Az oroszok alig adtak gázt

Az európai fűtőanyagárak a viszonylag enyhe tél ellenére is felrobbantak. Az okok elsősorban politikaiak: mindenki a másikra mutogat, a nyersanyag iránti kereslet mégis nőhet.

A kínálati szűkösség és a kereslet felfutása - egy átmeneti megtorpanás után - az irányadó európai tőzsdéken november közepétől ismét a földgáz árának emelkedéséhez vezetett - emeli ki 11. havi piaci elemzéséből tegnapi közleményében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A TTF nevű holland piac árai megawattóránként 95,55 eurós szinten tetőztek. Az Európába érkező cseppfolyósítottföldgáz- (lng-), illetve norvég források ugyan meghaladták az előző évi mennyiséget, de az orosz szállítások jelentősen elmaradtak a tavalyitól.

Ez a - tényszerű - megállapítás kevéssé illeszkedik a kormánypolitikába. Orbán Viktor és miniszterei ugyanis a valóban soha nem látott európai gázáremelkedésért elsősorban az Európai Bizottság környezetvédelmi erőfeszítéseit okolják, amennyiben a kormányfő szerint "Frans Timmermans alelnök elbaltázta" az éghajlatvédelmi átmenet intézkedéseit. Emellett Orbán Viktor a világ (elsősorban amerikai) lng-szállítóit is kárhoztatta, amelyek szerinte európai szállítási szerződéseiket felrúgva a gázt a többet fizető dél-ázsiai térségbe szállítják. (Múlt heti piaci körképünk ezt cáfolta, sőt ősz óta éppenséggel Európa szipkázza el az lng-t Dél-Ázsia elől.) Bár lapunknak más szakértők is hangsúlyozták, hogy Európa gázigényeit igenis jelentősen növelték a klímaátállási intézkedések, a kormánypropaganda feltűnően kerülni, illetve kisebbíteni igyekszik Európa fő gázbeszállítója, Oroszország felelősségének firtatását. Pedig az Európai Bizottság mellett számos szakanyag is felhívja a figyelmet az akadozó orosz szállításokra. Igaz, ezek állítólag szintén nem jelentenek tételes szerződésszegést, csupán Moszkva ezeken felül nem vállalt további szállításokat.

A hatóság mindazonáltal közleményében is szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a fixen tartott hazai háztartási tarifák nyomán a lakosság rezsijét a piaci árváltozások nem érintik.

További forráscsökkenést okozott, hogy Algéria és Marokkó vitája miatt leállt az Afrikából Spanyolországba irányuló gázvezeték - jegyzi meg a MEKH. Az árak emelkedéséhez az Északi Áramlat-2 nevű, az oroszokat Németországgal a tenger alatt összekötő gázvezeték engedélyezési bizonytalanságai, illetve az Ukrajnával kapcsolatos, egyre növekvő feszültség is nagy mértékben hozzájárult.

Mindezek nyomán az európai gázkészletek is a szokásosnál nagyobb mértékben - már novemberben 68 százalékos töltöttségre - apadtak. Ráadásul egy bolgár üzemzavar miatt az októberben indult szerb irányú orosz gázellátásunk átmenetileg leállt. Mindezek nyomán a hazai ellátás is nagyobb mértékben támaszkodott a tárolókra. Bár a hatóság nem tér ki rá, honlapjuk tanúsága szerint a december közepi, 57 százalékos hazai tárolótöltöttség legalább négy éves mélypont.

Bár az európai gázpiac a karácsony előtti izgalom után némiképp megnyugodott, a jelenlegi árak sem nevezhetők alacsonynak - írja a már a mostani időszakra vonatkozó elemzésében Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci elemzője. Az azonnali piac megawattóránként 85-90 eurós árai továbbra is bőven meghaladják a sok évi, vagy épp - a már koronavírussal terhelt - 2020 13,5 eurós átlagát. De a jövőbeni, például az idei nyárra kötött 78, illetve a 2023 nyári 38 eurós árak sem kifejezetten alacsonyak.

Az európai gázkereslet további növekedését az Erste is elsősorban a gazdasági kilábalástól és az uniós energiafordulat hatásaitól várja. A kontinens egyértelműen hadat üzent a kőszénnek, míg Németország jövőre a nukleáris energiatermelését is be kívánja szüntetni. A kínálati oldalon a fő kérdés, hogy sikerül-e megegyezni az orosz Gazpromnak a német hatóságokkal és brüsszeli bürokratákkal az Északi-Áramlat 2 engedélyezéséről. Az elemző e tekintetben az új - szociáldemokrata-zöld-liberális - német kormányt sem látja lelkesebbnek. A vezetékes földgáz mellett több lng is érkezhet a kontinensre, viszont ez a jövőben sem lesz olcsó, mivel az energiára éhes Ázsia 2022-ben is hajlandó lesz magas árat fizetni a kék nyersanyagért. A belső termelés tovább csökken, új lelőhelyek kiaknázása pedig 2025-2030 előtt nem várható. Európa gázellátásához hosszú távon jelentős mértékben hozzájárulhatnak a fekete-tengeri lelőhelyek és a ciprusi Goliath mező - zárja elemzését Pletser Tamás.