hitel;kamat;infláció;drágulás;lakáshitel;kamatemelés;

- Tovább drágulnak a hitelek

Az elmúlt egy évben az összes lakáshitel kamata nőtt, a legerőteljesebben a változó kamatozású konstrukciók drágultak.

Folytatódik az idén is a lakáskölcsönök drágulása: év elején már három nagybank is emelte új lakáshitelének kamatát – hívta fel a figyelmet a Bankmonitor. Ennek oka, hogy az elszabadult infláció megfékezése érdekében a tavaly nyári 0,6 százalékról immár 4 százalékra emelte az irányadó kamatokat a jegybank. Emiatt a bankok forrásköltségei növekednek, ezért már tavaly év végén emelni kezdték az új jelzálogkölcsönök kamatát. Ez folytadódott az idén is: a Bankmonitor összesítése szerint január első napjaiban a CIB Bank, az OTP Bank és a Raiffeisen Bank is emelte a kamatokat, aminek következtében a legnépszerűbb, 10 éves kamatperiódusú lakáskölcsönök teljes hiteldíjmutatója (thm) 0,3-0,5 százalékponttal nőtt. A három érintett pénzintézetnél így egy most igényelt, 20 millió forint összegű, 20 éves futamidejű lakáshitel havi törlesztőrészlete 3500-6700 forinttal magasabb, mintha a kölcsönt tavaly év végén vették volna fel.

Az elmúlt egy évben az összes lakáshitel kamata nőtt, a legerőteljesebben a változó kamatozású konstrukciók drágultak: az egy éves kamatperiódusú kölcsönök thm-értéke például a duplájára nőtt egy év alatt. A rögzített kamatozású kölcsönöké ugyanakkor „csupán” 0,47 százalékponttal emelkedett tavaly év eleje óta.

A jelenleg legnépszerűbb, 10 éves kamatperiódusú, lakáscélú jelzáloghitelek éves átlagos költsége 1,32 százalékponttal emelkedett. Ez egy 20 millió forintos kölcsönnél 15 ezer forintos törlesztőrészlet-emelkedést jelent 20 éven keresztül. Azaz 3,3 millió forintot spórolhatott, aki még egy évvel ezelőtt vette fel a hitelt.

A kamatok ütemes emelkedése azt a mintegy félmillió adóst - köztük az egykori devizahiteleseket - is érintette volna, akinek korábban felvett változó kamatozású hitele van, és a jegybank illetve a bankok felhívásai és ajánlatai ellenére nem rögzítette kölcsönének kamatait. Orbán Viktor miniszterelnök azonban tavaly év végén kamatstopot rendelt el ezekre a kölcsönökre: a kamatok nem emelkedhetnek a tavaly október 27-i szint fölé (de csak fél évig, azaz kicsivel a választások utánig). S hogy a kormány bankok kontójára adott karácsonyi ajándékáról a hitelükkel láthatólag nem sokat foglalkozó adósok is tudjanak, Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke hétfőn azt is elrendelte, hogy a bankoknak egyenszövegben kell érintett ügyfeleiket tájékoztatni arról: a "kormány kamatstop intézkedése" pontosan hány forint megtakarítást eredményezett számukra.         

A teljes munkaidős alkalmazottak fele legalább 62 ezer forinttal kevesebbet vitt haza októberben a hivatalos nettó átlagbérnél – derül ki a KSH adataiból. Az elszabaduló infláció ráadásul lenullázta a fizetések emelkedését.