Székely-magyar villongás Erdélyben, az MVSZ veszélyes játszmába kezdett

A kettős állampolgársági referendumot is kezdeményező Magyarok Világszövetsége most a székely „nemzetért” szállt harcba. Játszmája veszélyes, a tét az anyanyelvhasználati jog.

Aláírásgyűjtésbe kezdett a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) néhány vezető tisztségviselője az ellen tiltakozva, hogy a márciusban kezdődő romániai népszámláláson a magyar nemzetiség alkategóriáiként a székely és a csángó identitás is választható legyen. A székely identitás, az önálló székely nemzet kérdése körüli vita nem újkeletű. A Ceausescu-rezsim idején tartotta magát az az általános álláspont, miszerint a székely, mint önálló nemzetiség feltüntetése a cenzuson, valójában a román hatalom manipulációja, célja nem egyéb, mint a romániai magyarok számának formális csökkentése. A rendszerváltás után is minden népszámlálás idején megfogalmazódott politikai-társadalmi szinten az elvárás/kérés, hogy a székelyek is egységesen magyarnak vallják magukat.

Nem szimbolikus gesztusról van szó. Az RMDSZ közel két évtizedes parlamenti küzdelem után érte csak el, hogy törvény garantálja az anyanyelvhasználat jogát a közéletben, ez viszont százalékarányhoz kötött. Csak azokon a településeken helyezhetők ki kétnyelvű feliratok és engedélyezett az anyanyelvhasználat a közigazgatásban, ahol az adott kisebbség aránya eléri a 20 százalékot. Ugyancsak százalékarányos a nemzetiségi kulturális, civil intézményeknek szánt román központi költségvetési támogatás is.

Romániában március-június között rendezik meg a koronavírus járvány miatt tavalyról elhalasztott népszámlálást. Kelemen Hunor RMDSZ elnök, a bukaresti hárompárti koalíciós kormány egyik miniszterelnök-helyettese január 14-én sajtótájékoztatón mondta el, hogy a közelgő cenzuson a magyarhoz tartozó etnikumok sorából törölték a székely és a magyar anyanyelvű csángó kategóriát, ezúttal a regionális identitások is magyarnak minősülnek. És ez ellen nem is volt kifogása akkor még az RMDSZ elnöknek „Én székely ember vagyok, székely az anyám, székely az apám, de a népszámláláson magyarnak vallom magam!” – fogalmazott Kelemen Hunor. Hozzátette, szép dolog ápolni a regionális identitást, de véleménye szerint ezt nem a népszámláláson kell demonstrálni.

Az RMDSZ háziportáljának, a maszol.ro-nak nyilatkozva Kelemen Hunor már úgy érvelt, „ha az előző, 2011-es népszámláláson szerepelt opcióként a székely, akkor az nem tűnhet el 2022-ben”. A népszámlálási kérdőív még csak egy tervezet, amely módosítható, mondta az RMDSZ elnök, de emlékeztetett, hogy fennáll annak kockázata, hogy az alkategóriákat nem számolják az adott nemzetiséghez.

Az MVSZ közleményben tudatta „győzelmét”, jelezve, hogy Kelemen nemcsak visszavonulót fújt, de a Világszövetség petícióját is aláírta. A Patrubány Miklós nevével fémjelzett MVSZ akcióhoz csatlakozott a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) több regionális-széki vezetője is, Izsák Balázs elnök viszont nem. Az MVSZ közlemény tette ezt szóvá, jelezve, hogy miközben „tiltakozik a székely nép álságos eltüntetése ellen a Székely Nemzeti Tanács széki elnökeinek többsége, Izsák Balázs elnök még hallgat”.

Az SZNT elnökét a Népszava még az erdélyi vita előtt megkereste a kérdésben. Amint arról beszámoltunk tavaly decemberben, a szervezet székely személyi kártya kibocsátását tervezi, amit lakhelytől függetlenül bárki igényelhet, aki támogatja a Székelyföld autonómiájának gondolatát.

Azt kérdeztük Izsák Balázstól, miért épp a népszámlálás előtt döntöttek erről. Nem gondolják, hogy a székely identitás túlhangsúlyozásával fennáll annak a veszélye, hogy egyre többen vallják magukat székelynek a cenzuson, ami a magyar kisebbség országos és regionális részarányának csökkentését eredményezheti, s mint olyan a magyar anyanyelvhasználatot veszélyeztetheti? Izsák Balázs szerint a két dolog független egymástól. A székely személyi kezdeményezést azért most indították útnak, mert a nemzeti régiókért indított sikeres európai uniós polgári kezdeményezés során nagyon komoly tapasztalatokat gyűjtött a szervezet, amit mielőbb, „míg friss az élmény és a lendület”, gyümölcsöztetni kíván. (Több mint kétmillió aláírást gyűjtöttek össze az EU-ban.)

A székely személyi időben egy hosszabb folyamat lesz. A 2022-es népszámlálás kapcsán pedig a Székely Nemzeti Tanács nem kíván változtatni korábbi álláspontján. A 2011-es cenzusra a szervezet közleményben tisztázta ezt a kérdést. Románia sok olyan örökséget tartott meg a múltból, amely „tehertétel a demokráciának és akadálya az állampolgárok közötti teljes és tényleges egyenlőségnek” – olvasható az akkori szövegben. Az egyik ilyen gyakorlat épp az, hogy megkísérlik a népszámlálás során leválasztani „a székelységet a magyar nemzetről”. A székelyek azonban magyarok. „Mi székelyek, ennek megfelelően fogjuk magyarnak vallani magunkat, ha ma megkérdeznek, akár a népszámlálás alkalmával, és ezt fogják tenni utódaink is minden időkben”. Ugyanez mérvadó a soron következő népszámlálásra is – szögezte le Izsák Balázs. Hozzátette, a magyar nemzet egységét különben nem a székely önazonosság „túlhangsúlyozása” veszélyezteti, hanem a határon túli magyarokkal szembeni ellenséges üzenetek, amelyek a magyarországi baloldali pártoktól érkeznek.

Az SZNT nevében Izsák Balázs elnök csütörtökön újra közzétette a szervezet korábbi állásfoglalását és arra biztatta szimpatizánsait, vallják magukat magyarnak a közelgő romániai népszámláláson.