Egy hónap múlva mintegy 1,9 millió szülő kapja vissza a tavaly befizetett, összességében mintegy 600 milliárd forintot kitevő személyi jövedelemadóját (szja). Korábbi kormányzati számítások szerint fejenként átlagosan 316 ezer forint jár majd vissza. A magasabb keresetűek értelemszerűen jobban járnak, hiszen több befizetett adójuk volt, míg azok, akik a járványügyi korlátozások miatt elvesztették munkájukat vagy csökkent a fizetésük, most sem számíthatnak sok segítségre. A visszatérítés felső határa a KSH által 2020 decemberére meghatározott, 449 400 forintos bruttó átlagbér tizenkétszerese lesz. Ennek az összegnek havi 67 410, évi 808 920 forint az szja-ja, vagyis maximum ennyit lehet majd visszakapni. Persze csak akkor, ha valaki – a családi adókedvezmény levonása után – be is fizetett az tavaly ennyi adót.
A kormány választási ajándékaként is felfogható szja-visszatérítést február 15-ig azonban csak azok a gyermeket nevelő, családi adókedvezményre jogosult szülők kapják meg automatikusan, akikről az adóhatóság is tudja, hogy gyermeket nevelnek, továbbá ismeri a tavalyi jövedelmüket, és a kifizetéshez szükséges bankszámlaszámukat vagy postai címüket. Ők jellemzően azok, akik családi pótlékot kapnak. Mivel mindkét szülőnek jár a visszatérítés, a családi pótlékot viszont csak egyikük veszi fel - decemberben 1 millió 60 ezren kaptak családi pótlékot -, sok szülőről nem állt ilyen adat az adóhatóság rendelkezésére. Nekik tavaly december 31-ig egy külön nyilatkozatban kellett megadniuk az adataikat. Ezt a nyomtatványt 835 ezren töltötték ki, így vélhetően a jogosultak többsége egy hónap múlva megkapja az adóvisszatérítést. Akik mégsem töltöttek ki ilyen nyilatkozatot, az szja-bevallásban kérhetik majd vissza befizetett adójukat.
A családok fele fejben már el is költötte a pénzt, vagy legalábbis egy részét – derült ki az Erste Bank ügyfelei körében tavaly év végén végzett kutatásából. Ők jellemzően az alacsonyabb jövedelműek közül kerülnek ki. Az adóvisszatérítést a legtöbben a lakás felújítására, a meglévő hitelek törlesztésére, vagy a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokra - nyelvtanulás, egyetemi tanulmányok – fordítanák. Ez utóbbi jellemzőbb az alacsonyabb és a közepes jövedelműekre, míg azok, akiknek több pénz érkezik havonta a számlájukra, inkább a lakás felújítását, a hitelek törlesztését, vagy egy új kölcsönhöz szükséges önerő megteremtését jelölték meg célként. Az adóvisszatérítést 4 százalék fektetné be, többségük leginkább állampapírba. A megkérdezettek 8 százaléka pedig – vélhetően a már év közben levont családi adókedvezmények miatt - nem kap adóvisszatérítést.
