OBT;Varga Zs. András;

2022-01-06 11:47:41

Nem tett hűségnyilatkozatot az OBT

Az Országos Bírói Tanács szerdai ülésén nem fogadta el Varga Zs. Andrásnak, a Kúria elnökének az előterjesztését.

Nem támogatta az Országos Bírói Tanács (OBT) január 5-i, szerdai ülésén Varga Zs. Andrásnak, a Kúria elnökének az előterjesztését, hogy a bírói tanács fogadjon el nyilatkozatot „amelyben – Hitvallásához igazodva – kifejezi elkötelezettségét a bírói hatalom és ennek jogállami feltétele, a bírói függetlenség alapja, az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos rendje iránt”. Az OBT így nem állt be azon igazságszolgáltatási intézmények sorába, amelyek vezetői december közepén – csatlakozva Sulyok Tamásnak az Alkotmánybíróság elnökének Orbán Viktorhoz, Áder Jánoshoz és Kövér Lászlóhoz írott nyílt levelében foglaltakhoz – kiálltak „a jogállamiság védelmében”.

Varga Zs. előterjesztésében maga utal arra, hogy Sulyok Tamás AB-elnök „tapasztalva a demokrácia és a jogállamiság elleni közvetlen és súlyos támadások erősödését” december 14-én nyílt levélben kért segítséget a három közjogi méltóságtól „az Alkotmánybíróságnak az alkotmányos rend szerinti működőképessége védelmében”. Varga Zs. azt is felidézte, hogy Sulyok nyilatkozatához sorban csatlakozott a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és az alapvető jogok biztosa (az ombudsman) is, akik nyilatkozataikban „saját feladatkörükhöz igazodva – kifejtették elkötelezettségüket az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos rendje iránt”. Az OBT szerdai ülésén azonban nem támogatta Varga Zs. előterjesztését, így nem adott kis hasonló támogató nyilatkozatot.

Ismert, a 15 tagú OBT 14 tagját (és a póttagokat) a magyar bírók választják maguk közül, míg a 15. tagot, a Kúria mindenkori elnökét a törvény delegálja a bírói tanácsba. Emlékezetes az is, hogy az OBT, amelynek véleményezési joga van a Kúria elnökének személyéről, 2020 őszén nem támogatta Varga Zs. András kúriai elnökké választását, akit személyre szabott törvényalkotással, bírói gyakorlat nélkül, alkotmánybírósági tagságáról való lemondása urán jelöltek – majd választottak meg – a kormánypártok a legfőbb magyar bírói szerv élére.

Az AB-elnök Sulyok decemberi nyílt levele úgymond azokra „az utóbbi hónapokban egyre erősödő politikai jellegű elképzelésekre” reagált, amelyek „egy kormányváltás esetén az Alaptörvény tollvonással történő eltörlését és az Alkotmánybíróság testületének feloszlatását” helyezték kilátásba. Sulyok leveléhez csatlakoztak az igazságszolgáltatási intézmények „NER-hez hű” vezetői: a Kúria elnöke mellett Polt Péter legfőbb ügyész, Senyei György OBH-elnök és Kozma Ákos az alapvető jogok biztosa is.