– Országos adatokat még nem tudok az idő rövidsége miatt, csak azt, hogy nálunk, Szabolcsban az előírt időpontra, vagyis december végére minden háziorvos regisztrálta magát a kötelező oltási hétvégére – mondta lapunknak Soós Zoltán, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Háziorvosi Csoportjának vezetője, a testület Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke.
A MOK illetékesét azután kérdeztük, hogy – mint arról írtunk – december 27-én megjelent Müller Cecília országos tisztifőorvos nagy vitákat kiváltó utasítása. E szerint januárban legalább egy hétvégén kötelezően oltást kell vállalnia minden háziorvosnak, akiknek erről értesíteniük is kell pácienseiket – a kormányzat nem válaszolt lapunknak arra, hogy hány orvos jelentkezett be eddig a feladatra, vannak-e „hiányzók”, emiatt fenyeget-e bárkit is bírság. A tisztiorvosi ukáz szerint ugyanis az előírás megszegői 30 ezertől 5 millió forintig terjedő egészségügyi bírságra számíthatnak. A MOK tiltakozott az utasítás ellen, egyúttal elküldte javaslatait az egészségügyi kormányzatnak, ám hiába érveltek, levelüket válaszra sem méltatták.
– Semmilyen reakció nem érkezett, noha éppen azért írtunk konkrét javaslatokat, hogy jelezzük a konstruktivitásunkat – folytatta Soós Zoltán. – Az oltás fontos, s valóban fel kell gyorsítani, mert ez a járvány elleni védekezés leghatásosabb formája, ám sokkal észszerűbben kellene megszervezni, mint a mostani rendelkezés. A háziorvos kollégák komoly tapasztalattal rendelkeznek az oltásban, hiszen például a harmadik oltások több, mint felét is ők adták be. És éppen ezen tapasztalatok alapján mondjuk: sokkal több rugalmasságot kellett volna tanúsítani a döntéshozóknak, nem pedig fűnyíró-elv alapján mindenkire ráterhelni a feladatot.
Főleg, hogy a MOK háziorvosi csoportjának vezetője szerint nehéz elképzelni, hogy akik eddig nem vették fel az első vagy a harmadik oltást, a rendelkezés hatására éppen egy hétvégi napon változtassák meg döntésüket tömegesen.
– Természetesen biztosan lesznek, akik kihasználják majd a lehetőséget, de a vakcinagazdálkodás, illetve a munkaszervezés szempontjából is hatásosabb lenne, ha a javaslatunk szerint közös oltópontokat állítanának fel – jegyezte meg. – Az én rendelőmtől például száz méter a megyei kórház, ahol folyamatosan oltópont működik a hétvégenként is, vagyis a két helyszín teljesen fölöslegesnek tűnik egyszerre. Ahogyan azokon a helyeken is, ahol több háziorvosi rendelő működik: miért kell mindegyik orvosnak elvinnie egy hétvégét, miért nem elég, ha egymással megbeszélve vállalnak egy alkalmat, s így több idő jut az alapfeladatok ellátására.
Több háziorvossal beszélve kiderült: azok a doktorok, akik eddig is oltottak hetente legalább egy napot, az utasítás hatására csak annyit csináltak, hogy az oltási napot áttették hétvégére.
– Elfogadom, minél több lehetőséget biztosítani kell, hogy beoltassák magukat az emberek, csak hát sajnos nem azon múlik, mekkora terhet pakolnak még a háziorvosokra – mondta egy somogyi orvos, aki október közepéig oltott a rendelőjében. – Január utolsó hétvégéjére regisztráltam magam, s már többen jelezték, hogy bár eddig nem oltatták be magukat, most eljönnek. Elsősorban olyanok, akik ragaszkodnak a saját orvosukhoz, az oltópontra viszont nem akartak elmenni. Csakhogy a kistelepüléseken ez sem megoldás, ugyanis rengetegen vannak, akik a másik faluban található háziorvosi rendelőbe sem tudnak elmenni. Őket csak helyben, oltóbuszokkal lehetne elérni. Persze előtte el kell magyarázni nekik, miért fontos mindez, ugyanis, bár már két éve tart a járvány, sokan még azt sem értik, mi az, hogy pozitív teszt, s mik a veszélyei, ha nem oltatják be magukat.
– Nem véletlen mondtuk, hogy differenciáltan kellene kiosztani a feladatokat – jegyezte meg Soós Zoltán. – Ehelyett megint túlmunkára kötelezték a háziorvosokat pénteken vagy szombaton, s a két napból csak az utóbbit finanszírozzák, méghozzá teljesítményarányosan, amiből ki kell fizetni a munkatársakat is. Akkor is, ha csak egy vagy két ember jön el oltásért. Vagy ha egy sem.
Az oltás ráadásul a háziorvosok számára nem csak a tűszúrásból áll, hiszen az – a vakcina beszerzése, tárolása, a páciensek értesítése, összeírása miatt – komoly adminisztrációs illetve logisztikai-szervezési kötelezettséggel párosul, ami a napi munka kárára megy. Miközben két éves lemaradásban vannak különféle szűrésekkel, és egyes, korábban a szakellátáshoz tartozó feladatokat – mint például a cukorbetegek ellátása – is át kellett venniük.
