A fürdőházak - más néven hammamok - használata ősi hagyomány, amely sokak számára az egyetlen lehetőség a meleg mosakodásra, amikor csípős hideg van télen. Több nő is attól tart, hogy a tilalmat az ország más részein is bevezetik majd. Egy névtelenül nyilatkozó tálib parancsnok ugyanakkor azt nyilatkozta a lapnak, hogy nem támogatja a döntést, mivel Afganisztán új vezetőinek a „nagyobb harcokra” kellene inkább összpontosítania. Sok nőnek még a hammamba való belépődíj kifizetése is gondot okoz, ennek ellenére sokan előteremtik az összeget. Az észak-nyugati Herat városában - ahol a városrészeknek csak 39 százaléka rendelkezik megfelelő víz- és csatornaszolgáltatással - több nő arról számolt be, hogy néhány fürdőház már be is zárt.
Winuss Azizi, a Visions for Children in Afghanistan nonprofit szervezet munkatársa szerint Herat és Mazar-i-Sharif legtöbb háztartásában nincs meg a kapacitás vagy a felszerelés ahhoz, hogy nagy mennyiségű vizet melegítsenek. „Ezek az emberek télen a hammamokra hagyatkoznak” - magyarázta. Hozzátette, „az iszlám megköveteli a vallási tisztálkodást a menstruáció, a szülés és a szexuális együttlét után, ami miatt sokan látogatják a fürdőházakat”. A tálibok 1996-200 közti uralma alatt a nőknek ugyancsak tilos volt nyilvános hammamokat használniuk. Sok ősi fürdőházat évekig elhanyagoltak, és csak a 2001-es amerikai vezetésű invázió után hozták őket újra működőképes állapotba. Heather Barr, a Human Rights Watch női jogokért felelős igazgatóhelyettese azt mondta, „felháborítja az a kegyetlenség, hogy minden ok nélkül megtagadják a nőktől a hideg elleni egyetlen enyhülést”. Hozzátette, úgy tűnik, a tálibok a nők életének minden részletébe bele akarnak szólni.
Ezen a héten egyébként azt is elrendelték a boltosoknak, hogy távolítsák el az összes próbababa fejét arra hivatkozva, hogy azok iszlámellenesek.
A tálibok augusztusi hatalomátvétele humanitárius válságba sodorta Afganisztánt. Emberek milliói éheznek, és a legtöbbjüknek nincs pénze tűzifára vagy szénre a fűtéshez a hidegebb hónapokban. A háztartások többsége nem jut közvetlenül vízhez, ezért nyilvános szivattyúkra vagy a vízszállító teherautókra szorulnak. Az ENSZ előrejelzése szerint az év közepére az afgánok 97 százaléka már a szegénységi küszöb alatt él.
Nem csak ez az egyetlen korlátozó lépés, mellyel a nőket sújtják a tálibok. Korábban lapunk is beszámolt róla, hogy egy rendelet értelmében ha a nők 72 kilométernél messzebb szeretnének utazni lakóhelyüktől, akkor azt csak egy férfi családtagjuk kíséretében tehetik meg.
