Csupán néhány percig tartott az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) szerda kora délutánra meghirdetett rendkívüli közgyűlése. Agócs János, az ORÖ elnöke a „megjelent sajtóhírekre, illetve az immáron birtokomban lévő hangfelvételen elhangzottakra” hivatkozva gyorsan berekesztette az ülést. Hozzátette, hogy „bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja” áll fenn.
Az ORÖ elnöke arra a hangfelvételre utalt, amelyet a Népszava ismertetett. A lapunkhoz eljutott, titokban rögzített hanganyag egy december végén tartott megbeszélésen készült. A találkozón Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos, a Belügyminisztériumhoz Belügyminisztériumhoz tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatója vett részt olyan ORÖ-s képviselők társaságában, akik a kormánypárti Lungo Drom tagjai, vagy annak szövetségesei.
A több mint két és fél órás felvételen Sztojka Attila hangsúlyozta: „Nem az a cél, hogy rosszul járjatok. Idáig, aki ebbe a körbe beült, szerintem rosszul nem járt.” A kormánybiztos – bár azt állította, hogy „senkit nem akarok megvásárolni” – szerződéseket ajánlott a „körön belül” lévő képviselőknek, és arról is biztosította a megjelenteket, hogy „még fogok hozni lehetőségeket, ebben ne legyen kétségetek”. Feltételként nem csak a szakmai, hanem a politikai teljesítményt is megjelölte.
Találgatásokra adhat okot Sztojka Attila azon megállapítása is, hogy „mindenkiről jönnek hírek”, BM-esként „mindenkiről tudok sok mindent. Azt is tudom, hogy mikor beszélt kivel, meg hogyan.”
Szerettük volna megszólaltatni a kormánybiztost. Sztojka Attila telefonon csak annyit közölt, hogy nem tud mit mondani: nem ismeri a hangfelvételt, és egyébként sem járult hozzá semmiféle felvétel készítéséhez. Kérésének eleget téve írásban elküldtük kérdéseinket, majd – még publikálás előtt – megjelenésre váró cikkünket is. A kormánybiztos munkatársától kedden este sms-ben azt az értesítést kaptuk, hogy másnap (szerda) délelőtt küldik a választ. Mindeddig ez nem történt meg.
Felidézzük: Sztojka Attila tavaly nyáron, kormánybiztosi kinevezése után lapunknak azt mondta, hogy a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta a romapolitika alkalmas keretet nyújt a „nemzetstabilitás” megteremtéséhez. A romák és nem romák viszonyára szerinte a „békés együttélés” a jellemző, már amennyiben önös érdekből nem gerjesztenek szándékosan feszültségeket. Amikor Orbán Viktortól átvette megbízólevelét, a miniszterelnök így biztatta: folytassa a munkát!
Az ORÖ szerdai, berekesztett rendkívüli közgyűlésén jelen volt Farkas Félix parlamenti szószóló is. Többször írtunk róla, hogy a Lungo Drom (és a Fidesz) által támogatott Farkas Félix helyett az ORÖ novemberben Agócs János elnököt választotta a roma nemzetiségi lista vezetőjévé. Agócs bejelentette, hogy nem elégszik meg a szószólói tisztséggel, a parlamenti választáson szeretne teljes jogú mandátumot szerezni az Országgyűlésben. A Lungo Drom megtámadta a döntést. A Fővárosi Törvényszék alaptalannak minősítette a panaszt, az Alkotmánybíróság viszont – nehezen értelmezhető okfejtéssel – megsemmisítette a választás eredményét. Az ORÖ-ben időközben megváltoztak az erőviszonyok, a Lungo Drom tábora többségbe került a testületben (kérdés, hogy ebben szerepet játszott-e Sztojka Attila, aki már korábban is találkozott az Agócs János ellen fellépő ORÖ-s képviselőkkel.)
A mostani közgyűlésen megkérdeztük Farkas Félixet a hangfelvételről, de ő nem akart nyilatkozni. A szószóló kezével takarta el az arcát, amikor a Népszava fotóriportere próbálta lefényképezni.
Csóka János, a Lungo Drom frakcióvezetője kérdésünkre azt a személyt bírálta, aki elkészítette és kiszivárogtatta a hangfelvételt. Az illetőt nem kívánta minősíteni, de – jelentette ki – „számomra elfogadhatatlan, amit csinált”. Csóka János nagyon reméli, „sikerül az ORÖ-ben a Lungo Drom frakciószövetségének olyan változást előidéznie, hogy a jövőben egy zárt megbeszélésről hangfelvétel és egyéb ilyenek anyagok ne kerülhessenek ki”. Mást nem fűzött hozzá, a felvétel tartalmáról ő sem nyilatkozott.
A rendkívüli közgyűlésen amúgy azokat az előző alkalommal (már a Lungo Drom többségével) hozott határozatokat tárgyalták volna újra, amelyek Agócs János szerint jogsértőek voltak. Miután az ORÖ elnöke berekesztette az ülést, a közgyűlés átalakult tanácskozássá. Roma civilek szólaltak fel: többen kifogásolták, hogy az országos önkormányzat jobbára belharcokkal foglalkozik.
