A GKI – EU-támogatással készült – felmérése szerint az év első havában az üzleti és fogyasztói várakozások is emelkedtek. Ám míg az előbbiek érezhetően elmaradnak tavaly novemberi szintjüktől, utóbbiak jóval kedvezőbbek annál. A járvány előttihez képest az üzleti bizalmi mutató magasabban, a fogyasztói alacsonyabban áll.
Az üzleti szereplők közül januárban a szolgáltatók kivételével minden ágazat derűlátóbbá vált. Immár a kereskedők többsége is optimista. Az ipari bizalmi mutató a decemberi, átmeneti visszaesés után januárban ismét emelkedett. Ez a rendelésállomány kedvezőbb megítélésnek és a javuló termelési várakozásoknak volt a köszönhető. A kiviteli lehetőségekről és a készletekről alkotott vélemény ugyanakkor romlott. Az építőipari termelők hangulata januárban hibahatáron belül javult. Ezen belül viszont a mélyépítőké romlott. Az előző három havi termelés és főleg a rendelésállomány értékelése érezhetően kedvezőbbé vált.
Az üzleti szereplők foglalkoztatási hajlandósága harmadik hónapja enyhén csökkent, bár januárban már csak hibahatáron belüli. Továbbra is minden ágazatban több a létszám növelésére, mint csökkentésére számító cég. Ez leginkább az iparra jellemző. A foglalkoztatási szándék főleg az építési ágazatban mérséklődött. Bár a lakosság egyre kevésbé tart a munkanélküliségtől, a szint még messze áll a járvány előttitől.
A cégek áremelési törekvése az építőipar kivételével – ahol a decemberi, történelmi csúcshoz képest némi enyhülés látszik – minden ágazatban tovább erősödött. A kereskedelemben a decemberi kétharmadról háromnegyedre nőtt az áremelésre készülők aránya. A szolgáltatók körében ez az arány bő 50 százalék. A fogyasztók áremelkedési várakozása viszont több hónapos erősödés után második hónapja gyengül. Bár a magyar gazdaság jövőbeli helyzetét a vállalatok - különösen a kereskedők és a szolgáltatók - változatlanul borúsan ítélik meg, ennek mértéke januárban enyhült.
A lakosság véleménye szintén kedvezőbbé vált. A GKI fogyasztói bizalmi indexe a novemberi, jelentős csökkenés után decemberben és januárban visszaemelkedett tavaly nyári szintjére. A lakosság saját, januári pénzügyi helyzetét a decemberinél kissé kedvezőbbnek, a járvány előttivel közel azonosnak látta. A megtakarítási képesség megítélése ugyancsak kedvezőbbé vált. Ugyanakkor a nagy értékű fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét a lakosság a decemberinél sokkal rosszabbnak érezte.
