Boszniai Szerb Köztársaság;Milorad Dodik;Orbán Viktor;daytoni egyezmény;szeparatizmus;Bosznia-Hercegovina;boszniai államelnökség;

2022-01-05 06:40:00

Valószínűleg nem Vucic szerb elnök áll a magyar kormány boszniai nyomulása mögött, hanem Vlagyimir Putyin

Milorad Dodik támogatása hosszabb távon kellemetlen is lehet a szerb elnök számára.

Nehéz év vár a Balkánra. Persze ez a mondat szinte minden esztendő elején elhangozhatna, de most sincs ez másként. Bosznia-Hercegovinában nőtt a feszültség Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagjának nyíltan szecesszionista törekvései miatt. A népszerű humorista, Zoran Kesic az egész térségben nagy nézettségnek örvendő műsorában a politikust „Dodininak” nevezte. A nagy varázslónak, aki bárki legyen is hatalmon Belgrádban, Milosevic, Zoran Djindjic, Vojislav Kostunica, Boris Tadic, vagy Aleksandar Vucic, azzal baráti viszonyt ápol és saját politikáját is a szerb vezetőjéhez igazítja legyen az nacionalista, liberális, Moszkva- vagy Nyugat-barát.

Most azonban kicsit más a helyzet, mint korábban. Magyarország egyre aktívabb szereplő a térségben, ami önbizalmat ad Dodiknak. Ezt a fejleményt több helyi politikus mind növekvő aggodalommal szemléli. Élesen bírálta a magyar kormányfőt a belgrádi Danasnak adott interjújában Zeljko Komsic, a háromtagú államelnökség horvát tagja. Mint fogalmazott, Bosznia-Hercegovina államiságát „Dodik és az olyan fasiszták kérdőjelezik meg, mint ő, vagy Orbán és hasonlók”. Hasonlóképpen foglalt állást Sefik Dzaferovic, az államelnökség bosnyák tagja. Szintén a Danasnak elmondta: „Dodiknak és Orbánnak van egy közös ideológiai nevezője, ez pedig az iszlamofóbia. Orbán, úgy mondanám, ragaszkodik az Európa és az iszlám kapcsolatáról szóló középkori elképzelésekhez, teljesen figyelmen kívül hagyva az emberek vallásra vagy egyéb hovatartozásra való tekintet nélküli egyenlőségének eszméjét, amely az Emberi Jogok Európai Egyezményébe szőtt, és amely a modern Európa alapja. Magát a magyar kormányt uniós belső szankciók fenyegetik a jogállamiság és a demokratikus alapelvek megsértése miatt. Orbán Dodik megmentésével politikai szövetségesének akar segíteni, aki révén befolyást gyakorol Európának erre a részére. Úgy gondolom, hogy végül sem Orbán, sem Dodik nem tud felülkerekedni azokon az erőkön, amelyek Európát a liberális demokrácia és a jogállamiság kontinensének tekintik.” Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor várhatóan január végén Boszniába utazik, kifejtette, „nem akadályoztunk meg senkit abban, hogy Bosznia-Hercegovinába jöjjön. Amennyire én tudom, még nem kért találkozót a bosznia-hercegovinai elnökséggel.”

A boszniai politikusok felháborodását az váltotta ki, hogy Milorad Dodik, a boszniai államelnökség szerb tagja szembemegy a boszniai háborút 1995-ben lezáró daytoni békemegállapodással szeparatista törekvéseivel, Orbán Viktor mégis őt támogatja.

Szarajevó igen rossznéven vette a magyar miniszterelnöktől, amikor arról beszélt, hogy nagy kihívás lesz integrálni az ott élő muzulmánokat, miközben a bosnyákok nem bevándorlók, akiket integrálni kell, hanem ott élnek évszázadok óta. Ez a retorika szintén Dodikét idézi, aki sosem bosnyákokról, hanem rendre muzulmánokról beszél, azt sugallva, mintha nem lennének az ország teljesjogú tagjai.

