A fővárosiak csaknem harmada – 31 százaléka - lakhelyet váltana az idén. A költözni készülők kétharmada az agglomerációt célozta meg, a többiek inkább a városon belül cserélnének otthont – derül ki a Publicus Népszava számára készült friss felméréséből. A válaszadók negyede egyébként azért nem tervez költözést, mert már most zöldövezetben lakik. Különösen sokan vágyódnak a város környéki zöldbe a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalommal és a Fidesszel szimpatizálók közül, míg Budapesten belül a Jobbik hívei költöznének. Aligha meglepően a 29 év alattiak a legmobilisabbak, csaknem annyian költöznének az agglomerációba, mint a városon belül.
Ha az álmok teljesülnek, akkor Budapest népessége tovább csökken. A vándorlási egyenleg 2016 óta negatív, tavaly, 1,723 millióan éltek a fővárosban. Az elvándorlás fő okaként általában a kevés zöldet és a sok autót szokták említeni az emberek. A mostani felmérésből azonban az derült ki, hogy már nem ez lehet a fő motiváció. Arra kérdésre ugyanis, hogy letenne-e költözési szándékról, ha az autóforgalom visszaszorításával több lenne a zöld és a kevesebb a jármű – a megkérdezettek 64 százaléka nemmel válaszolt. Az agglomerációba igyekvők 78 százalékát már a zöld-ígéret se tudná eltéríteni. Leginkább a nyugdíjasok és a 29 év alattiak ingathatóak meg ezzel. Furcsa módon a panelben élők is az átlagnál nagyobb hajlandóságot mutatnának a maradásra.
Az elvándorlás vágyának felerősödése aligha választható el a járványtól, a klímaváltozás hatásaitól és a fővárosi önkormányzat szorongatott pénzügyi helyzetétől. A Publicus ezúttal az utóbbira kérdezett rá. A megkérdezettek 64 százaléka a saját bőrén érzi a kormányzati megszorító intézkedések hatását. Még a kormánypárti válaszadók 56 százaléka is úgy gondolja, hogy Budapest nehéz anyagi helyzete az ő életére is hatással van, az ellenzéki városlakóknak 79 százaléka válaszolta ezt. Különösen a nyugdíjasokat, a fiatalokat és a panelházban élőket érinti rosszul.
A romló pénzügyi helyzetet leginkább az utak romló állapotán és az utcák, parkok tisztaságán érzékelik. A kátyúhelyzet különösen az ellenzékieket zavarja – 84 százalék -, ami aligha független attól, hogy a kormány tavaly kizárólag fideszes vezetésű kerületi önkormányzatok között több mint 6 milliárd forintot osztott szét útfelújításra. A köztisztaság – pontosabban annak hiánya - már általánosan zavaró tényező. Igaz, a fideszes szavazókat sokkal nagyobb arányban (94 százalék) borítják ki a szemetes utcák, parkok, mint az ellenzékieket (67 százalék). A közterületi koszra a nyolc általános iskolát végzettek, a nyugdíjasok és a panelben élők a legérzékenyebbek.
Kissé meglepő módon a közösségi közlekedés állapotának romlásán már fel se háborodnak a budapestiek. Csupán 51 százalékuk jelölte meg ezt a pénzelvonás következményeként. Még kevesebben említették a beruházások hiányát. A kormányzati megvonások miatt elmaradó felújítások főként a DK és a Jobbik szimpatizánsait zavarja.
Budapest nehéz pénzügyi helyzetéért a válaszadók 45 százaléka okolta Karácsony Gergely főpolgármestert, a többiek szerint ez a kormány bűne. Természetesen egészen másként látják ezt a kormánypártiak és az ellenzékiek. A Fidesz híveinek 97 százaléka szerint Karácsony rosszul vezeti a várost, az ellenzékieknél éppen fordított az arány. Hasonló a megítélése a budapesti beruházások kormányzati támogatásának. A kormánypártiak szerint Orbán Viktor kabinetje támogatja a városvezetést, az ellenzékiek éppen ellenkezőleg úgy vélik, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a városvezetés ne tudjon eredményes munkát végezni.