– Amúgy is sok a betöltetlen körzet, s emiatt a helyettesítés, a háziorvosok egy jelentős része igencsak leterhelt – tette hozzá Soós Zoltán, aki kérdésünkre elismerte: kollégái többsége tart tőle, hogy bár egyelőre csak januárra tették kötelezővé az oltási hétvégét számukra, ezt a döntéshozók ugyanúgy meghosszabbítják majd, mint ahogyan az oltópontokon az eredendően egy hetes, regisztrációmentes oltási akciót. – Az utasítás formája és időzítése sem volt szerencsés – jegyezte meg a MOK háziorvosi csoportjának vezetője. – György István államtitkár levele még felkérésként volt értelmezhető, Müller Cecíliáé viszont már utasítás volt a hozzá kapcsolt esetleges retorziókkal, Kásler Miklós miniszteré pedig nemcsak rossz szájízt, de szakmai kételyeket is ébresztett.
A humántárca vezetője ugyanis az országos tisztifőorvos ukázával egy időben – ahogyan arról a Népszava elsőként beszámolt – többek között elrendelte, hogy a háziorvosoknak kötelező visszahívniuk betegeiket, s adott esetben akár a beteg lakhelyén végezzék el a Covid-gyorsteszteket – a MOK szakcsoportja ezen utasítások visszavonását követelte.
– Elismerem, vannak jogos betegpanaszok, az általánosítás viszont nemhogy nem szerencsés, hanem egyenesen visszautasítom – mondta erről Soós Zoltán. – Egyedi esetek alapján hoznak rendszerszintű döntéseket, pedig a döntéshozó tudja, mely praxisokban akadnak gondok, s a hatósági eszköz is a kezében van az ellenőrzésre és a számonkérésre. De egyszerűbb és politikai szempontból látványosabb is a fűnyíró-elvet alkalmazni.
Amikor az egy százalék is nagyon sok
– Nem tudjuk, milyen számok vagy összesítés alapján jelentette ki a miniszter, hogy mindössze 1 százalék az állami oktatásban dolgozó oltatlan pedagógusok aránya, de még ez az alacsony arány is nagyon magas, ha gyermeklétszámra vetítjük – mondta lapunknak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok
Demokratikus Szakszervezete országos ügyvivője.
Arra reagált ezzel, hogy a kormányzat hétfőn bejelentette: az állami iskolákban tanító 78 ezer pedagógus 94 százaléka felvette az oltást, 3 százalékuknak szakorvosi ellenjavallata, 1 százalékuknak miniszteri mentesítése van, további 1 százalék pedig betegállományban van, illetve mentesítési kérelme elbírálására vár, amely napokon belül lezárul. A pedagógusok fennmaradó 1 százaléka az oltás felvétele után térhet vissza az iskolába
Nagy Erzsébet szerint nem mindegy, hogy egy kis falusi iskolából, vagy egy nagyobb, városi intézményből hiányzik mondjuk egy tanító amiatt, mert oltatlanként nem engedik dolgozni: egy észak-borsodi vagy dél-baranyai hátrányos helyzetű kis községben nem lehet olyan egyszerűen pótolni azt, aki egy egész osztályt visz, írni, olvasni számolni tanít. A másik érzékeny pont a két tannyelvű iskoláké: ha egy ilyenből „esik” ki egy tanár, nemigen lesz helyére más, aki mondjuk a matematikát angolul tudja tanítani, vagyis a színvonal óhatatlanul romlani kezd. Azt sem tudni, milyen szempontok alapján ad egyedi felmentést Kásler Miklós humánminiszter a kérelmet benyújtó oltatlan pedagógusoknak. Nagy Erzsébet szerint az oltatlan pedagógusokat folyamatos teszteléssel lehetne és kellene bent tartani a rendszerben.
Nem tudni, mi lesz a felesleggel
– A hétvégi oltás vállalására a kormány nagyon rövid határidőt adott, így nem volt mód arra sem, hogy egy-egy praxisközösség tagjai előre egyeztessenek arról, ki melyik oltási hétvégét vállalja be, de azt sem lehet tudni, mi lenne az előremutató: ha egy adott praxisközösség egy hétvégét választana ki oltási akcióra, vagy elosztanák a januárban meglévő hétvégéket egymás között – erről számoltak be lapunknak megkérdezett háziorvosok.
– Aki már be akarta oltatni magát, az megtette, így legfeljebb néhány betévedőre számítunk a kiválasztott januári hétvégén – mondta lapunak Darvai László, aki a Heves megyei Ostoroson működtet egy 3000 fős praxist. Háromféle vakcinát kapnak majd egy előre egyeztetett időpontban az országos oltási akciócsoporttól, Sinopharmot, Pfizert és Janssent, amit hűtőben tárolnak az adott napig. Az továbbra is dilemma, hogy ha csak egy-két páciens akarja felvenni az oltást, akkor a megmaradt adagokkal mi lesz, az ugyanis kevéssé életszerű, hogy koordináltan egyszerre hat beteg jelenik majd meg oltásra várakozva, és így nem kell kidobni a „felesleget”. Darvai doktor szerint az sem lesz könnyű feladat, ha „külsős” páciens jelentkezik oltásra, vagyis olyan, akit ő nem ismer: ez esetben ugyanis hosszabb időt vesz el az adatok, és annak ellenőrzése, hány oltást kapott korábban az adott jelentkező, és melyikre jogosult. Az ostorosi rendelőben nem adnak be olyan oltást, amely ellenkezik a szakmai protokollal, vagyis hiába kér valaki két vektor vakcinára egy harmadikat – két Szputnyik után például egy Janssent –, arról itt lebeszélik, s az oltási akció hétvégén sem lehet majd úgymond válogatni a vakcinák között.
