Schadl György szólt, hogy ki akar rúgatni egy bírót, az OBH elnöke elfelejtette kikérni magának a sértést

A botrány egyik főszereplője Senyei György Barnán kívül a Fővárosi Törvényszék elnökével is tárgyalt, hogy kirúgassa a számára kedvezőtlen ítéletet hozó embert. A lehallgatási jegyzőkönyvek szerint egyik bírósági vezető sem sérelmezte a kísérletet a függetlensége befolyásolására.

A magyar bíróságok igazgatási feladatait végző Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét és a legnagyobb magyar bíróság, a Fővárosi Törvényszék (FT) elnökét is érinti a Völner-ügy legújabb szála, amellyel a 444 állt elő. A portál által közölt lehallgatási jegyzőkönyvek szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, a Völner-ügy kulcsfigurája, Schadl György korábban ki akart szorítani egy másik végrehajtót praxisából, de úgy érezte, hogy ebben a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) egyik bírája akadályozza, ezért bosszúhadjáratot indított a bíró ellen.

Ennek érdekében Schadl telefonon és személyesen is beszélt Senyei György Barna OBH-elnökkel, aki megszervezett neki egy találkozót Tatár-Kis Péterrel, az FT elnökével. Egyik bírósági vezető sem utasította el a bírói függetlenségre hivatkozva Schadl megkeresését, sőt, Tatár-Kis azt mondta Schadlnak, az illető bírót nem tudja kirúgni,

A bíró információnk szerint ma is a PKKB csoportvezetője. Ezzel együtt a történtek felvetik az Alaptörvényben rögzített bírói függetlenség sérelmét.

A Népszava megkereste az OBH elnökét. Egyebek mellett arra voltunk kíváncsiak, hogy indít-e fegyelmi vizsgálatot az FT elnöke ellen, és felmerült-e benne, hogy le kellene mondania az OBH elnöki tisztségéről. Kérdéseinkre eddig nem kaptunk választ, pedig ebben az ügyben egyértelműen a bírói függetlenség, integritás megsértéséről van szó, hiszen egy külső szereplőként Schadl két bírói igazgatási vezetőt is próbál arra rávenni, hogy egy bírót mozdítsanak el posztjáról. Ráadásul a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint egyikük sem kéri ki magának a bírói függetlenség megsértésére való felszólítást, sőt.

Mint ismert, Senyeit 2019-ben választották meg Handó Tünde utódául. Tatár-Kist pedig Senyei nevezte ki az FT élére. Tatár-Kis egyébként Kovács Zoltán államtitkár sógora, kinevezése azért is keltett meglepetést, mert az ország legkisebb létszámú bíróságának éléről – a Balassagyarmati Törvényszékről – került a legnagyobb létszámú, a PKKB-t is magában foglaló FT elnöki székébe.

A botrány újabb szálának érdekessége, hogy Schadl milyen sok helyen tudott fellépni az ellehetetleníteni akart végrehajtó és bíró ellen. Az még kevéssé meglepő, hogy a jegyzőkönyvek szerint Völner Pál volt igazságügyi államtitkárral is beszélt erről, hiszen, a gyanú szerint összesen 83 millió forint kenőpénzt adott neki. Az már érdekesebb, hogy Schadl Bolcsik Zoltánt – az épp őt lehallgató Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) vezetőjét – is meglátogatta, hogy a végrehajtó ügyeiről tájékoztassa. Schadl a jegyzőkönyvek szerint Szabó Imrét, a Szegedi Egyetem polgári jogi tanszékének vezetőjét is megkereste, aki a végrehajtói vizsgák szervezésében fontos szerepet töltött be, és 2020-ig az IM Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiáját miniszteri biztosként vezette. Schadl és Szabó kétszer beszélt júniusban. Schadl szóba hozta a PKKB bíráját, közölte, egyeztetett Völnerrel, és „a bírót a jövőre nézve nem szeretnénk látni”. A második beszélgetésen is szóba hozta a bírót, és közölte: „Engedjük el a kezét, ha lehet”. Minderre Szabó annyit mondott: „Persze, persze, persze”.

– mondta lapunknak Fleck Zoltán jogszociológus. Az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára szerint épp erre utal, hogy a jegyzőkönyvekben a bíróságok központi igazgatását végző OBH elnöke és az adott törvényszék vezetője is szerepel. Ők a kulcsfigurák, akiket politikai lojalitásuk alapján választottak ki posztjukra.

Felidézte, az egész Handó-éra arról szólt, hogy lecseréljék a törvényszékek vezetőit, s megbízható káderekkel helyettesítsék őket, aminek érdekében még a bírók kényszernyugdíjazását is vállalták. 2011 után úgy alakították át a bírói szervezeti rendszert, hogy az egyébként már a rendszerváltás előtt is működő, teljesen soha el nem tűnt politikai befolyásolási csatornák újjáéledtek. A jegyzőkönyvek révén e politikai csatornák működésébe láthattunk bele.

Fleck szerint az a félmondat, hogy diszkomfortossá lehet tenni egy bíró életét, egy nagyon változatos eszközrendszert jelent egy törvényszéki elnök kezében. Azzal önmagában nincs gond – tette hozzá –, ha a végrehajtó kar elnöke bírósági vezetőkkel találkozik, de az botrány, ha e kar elnöke politikai barátaira, sőt állami erőszakszervezetek bevonására hivatkozik egy adott ügyben egy bíróval szemben, s ezzel szemben semmilyen visszautasítás nem történik a bírósági vezetők részéről, sőt, az OBH elnöke még találkozót is szervez a törvényszék vezetőjével. Fleck „csodálkozott”, miért nem szerepel legalább egy félmondat a lehallgatási jegyzőkönyvben, hogy az OBH elnöke kikéri magának a megkeresést, hiszen itt nyilvánvalóan a bírói függetlenség megsértésére való felhívás hangzott el, s egy ilyen kommunikációs helyzetben nem lehet másra hivatkozni, mint a bírói függetlenségre, s egy ilyen felhívást vissza kell utasítani. De nem ez történt, inkább az ellenkezője.