ORÖ;Farkas Félix;Agócs János;

Sietni kell a megismételt választással, nélküle a romáknak nem lesz szószólójuk a parlamentben

Agócs János nem látja lefutottnak a meccset.

Január utolsó hetében rendezi meg újra az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) a nemzetiségi listáról tartott választást, amelynek eredményét előző alkalommal az Alkotmánybíróság megsemmisítette – erről Agócs János, a testület elnöke tájékoztatta lapunkat. Ismeretes: a kormánypárti Lungo Drom és a Fidesz támogatásával induló jelölttel, Farkas Félix parlamenti szószólóval szemben tavaly novemberben az ORÖ közgyűlése Agócs Jánost választotta az országgyűlési választáson induló roma nemzetiségi lista vezetője. Agócs bejelentette, hogy nem éri be a szavazati joggal nem rendelkező szószólói szereppel, hanem teljes jogú mandátumot szeretne a parlamentben.

A Lungo Drom bírósághoz fordult, de a Fővárosi Törvényszék elutasította a beadványt. Az Alkotmánybíróság viszont – szürreálisnak ható érveléssel – helyt adott a Lungo Drom panaszának, és megsemmisítette a választás eredményét.

Tavaly novemberben még korainak tűnt a roma nemzetiségi lista összetételéről döntő közgyűlés összehívása, most viszont – részben az alkotmánybírósági verdikt miatt, részben pedig azért, mert Áder János köztársasági elnök április 3-ra kiírta az országgyűlési választást – sürget az idő. Agócs János elmondása szerint a törvényi határidők miatt ebben a hónapban mindenképpen meg kell rendezni a megismételt választást.  

Ha ez nem történik meg, vagy pedig lesz olyan fórum, amely ismét eltörli a választás eredményét, akkor a cigányságnak szégyenszemre nem lesz saját jogon küldött szószólója vagy képviselője a törvényhozásban– hangsúlyozta az ORÖ elnöke.

 (A Lungo Drom szerette volna jövő hétfőn, január 17-én megtartani a választást, de Agócs János formai és tartalmi okokra hivatkozva elutasította a kezdeményezést.)

A tavaly novemberi választás idején még Agócs János tábora volt túlsúlyban, időközben a Lungo Drom és a hozzá csatlakozott képviselők kerültek többsége. Nagyon valószínű, hogy az erőviszonyok átalakulása szorosan összefügg mindazzal, amiről a Népszava birtokába került hangfelvételek alapján a közelmúltban megjelent cikksorozatunkban beszámoltunk: Sztojka Attila kormánybiztos és Farkas Félix szerződéseket ígértek a „körön belül” lévő képviselőknek.

Ennek ellenére Agócs János nem látja lefutottnak a meccset. „Az erőviszonyok állandóan változnak az országos önkormányzatban. Úgy érzem, jó esélyem van arra, hogy a megismételt választást is megnyerjem” – nyilatkozta nemrég az ORÖ elnöke lapunknak adott interjújában.

Az ORÖ-s választás eredményének komoly politikai tétje lehet. Tudni kell, hogy nemzetiségi listára csak azok szavazhatnak, akik felvételüket kérték a nemzetiségi névjegyzékbe, azok viszont, akik szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben, nem szavazhatnak pártlistára. Korántsem mindegy, hogy a legnagyobb lélekszámú kisebbség, a magyarországi cigányság megcélozza-e a nemzetiségeknek biztosított kedvezményes parlamenti mandátumot. A szavazati jog nélküli szószólói poszt megszerzéséhez ugyanis elég akár egyetlen szavazat is, míg a parlamenti képviselőséghez több mint 20 ezer kell.

Pillanatnyilag az „országgyűlési választásra kiterjedően” 33 ezer választópolgár szerepel a roma nemzetiségi névjegyzékben, Agócs János – amennyiben másodszor is megválasztják listavezetőnek – szeretné elérni, hogy a névjegyzékben regisztrált romák száma 60 ezerre növekedjen. Ha így lesz, akkor a pártlisták 60 ezer roma szavazatot veszítenek. Abban konszenzus látszik kialakulni, hogy ezek a szavazatok döntően a Fidesznek hiányoznának. „Annyira szoros a küzdelem, hogy egyetlen mandátum is befolyásolhatja a választás végeredményét, azt, hogy ki alakít kormányt” – vélekedett Agócs János a már idézett interjúban. László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint a Fidesz ezúttal nem fog megelégedni Farkas Félix szószólói tisztségével, és mindent elkövet majd, hogy besöpörje a kedvezményes roma mandátumot. Itt jegyezzük meg: többször szerettük volna Farkas Félixet is megszólaltatni, ő azonban mindeddig csak annyit mondott, hogy nem kíván nyilatkozni.

A nemzetiségi lista állításának feltétele a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok „legalább 1 százalékának ajánlása, de legfeljebb 1500 érvényes ajánlás” összegyűjtése is. Persze: a romák esetében ez látszik a legkisebb akadálynak.