Bizonyítékokat kért az Egyesült Államopk Oroszországtól, hogy Vlagyimir Putyin elnök nem fogja elrendelni a támadást Ukrajna ellen annak a hozzávetőlegesen 100 ezer orosz katonának, akit az elmúlt hónapokban a határra vezényeltek – derült ki abból a bejelentéséből, amelyet Antony Blinken amerikai külügyminiszter tett hétfőn az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott csütörtöki genfi tárgyalása után. Ilyesfajta bizonyítek lehetne a tárcavezető szerint, ha az orosz egységeket visszarendelik a határ mellől, a cél pedig az – fűzte hozzá –, hogy kiderítsék, Oroszország elkötelezett-e amellett, hogy a diplomácia útjára lépjen.
A politikus közlése szerint ami az ukrán válságot illeti,. az Egyesült Államok még mindig a diplomáciai megoldásban hisz, aminek az érdekében a jövő héten írásba adja az elképzeléseit a megoldásról.
Bár a tárgyalás előtt az orosz és az amerikai fél is azzal hűtötte a kedélyeket, hogy nem számít áttörésre, az Antony Blinken bevallása szerint „őszinte és lényegi” tárgyaláson szóba került az is, hogy Joe Biden amerikai elnök kész találkozni Vlagyimir Putyinnal, ha sikerül előrelépni az ukrán válság ügyében.
Anriny Blinken a genfi találkozó előtt Berlinben egyeztetett Olaf Scholz német kancellárral és Annalena Baerbock külügyminiszterrel , illetve egy beszédet is tartott. Ebben közvetlenül az orosz néphez fordulva értelmetlennek nevezte fiatal életek elvesztését egy esetleges háborúban, amelyből senkinek sem származna haszna, senki sem élne tőle jobban. Az amerikai diplomácia vezetője ezelőtt még Kijevbe is ellátogatott, ahol Volodimir Zelenszkij elnökkel és Dmitro Kuleba külügyminiszterrel találkozott. Genfi sajtóértekezletén ennek tudatában ismételte meg azt az álláspontját, hogy semmilyen megállapodás nem lehetséges az ukrán vezetés nélkül.
Szergej Lavrov ugyanakkor előrelépésnek tekinti, hogy az amerikaiak is helyeslik a minszki folyamat felújítását. Utóbbi előbb-utóbb népszavazást irányoz elő Donyeck és Luhanszk státusáról. A mai körülmények között nyilvánvalóan a szakadárok érdeke lenne a referendum, Ukrajna szerint viszont előbb helyre kéne állítani a területek fölötti ukrán szuverenitást. Az orosz külügyminiszter a maga külön tartott sajtóértekezletén geopolitikai fejtegetésbe bonyolódva úgy vélekedett, hogy Ukrajna a Nyugat befolyási övezetévé vált, miközben Oroszország nem tart igényt ilyesmire.
Sőt, az 1997-es, a keleti bővítés megkezdése előtti állapotot tartaná ideálisnak, illetve egy friss külügyminisztériumi közlemény szerint azt akarja, hogy Romániából és Bulgáriából vonják ki az ott állomásozó külföldi NATO-erőket és fegyverzetüket. Ez a követelés a brüsszeli NATO-központban, Szófiában és Bukarestben is gyors elutasításra talált. A NATO éppen egy 1500 fős nemzetközi alakulat felállítását fontolgatja, amely ebben a két országban állomásozna.
A katonai erőviszonyokat érdemben nem befolyásolja, de Litvánia, Lettország és Észtország engedélyt kapott az Egyesült Államoktól, hogy saját készleteiből amerikai gyártmányú harckocsi-elhárító fegyvereket és vállról indítható, Stinger típusú légvédelmi rakétákat adjon át Ukrajnának. Kijev megkapja Washingtontól azt az öt Mi-17-es szállító helikoptert is, amelyeket Ukrajnában újítottak fel, de már nem létezik az az afgán hadsereg, amelyiknek szánták.