De nem csak Orbánnal gyűlik meg Szarajevó baja, hanem Várhelyi Olivér bővítési biztossal is. Amint a Der Standard osztrák lap még karácsony előtt bosnyák lapokat idézve jelezte, egyes boszniai pártok azt követelték, indítsanak vizsgálatot a magyar uniós biztos ellen. Korábban kiszivárgott ugyanis egy belső uniós dokumentum, amely arra utalt, hogy Várhelyi minden jel szerint egy november végi találkozón átláthatatlan egyezségeket kötött Milorad Dodikkal. Utóbbi például beleegyezett abba, hogy fél évvel elhalasztják a boszniai Szerb Köztársaság kivonulását a közös állami intézményekből (adó, hadsereg, igazságszolgáltatás). Cserébe a Republika Srpska (RS) a jelek szerint pénzt kapott volna az EU-tól egy "csomagban" az európai beruházási program keretében.

Október óta Dodik azzal fenyegetőzik, hogy kilép a közös állami intézményekből. Igaz, a politikus már évek óta szorgalmazza a Szerb Köztársaság elszakadását Bosznia-Hercegovinától. A köztársaság parlamentje már elfogadta a Közös Gyógyszerügynökségből való kilépésről szóló törvényt.

Zlatan Begic, a Demokratikus Dront (DF) nevű párt képviselője úgy vélte, hogy Várhelyi „ellenséges tevékenységet” folytat. Semsudin Mehmedovic, a bosnyák Demokratikus Akciópárt (SDA) parlamenti képviselője úgy vélte, az ügyészségnek vizsgálatot kellene indítania Várhelyi ellen.

A nemzetközi sajtó számára is feltűnt, hogy Magyarország rendkívül egyoldalú diplomáciát folytat Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban. Orbán Viktor például november elején találkozott Dodikkal szülővárosában, a Banja Lukától nem messze található Laktasiban. Kiszivárgott, hogy Várhelyi azt szorgalmazta, a pénzproblémákkal küzdő boszniai Szerb Köztársaság kapja meg annak a megoldatlan állami vagyonnak a 90 százalékát, amely az entitás területén fekszik. Az állami vagyon elosztásának tisztázása azonban nem az EU, hanem a főképviselő, azaz a német Christian Schmidt feladata. Várhelyi mindenesetre cáfolta az állítást, sajtónyilatkozatában azt közölte, a Szerb Köztársaság vezetésének tervei az állami intézmények lerombolására távolabb vinnék Bosznia-Hercegovinát az Európai Unió jogi normáitól, és az ország várakozásra kényszerülne az Európai Unióba vezető úton.

A közelmúltban az a hír is felröppent, hogy az Európai Bizottsága 642,8 millió euró összegű támogatást és kölcsönt nyújthat a boszniai Szerb Köztársaságnak, amelynek valóban szüksége van a pénzre. Két magas, 4,75 százalékos kamatozású államkötvényt bocsátott ki, az egyiket a bécsi tőzsdén.

Mindenesetre a magyar diplomácia hozzáállását jól illusztrálja, hogy a közelmúltban Szijjártó Péter magyar külügyminiszter azzal fenyegetőzött, megvétózza a Dodik elleni uniós szankciókat. Orbán Viktor pedig 100 millió eurós hitelt bocsátott a boszniai Szerb Köztársaság rendelkezésére. Olyan felvetéseket is olvasni lehetett, amelyek szerint a pénz folyósításával a magyar kormányfő azt akarja elérni, hogy menekülteket szállítsanak a magyar határhoz. Ez az elmélet azonban ezer sebből vérzik. A kisebbik gond, hogy Magyarország nem határos Boszniával, a nagyobbik, hogy a Szerb Köztársaság területén nincsenek menekültek, csak a bosnyák-horvát entitásban. És az sem valószínű, hogy az április 3-án esedékes szerb elnök- és parlamenti választásra készülő Aleksandar Vucic szerb elnöknek megérné most kirobbantani egy menekültválságot. 

