolódó uniós pályázati pénzszerzés miatt az EU csalásellenes hatóságai által már felderített ügyben is. Ha pedig a fideszes képviselők valahogy maguktól belesétálnak a célkeresztbe – ilyen volt Mengyi Roland esete, ahol a nyomozók vidéki adócsalókat hallgattak le, amikor a vonalba bejelentkezett a magát „Voldemort nagyúrnak” hívató képviselő – az ügyészség nem erőlteti az őrizetbe vételt. Ez történt a vádemelés alatt álló Simonka György, vagy a nemrég meggyanúsított Boldog István esetében is.
A Völner-ügyben a Parlament mentelmi bizottságához küldött ügyészségi összefoglalóból meglehetősen konkrét vádpontokról lehetett olvasni. Így napra pontosan, összegszerűen szerepelt, hogy Völner mikor, mennyi kenőpénzt vett át Schadl Györgytől cserébe azért, hogy a a végrehajtói kar elnöke által favorizált végrehajtókat nevezzen ki, illetve szintén ugyanilyen konkrétan szerepel melyik végrehajtó később mennyit osztott vissza Schadlnak. Azaz: feltételezhető, hogy a felderítés és a nyomozás alaposan dokumentálta a volt államtitkár kenőpénzes ügyeit. Az más kérdés, hogy az ügyben az állásukat vesztegetéssel megszerző végrehajtók a fogdán landoltak, csak a képviselő védekezhet szabadlábon, erre viszont jogi forrásaink szerint mondhatja azt a nyomozó hatóság: elegendő volt a vesztegetőket őrizetbe venni.
– Csak nehogy megint egy év múlva a vádiratból derüljön ki, hogy nagyon is lett volna ok Völner őrizetbe vételére is – utalt egyik forrásunk Simonka György elhíresült esetére. A hosszadalmas nyomozás után 2020-ban bűnszervezetben különösen nagy összegre elkövetett milliárdos költségvetési csalással, vesztegetéssel megvádolt képviselőt is szabadlábon hagyta az ügyészség. Később, már a vádemelés után derült csak ki, hogy a jelenleg is szabadlábon védekező Simonka nem tölthette tétlenül az idejét: adóhivatali vizsgálókat akart megvesztegetni, hogy elsikálják a cégei ügyeit, tanúkat próbált meg befolyásolni, sőt, a Parlamentben olyan törvényjavaslatot lobbizott ki, amivel saját büntethetőségének esélyét próbálta csökkenteni.
Bár Simonka esete gyakorlatilag tankönyvi példa lett volna arra, hogy miért kell valakit azonnal őrizetbe venni, az ügyészség később saját magát vizsgálva arra jutott, nem történt törvénysértés. Az ügyben Hadházy Ákos független képviselő is feljelentést tett a letartóztatás elmaradása miatt, bűnpártolás, hivatali hatáskörrel való visszaélés miatt. A Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség ellen benyújtott feljelentést a Polt alá tartozó Fővárosi Nyomozó Ügyészség vizsgálta ki, és arra jutott, hogy a felettesük nem követett el jogsértést. Mint jogi forrásaink ecsetelték: a Simonka-ügy is rávilágított arra, hogy az ügyészség vezetője gyakorlatilag teljhatalmat élvez, döntéseiért lényegében nem elszámoltatható.
