A kormány tavaly év végén fogadta el a budapesti HÉV-vonalak fejlesztését is tartalmazó Budapesti Vasúti Stratégiát (BVS). A rendkívül ambíciózus programmal 2040-re 80 százalékkal növelnék az elővárosi vasúton utazok számát, akiknek a zöme az agglomerációs ingázók közül kerülne ki. Ez enyhítené a fővárosi dugókat és hozzájárulna a klímacélok teljesítéséhez. Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója legalábbis korábban részben ezzel indokolta az előzetesen 2000-2400 milliárd forintosra taksált program megvalósításának szükségességét.
A fővárosiak számára kétségtelenül az elavult HÉV-pályák felújítása, illetve a matuzsálemi korú, átlag 44 éves HÉV-szerelvények cseréje a stratégia legfontosabb eleme. Egy korábbi közvélemény-kutatásban az elöregedett HÉV-szerelvények cseréjét a válaszadók 89,5 százaléka a legfontosabb közlekedési beruházásnak tartotta. Ehhez képest a Magyar Közlönyben december végén megjelent kormányhatározatban a „kelet-nyugati távolsági személyforgalom, illetve a Budapesten áthaladó teherforgalom szűk kapacitásainak megszüntetése” került előtérbe. A HÉV-ek a csaknem félszáz lépést tartalmazó intézkedési terv utolsó harmadába szorultak, ott is mindössze négy sort kaptak, a 36 pontba foglalt vasúti feladatok mögött. A HÉV-program előkészítésének befejezését a határozat 2023-ra ígéri, míg a kivitelezés tervezett időpontja 2030. Ám ehhez – a Vitézy által korábban hangoztatott időigényes kivitelezés és gyártás okán - nagyon kellene sietni. De egyelőre az ígért tendereket sem írták ki.
A 2020 novemberében elindított HÉV-járműtendert tavaly áprilisban eredménytelennek nyilvánították a fedezet hiánya miatt. (Szakmai körökben elég erősen tartja magát az a nézet, miszerint a lefújás valódi oka az volt, hogy a hármas metró új kocsijait szállító orosz Transmasholdingot az ügyesen összeállított pályázati feltételekkel kiszorították.) A két induló közül a Stadler lengyel leányvállalata kért kevesebbet, de így is 200 milliárd fölé kerekedett volna a végszámla az első körben megrendelni kívánt 42 szerelvényre. Márpedig ez jócskán meghaladta az előzetesen kalkulált árat. Ráadásul az EU és a kormány elhúzódó vitája miatt nagyon csekély az esély arra, hogy a járműbeszerzés költségét az unió úgynevezett Helyreállítási Alapjából (RFF) fizessék ki, mint ahogy azt előzetesen tervezték. A pénz ugyanis csak 2026 végéig lezáruló projektekhez használható fel. Az új járművek azonban addigra bizonyosan nem érkeznek meg.
Vitézy Dávid tavaly novemberben azt mondta a Népszavának: azon vannak a MÁV-HÉV Zrt-vel, hogy mihamarabb kiírják az új járműtendert, az elvárásaikat pedig egyik gyártó igényeihez sem igazítják. Az előzmények ismeretében ugyan ez elég kétséges, de az Orbán-kormány kétségtelenül harapófogóba került. Egy erősen keletre lejtő tender elég kockázatos húzás lenne a választások előtt, főként úgy, hogy már nincs idő lezárni a voksolásig. Az új kormány felállása után induló közbeszerzési tenderen azonban aligha hirdetnek eredményt 2023 közepe előtt. Márpedig a gyártási idő jelenleg 5-6 év, így könnyen elképzelhető, hogy a megújult dél-pesti vonalak külső agglomerációs szakaszán egy ideig a régi szerelvények futnak majd. A Kálvin téri alagútba azonban már csak az új szerelvények férnek be.
De az is lehet, hogy az új vágányok se készülnek el 2029-2030 előtt. Az infrastruktúra fejlesztés műszaki tartalma ugyan nagyjából összeállt, ezek lakossági bemutatása folyamatos, idén tavaszra pedig állítólag minden terv - a ráckevei és csepeli hévek felújítása, Kálvin térig való meghosszabbításuk és a szentendrei teljes vonal felújítása - eljut az engedélyezési fázisba. Tavaly ősszel úgy számoltak a BFK-nál, hogy még 2021-ben kiírhatják az első vágányépítési kivitelezői közbeszerzést. De ez végül elmaradt.
Eredményt hirdettek viszont a vasúti stratégiában hangsúlyosan szereplő Déli Körvasút legnagyobb kivitelezési tenderén. Kelenföld és Ferencváros pályaudvar közötti vasúti vágányokat közel 338 milliárdért bővíti a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Építő Zrt. (A G7 szerint a munkák valós értéke valahol 30-50 milliárd forint között lehet.) A BFK pedig már gőzéerővel dolgozik a Déli vasúti összekötő híd vágánybővítésén.
A körvasút nyomvonala által érintett Hamzsabégi úton és a környéken lakók az elejétől állítják, hogy a fejlesztés célja valójában a keletről érkező teherforgalom kiszolgálása és Vitézyék ezzel a mézesmadzaggal próbálták behúzni a kormányt az elővárosi vasút- és HÉV-vonalak korszerűsítésébe. A trükk látszólag bevált, hiszen a kabinet elfogadta a stratégiát, csakhogy pénz arra van, ahol más érdekek is megjelennek. Például a keletről érkező áruk vasúti szállítására, amelyet jelenleg erősen fékez a szűk áteresztőképesség: a tehervonatok több ezer órás késést szednek össze évente ezen a fővárosi szakaszon. Közben Záhonyban 100 milliárd forint értékben fejleszti a vasúti terminált a magyar állam, a China Railway és a MÁV-REC Kft. Utóbbi többségi tulajdonosa Horváth László, a LAC Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki erős kazah üzleti kapcsolatai mellett Varga Mihály pénzügyminiszterhez fűződő barátságáról ismert. Ugyanezen a vasútvonal mentén épül az East-West intermodális terminál, amely a normál és a széles vasúti nyomtávú vagonok átrakodó helye lesz. A 30 milliárd forintos beruházás mögött Rahimkulov Ruszlán orosz milliárdos áll, akinek a neve legutóbb a Városháza-ügyben bukkant fel.
