élelmiszerár;Gulyás Gergely;stop;infláció;árak;befagyasztás;

2022-01-14 06:20:00

Itt az illiberális árstop, a csirke far-hát sem drágulhat

A kenyér árát nem rögzíti a kormány, csak a lisztét. Érvelésük szerint az áfacsökkentés kevésbé mérsékelte volna a drágulást, valójában ahhoz már üres az államkassza.

Három hónapra vezetik be az élelmiszerár-stopot, és az adott üzletben érvényes, tavaly október 15-i árak lesznek a mérvadók, amit az online pénztárgépek adatai alapján lehet ellenőrizni – derült ki Gulyás Gergely szavaiból a tegnapi Kormányinfón.

 A miniszter elismételte a kormány szerdai döntését: február 1-jétől több élelmiszer – a kristálycukor, a BL 55-ös búzafinomliszt, a napraforgó étolaj, a sertéscomb, a csirkemell és a 2,8 százalékos UHT-s tehéntej - esetében az október 15-i szinten rögzítik az árakat. Bekerült az ármaximalizált körbe a csirkefarhát is, a kenyér esetében viszont nem hoztak ilyen döntést, mert „a magyar pékeknek ez nagy veszteség lett volna, és igyekeztek oda figyelni, hogy ne tegyenek tönkre ágazatokat”.   

 A kormány azt is előírja, hogy a boltoknak a tavaly októberihez hasonló mennyiséget biztosítaniuk kell ezekből az élelmiszerekből, vagyis nem tudnak majd úgy kibújni a szabályozás alól, hogy nem, vagy kisebb mennyiségben árusítják az ármaximalizált termékeket – derült ki a miniszter újságírói kérdésekre adott válaszaiból. Mindezt ígérete szerint ellenőrizni és szankcionálni is fogják, a büntetési tétel mértéke visszatartó erejű lesz. A kormányrendelet megjelenését napokon belülre ígérte.      

Gulyás Gergely arra is kitért, hogy az intézkedés kapcsán számos nemzetközi példát áttekintettek, és azért a szerb mintát követik, nem pedig a lengyelt – ahol az élelmiszerek áfáját 0 százalékra csökkentették -, mert az kisebb árcsökkenést eredményezett volna. Az érintett élelmiszerek ugyanis már az 5 százalékos áfakörbe tartoznak, egy 5 százalékos árcsökkentés azonban nem lett volna elég – mondta.

A veszteséget Gulyás Gergely szerint a gyártóknak és a kereskedőknek közösen kell viselniük, állami kompenzáció nem lesz. A kiskereskedelem éves profitja 140-150 milliárd forint, az élelmiszerár-stop miatti veszteség nem fogja elérni a 20 milliárd forintot - indokolta.

Az élelmiszerár-stop tehát illeszkedik az eddigi, „inflációellenes” kormányzati intézkedések sorába: a szintén februártól életbe lépő kamatstop 30 milliárd forintra rúgó költségét a bankoknak kell állniuk, a benzinár-stop árát pedig szintén a kiskereskedők fizetik meg. A rezsicsökkentéssel együtt ez a négy intézkedés összességében 2 százalékkal mérsékli az inflációt – jelentette ki Gulyás Gergely, de azt nem tudta megmondani, hogy az első negyedévre mekkora inflációt vár a kormány. Jelezte: az idei év egészére 4,9 százalékos pénzromlással számolnak.  

 A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint közgazdaságilag értelmezhetetlen az intézkedés, hiszen az árbefagyasztások miatt termékeik exportálása mellett dönthetnek a termelők, így akár áruhiány is kialakulhat. A döntés a politikai kommunikáció része, kormány igyekszik azt demonstrálni, hogy fellép az inflációval szemben.

Molnár László szerint lenne lehetőség generális megoldásokra: például, ha nemcsak egy termék – például a csirkemell –, hanem a teljes termékkör áfakulcsát csökkentené a kormány. Ám valószínűleg elfogyott a kormány költségvetési mozgástere, hiszen tavaly decemberben 1100 milliárd forint lett az államháztartás hiánya, az idei osztogatásokkal pedig további ezer milliárd forintot költ el. Így valójában már nincs fedezet az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére, hiszen Varga Mihály pénzügyminiszter azt is bejelentette, hogy az idei költségvetési hiányt is mérsékelni fogják.

Molnár László úgy látja: kidolgozatlan a rendelet. Az október közepi árak például nem minden esetben ellenőrizhetők az online kasszák segítségével, csak azoknál a nagy multinacionális kereskedelmi láncoknál, ahol vonalkódos nyilvántartás működik. Ám pont ezek a nagy hipermarketek azok, amelyek egyébként is betartják a szabályokat, hiszen tudják, hogy ellenőrizhetőek – mondta a gazdaságkutató. A kisebb boltokban, és a piacokon viszont nem vezetnek ilyen nyilvántartást – így azt sem tudják, hogy az adott terméket október 15-én mennyiért adták –, így ellenőrizni sem lehet majd az előírások betartását.