Kellemetlen volt nézni az ellenzéki összefogás szerdai sajtótájékoztatójának azon részét, ahol az újságírói kérdések kerültek sorra. Márki-Zay Péter sajtófőnöke, Péterfi Judit már előre jelezte, csak a népszavazás témájában enged kérdéseket feltenni, és ha valaki ettől eltér, akkor a „következő kérdést fogom eszközölni”. Ezen vállalásához tartotta is magát, és mind a Mediaworks munkatársa, mind a hvg.hu újságírója hoppon maradt. Az esemény egy pillanatában az ellenzéki miniszterelnök-jelölt nyilvánosan meg is kérdezte tőle, válaszolhat-e mégis, de azt a feleletet kapta, hogy akkor „sajnos felborítjuk a rendet”.
Végül a távozó kormányfőjelölttől pár kitartó kolléga tudott ugyan kérdezni, de ez az összképen akkor sem javít sokat. Nagyon kínos, hogy egy ellenzéki rendezvényen a Fidesz sajtókezelési attitűdje köszön vissza. Tizenkét éve mantrázzák Orbán kritikusai, mennyire fontos a szabad sajtó, erre az első adandó alkalommal korlátozni kezdik annak működését. Egy politikusnak kutya kötelessége lenne válaszolnia minden kérdésre, és a fideszes szavazókat ugyanúgy tájékoztatni kell, mint a szimpatizánsokat.
Sajnos Karácsony Gergely hasonló rendszert vezetett be: megszüntette a heti sajtótájékoztatókat a Városházán. Tarlós Istvántól ezen alkalmakkor bárki, bármit kérdezhetett. Példamutató gyakorlat volt, elvárható lett volna a folytatása. Ám a mostani főpolgármester inkább megmarad a Facebook biztonságos világában, ahol garantáltan nincsenek kínos pillanatok.
De ha egy politikus nem felel egy újságírónak, azzal nem a kérdezőt nézi le, hanem a szavazókat. Kiábrándító lenne, ha az összefogás háza táján is az lenne a jó újságíró, aki úgy táncol, ahogy a politikusok fütyülnek. Elégszer tapasztaltuk meg ezt a mentalitást a NER-ben, hogy nyugodt szívvel mondhassuk, köszönjük, de ebből nem kérünk.