A sikeres válságkezelés jegybanki költségei, valamint a megugró infláció miatt emelkedő jegybanki kamatok együtt veszteségbe fordítják a jegybank korábbi nyereségét, ami évi több százmilliárd forinttal is növelheti a költségvetés kiadásait – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájában Matolcsy György. Az MNB elnöke szerint véget ért az a kényelmes helyzet, hogy az MNB által végrehajtott alapkamat-csökkentések révén a költségvetés évente sok százmilliárd forint kamatkiadást takarított meg. A költségvetés arra sem számíthat, hogy az elmúlt két évben összesen több mint 11 ezer milliárd forintos jegybanki „pénzpumpa” megismétlődik, amiből több ezermilliárd adó- és állampapír-piaci többletbevételre tett szert. A visszaemelkedő kamatkiadások és a több százmilliárdos jegybanki veszteségtérítés miatt az államnak új bevételi forrást kell találnia a 2019-hez képest akár 1000 milliárdos nagyságrendben keletkező új „lyuk” betömésére – írta az MNB elnöke.
Az elmúlt években a gyengülő forint és az alacsony kamatok révén mintegy ezer milliárd forintnyi nyeresége keletkezett a Magyar Nemzeti Banknak, amit jelentős részben befizettet a költségvetésnek, ám több száz milliárd forintot kiszervezett a saját alapítványaiban és a mögötte álló céghálóba. Az államháztartásnak nem része a MNB, ám egyfajta szimbiózisban, sok szálon összekötve működnek, és mivel mind a két entitás a magyar állam része, így végső soron pénzügyileg is függenek egymástól. Egy jegybanknak (elvileg) nincsenek és nem is lehetnek profitcéljai, a feladata ugyanis az infláció elleni fellépés, függetlenül ennek költségeitől. Ha emiatt a MNB mérlege veszteségbe fordul, akkor a költségvetés feltőkésíti a bankot. A kölcsönös függés jegyében viszont, ha nyeresége keletkezik a jegybanknak, akkor azt vagy tartalékba helyezi a jövőbeni veszteségek fedésére, vagy befizeti a költségvetésbe, számítva arra, hogy ha fordul a kocka, akkor a költségvetés jót áll az MNB veszteségeiért.
A MNB azonban ezt a gyakorlatot rúgta fel 2014-ben, amikor is a devizatartalék átértékelődéséből, vagyis a forintgyengülésből származó nyereséget nem fizette be a költségvetésbe, hanem jegybanki alapítványokba folyatott mintegy 270 milliárd forintot. Ezt követően ezek az alapítványok különböző oktatási és üzleti tevékenységekhez használták fel a közpénzt. Matolcsy szavai szerint – "most viszont véget értek a jó idők" – a forint érdemben már nem gyengülhet tovább 2022-ben, így a leértékelésen nem tud nyerészkedni a jegybank. Az infláció miatti kamatemelések következtében pedig annyira nőnek a jegybank kamatkiadásai, hogy az tartósan veszteségessé teheti az MNB működését.
Az évi több száz milliárd forintos veszteség pótlása a következő kormány mozgásterét szűkíti, csakúgy mint az emelkedő kamatok miatt megugró adósságszolgálati kiadások. Matolcsy szerint a két tétel akár ezer milliárdos éves mínuszt is jelenhet évente az utolsó békeévhez, 2019-hez képest, amikor még 250 milliárdos nyeresége keletkezett az MNB-nek. Ekkora lyukat a jelenlegi gazdasági-költségvetési rendszerben nem lehet betömni, ezért a jegybank elnöke versenyképességi fordulatot sürget. Ha nem lépünk gyorsan és jelentősen előre a termelékenység és a versenyképesség terén, akkor nem állítható helyre a pénzügyi egyensúly. Ennek hiányában az évtized során megtörhet a növekedés és leállhat a jelenleg nem fenntartható felzárkózás - fogalmaz Matolcsy György.