Paul Lendvai Bécsben élő elemző, újságíró a délszláv N1 csatornának elmondta, mindez a magyar külpolitika szomorú tükörképe. Ahelyett, hogy a békés együttműködést segítené elő, Európa egyik leggyengébb államának alapjait támadja. Lendvai szintén úgy értékelte Orbán legutóbbi, Bosznia-Hercegovinával kapcsolatos kijelentéseit, mint amelyekkel Oroszországnak kedvez.

Megcsappant Dodik támogatottsága

Mennyire előremutató stratégia Dodik ennyire nyilvánvaló, sőt, gátlástalan támogatása? Egyáltalán nem az, s nem csak azért, mert a boszniai államelnökség szerb tagjának az elszakadással való fenyegetései valójában komolytalanok. A másik ok: Dodikban már a boszniai szerbek többsége sem bízik, s 2022-ben akár meg is bukhat. Az, hogy az idei választáson újrajelölteti-e magát, egyedül Aleksandar Vucic szerb elnöktől függ. Ám mint a Danas című belgrádi ellenzéki lap utalt rá, már Vucicnak is számos kifogása van Dodikkal szemben. A magyar diplomácia tehát egy olyan politikus mellett tette le a garast, akinek nagy politikai jövője biztosan nincs saját szűkebb pátriájában sem. Egyedül arra számíthat, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök benne bízik és őt használja fel arra, hogy Boszniában sakkban tartsa a nemzetközi tényezőket.

A boszniai ellenzék már bejelentette, hogy Jelena Trivicet, a Demokratikus Haladás Pártja (PDP) alelnökét jelöli a Republika Srpska elnöki tisztségére. Trivic „vidám kampányt” ígért „piszkos játék” nélkül. Mint mondta, a korrupció ellen lép fel. Azt még nem közölték, kit jelölnek a háromtagú elnökség szerb tagjaként, amint a jelenlegi boszniai szerb kormánykoalíció sem jelentette még be, kit kíván látni a posztokon. Mindkét jelöltre a Független Szociáldemokraták Szövetsége (SNSD), tehát Dodik pártja tehet javaslatot. Jelenleg Dodik a háromtagú államelnökség szerb tagja, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke pedig az entitás korábbi miniszterelnöke, Zeljka Cvijanovic, akinek nincs igazi hatalom a kezében.

Dodik mindenesetre azzal fenyegetőzött, hogy bojkottálja a szavazást a boszniai államelnökségért, amennyiben, ahogy fogalmazott, „külföldiek” is beavatkoznak a Központi Választási Bizottság munkájába.

Egyes értékelések szerint Dodik szecesszionista lépéseivel saját maga alatt vágja a fát és az ellenzéket hozza inkább kedvező helyzetbe, s teljesen kontraproduktív, ha folytatja Bosznia-Hercegovina alkotmányos- és jogrendjének lerombolását. Annál is inkább, mert már nem számíthat Belgrád teljes támogatására. Vucic elnök ugyanis lépéseket tett az ellenzék, mindenekelőtt Drasko Stanivukovic, Banja Luka polgármestere felé. A Szabad Európa szerb kiadása már februárban felvetette, hogy Vucic az új Dodikot keresi. Áprilisban találkoztak is Banja Lukában.

Dodik politikai jövője kizárólag Vucictól függ. Ha elpártol tőle, a boszniai államelnökség szerb tagja nagyon nehéz helyzetbe kerül. Nem csak politikai túlélése forog kockán: ha ellenzéki jelöltek győznének, s Dodik elvesztené pozícióját, ezzel mentelmi jogának is búcsút inthetne. Ez pedig azt jelentené, hogy különféle korrupciós ügyei miatt eljárás indulhat ellene. Dodik előtt egy esély nyílik: Putyinnak könyörög, hogy győzze meg Vucicot arról, továbbra is őt támogassa a boszniai szerbek képviselőjeként. És láthatóan ebben a játszmában segíti őt a magyar kormányfő.