Hiába kapacitálta az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjait Varga Zs. András Kúria-elnök, a bírói tanácsban ülők nem tartották szükségesnek, hogy nyilatkozatban fejezzék ki elkötelezettségüket az „Alaptörvény és Magyarország alkotmányos rendje iránt”. Vagyis nem sorakoztak fel Sulyok Tamás Ab-elnök, Polt Péter legfőbb ügyész, Senyei György OBH-elnök, Kozma Ákos ombudsman és a Kúria elnöke mögé, akik úgymond „alkotmányos puccstól” tartanak az ellenzék hatalomra kerülése esetén. Pontosabban attól, hogy ha az ellenzék nyer, mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ők, mármint a felsorolt igazságszolgáltatási intézmények vezetői, rövid úton távozzanak posztjukról.
Az ellenzéki térfélen folyó vita ugyanis nem az alkotmányos intézmények létéről szól, nem az Alkotmánybíróságot vagy az ügyészséget, esetleg az alapvető jogok biztosának intézményét kívánja az ellenzék felszámolni, hanem a mai – minden látszat szerint a kormánypártoknak elkötelezett – vezetőiket lecserélni, eltávolítani. Minősített többség hiányában akár az Alaptörvénnyel ellentétes, tehát a szó szoros értelmében illegitim módon is. De tudni kell azt is, hogy ez a vita nyitott, az ellenzéki oldalon sincs egyetértés: mit lehet és kell tenni egy kormányváltás után.
A fenti vezetők nyilatkozatai, kezdve az Ab-elnök Ádernek, Orbánnak és Kövérnek címzett nyílt levelével, éppen elkötelezettségüket, NER-kompatibilásukat igazolják. Hiszen például Varga Zs. csak többszörös, személyére szabott törvényalkotás után nyerhette el mai hivatalát. Ha voltak is alkotmányos aggályai, elhallgatta őket. De pont ezért az OBT nem támogatta kúriai elnökké választását. Miközben bírói tanács a létét is az Alaptörvénynek köszönheti, mégsem tett hűségnyilatkozatot. Talán azért sem, mert a tagokat nem a kormánypártok, hanem a bírók választják maguk közül?