A Mol különböző készpénzes és barterügyletek révén 417 lengyel üzemanyagkutat vásárol - derül ki az olajcég tegnapi közleményéből. A megállapodás nyomán az eladóhoz, vagyis a lengyel PKN Orlenhez kerül 144 hazai és 41 szlovák töltőállomás. A különböző összevezetések után a Mol összesen kétszázmillió dollárt (valamivel több mint 70 milliárd forintot) fizet a - lengyel állam kisebbségi tulajdonában lévő, főképp a tőzsdén jegyzett - PKN Orlennek - közölte lapunk kérdésére az ügyletet követő online háttérbeszélgetésen Ratatics Péter, a Mol csoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezetője. (Ezen belül a jelenleg Lotos nevet viselő lengyel hálózatot 610 millió, a magyar-szlovákot pedig 259 millió dollárra értékelték.) A bejelentés előtt néhány órával a Mol azt is közzétette, hogy megvásárolta a 79 Lukoil márkájú, a hasonló nevű orosz olajmultitól ugyanakkor már hét éve független egység üzemeltetőjét, a Fazakas Imre olajipari vállalkozókhoz köthető - áttételesen ciprusi kézben lévő - Normbenz Kft.-t. Az ügylet nyomán ezek közül több hazai Lukoil-kút is "lábon" a PKN Orlenhez kerül.
A Mol számításai szerint a mostani ügyletsorozattal az általuk üzemeltetett töltőállomások száma tíz térségbeli országban 1943-ról 2390-re nő. A lépéssel rögtön a lengyel üzemanyag-kiskereskedelmi piac harmadik legnagyobb szereplőjévé válnak, de céljuk a második hely. A nálunk újnak számító, lengyel Orlen márka számításunk szerint a hazai üzemanyag-piac negyedik szereplője lesz, szorosan a Mol, a Shell és az OMV után. Az ügyletsorozattal a Mol magyarországi piaci részesedése éppenséggel csökken. Olyannyira, hogy a zárás után a lengyeleknél és a horvátoknál több Mol-kút üzemel majd, mint belföldön.
A lépés egyébként egy még nagyobb horderejű, szintén versenyhatósági engedélyekhez kötött ügyletsorozat folyománya, amennyiben a lengyel PKN Orlen megvásárolja az ugyanott tevékenykedő, Lotos nevű energiacéget. A Mol úgy kerülhetett vevőként képbe, hogy az ügylet engedélyezését az Európai Bizottság a piaci verseny fenntartása érdekében egyes eszközeik - így kútjaik - eladásához kötötte.
A felvásárlással a Mol kiskereskedelmi hálózatát immár három, az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger határolja - fogalmazott az eseményen Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató helyettese. Így már most meghaladták a tavaly frissített, hosszú távú stratégiájukban 2025-re meghatározott, 2200-as célt - hívta fel a figyelmet Ratatics Péter. Egyetlen év alatt mintegy hatszáz kutat vettek - közölte Bacsa György stratégiai és üzletfejlesztési igazgató. Ebbe beletartozik az OMV 120 szlovén, valamint a Normbenz 16 szlovákiai egysége is. (Utóbbiakból szintén kap a PKN Orlen.) A végleges számok ugyanakkor a franchise-szerződések újrakötésétől is függnek.
Ama idézett lengyel felvetéseket, miszerint a Mol az ügylettel orosz érdekeket szolgálna, Világi Oszkár visszautasította, leszögezve: a megvásárolt kutakból nem terveznek jelentős értékesítést. Meglátása szerint a megállapodás a Mol osztalékpolitikájára sem gyakorol érdemi hatást. Felvetésünkre, miszerint mi változott 2014 óta, amikor a Mol a Normbenz javára voltaképp még lemondott a térségi Lukoil-hálózatról, Bacsa György leszögezte: akkor a Lukoil-egységek felvásárlásával a Mol hazai kiskereskedelmi piaci részesedése megközelítette volna az 50 százalékot, ami esetleges versenyhivatali problémákat vetett volna fel. A kérdés viszont most az átrendeződések nyomán a teljes Lukoil-hálózat felvásárlása ellenére sem merült fel.
