;

MNB;infláció;kamatemelés;

- A vártnál nagyobbat emelt az MNB

Újabb fél százalékkal emelte a jegybank az alapkamatát, így az 2,9 százalékra emelkedett. Az irányadóvá előlépett egyhetes betéti kamat csütörtökön tovább nőhet.

Nem csökkent az inflációs nyomás a gazdaságban, sőt, mert a kockázatok és a várakozások is emelkedő tendenciájúak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris tanácsa (MT) kedden 0,5 százalékponttal, 2,9 százalékra emelte az alapkamatot. Az elemzők többsége és a piac ennél kisebb, 0,3 százalékpontos emelést várt, a vártnál nagyobb emelés hatására erősödött is a forint: az euró ára 361,5 forintról 358,8 forintra csökkent, annak ellenére, hogy az árfolyamot elmúlt napokban nem annyira az MNB döntései, hanem már az orosz-ukrán konfliktus mozgatja. Az alapkamat keddi emelése előrevetíti, hogy csütörtökön a jegybank megemeli az irányadó egyhetes kamatát. A figyelem középpontjába került betéti kamat 2021 utolsó napjai óta változatlanul 4 százalékon áll, ám e héten akár 4,5 százalékig is emelkedhet.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke keddi sajtótájékoztatóján elmondta, jegybank célja az egyhetes és az alapkamat közötti olló bezárása még ebben a félévben, ami azért lenne előnyös, mert egyértelművé és egyeleművé válna a jegybank kamatpolitikája. Mind a mai napig zavart okoz az elemzők között és a piacon is, hogy az MNB egyszerre két kamattal operál. Az alelnök azt is elmondta, hogy az MNB az egyhetes betéteknél is visszatérne a havi egyszeri kamatemelésre – ez várható most csütörtökön –, de ha a pénzpiaci folyamatok igénylik (például a forint árfolyamának védelme érdekében), bármikor beavatkoznak újabb kamatelméssel.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint csütörtökön az irányadó egyhetes betétnél 0,3 százalékos kamatemelés jöhet, így az 4,3 százalékra emelkedhet. A forintpiac megítélése azonban a szokottnál is bonyolultabb. Az elemző szerint az év elején intenzív forinterősödés indult, de az ukrán-orosz konfliktus miatt korrigált az árfolyam az elmúlt napokban, és az euró ára 362 forintra emelkedett. Az árfolyam további mozgásában nagy a bizonytalanság az orosz-ukrán egymásnak feszülés kimenetele miatt, de amennyiben nem gyengül tovább a forint, úgy fordulat jöhet, amelynek során 357 forint közelébe csökkenhet az euró ára - vélekedett az elemző.

Suppan Gergely,  arra számít, hogy csütörtökön egyhetes betéti kamat várhatóan 4,25-4,50 százalékra emelkedik. A Takarékbank elemzője szerint a következő hónapokban enyhén mérséklődhet az infláció, mivel a dohánytermékek tavalyi jövedékiadó-emelése áprilisig kiesik a bázisból, ami önmagában 1,2 százalékponttal csökkenthetné az árindexet. A nyersanyagárak robbanásszerű emelkedése ugyanakkor továbbra is felfelé mutató kockázatokat jelent, mivel számottevő másodkörös hatással járhatnak, csakúgy, mint az újra megjelent munkaerőhiány hatására várhatóan élénkülő bérnövekedési dinamika.

Az inflációt az MNB megítélése szerint a költségvetési kiadások tervezett növelése is fűtheti. Az inflációs kockázatok számottevő fokozódása miatt azonban az év első négy hónapjában 4 százalékig emelkedhet az alapkamat, ami az év végéig ezen a szinten maradhat, míg az egyhetes betéti kamat az infláció alakulásának függvényében 4,75-5 százalékig nőhet. Az év végétől azonban elkezdődhet az egyhetes betéti kamat mérséklése, valamint fokozatos visszazárása az alapkamathoz.

Az MNB megítélése szerint az inflációs kockázatok továbbra is felfelé mutatnak: ennek külső és belső okai egyaránt vannak. A külső okok között az energia- és nyersanyag, valamint az élelmiszerárak emelkedését, míg a hazai inflációs nyomásként az emelkedő béreket említik. A MNB szemérmesen nem hozta szóba, de annak sem elhanyagolható az inflációgerjesztő hatása, hogy ezekben a hónapokban a kormány mintegy 1200 milliárd forintot zúdít a lakosságra választási ajándékként. Virág Barnabás azt viszont elmondta, hogy az MT megítélése szerint az elmúlt hónapokban erősödött az infláció, s emiatt fontos a kamatemelések folytatása. Decemberben ugyan megállt az infláció emelkedése 7,4 százalékon, de emelkedett maginflációé, ezért emelt az alapkamaton a vártnál nagyobb mértékben az MNB. A jegybank becslése szerint az infláció tetőzött decemberben, de nagy kérdés, hogy a január-februári átárazások mit hoznak. Amennyiben az év első két havában jelentősebb áremelések voltak/lesznek akkor tartósan elhúzódó platózással lehet számolni, vagyis az infláció csak lassabban csökkenhet.

Minimális az árbefagyasztások antiinflációs hatásaAz MNB szerint a kormány hét élelmiszerre bejelentett ársapkája következtében a február-április havi infláció 0,2-0,4 százalékponttal alakulhat alacsonyabban annál, mintha nem lépett volna a kormány. Az ármaximálás által érintett tételek súlya a fogyasztói kosárban 2 százalék közeli. A három hónapos árrögzítés 2022-es éves inflációra gyakorolt hatása a jegybank becslése szerint mínusz 0,1 százalékpont.  
Lassabb növekedést vár az IMFA tavaly októberben előrejelzettnél 0,5 százalékponttal lassabban, 4,4 százalékkal nő idén a világgazdaság a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint. A szervezet az omikron variánssal, az ellátási problémákkal és a vártnál nagyobb áremelkedések miatt csökkentette a globális növekedési prognózisát. A szervezet idén a korábban vártnál gyorsabb inflációval és csaknem 12 százalékkal emelkedő olajárakkal számol. Az IMF az USA és az Eurózóna növekedési kilátásait rontott jelentősen: az USA gazdasága idén négy százalékkal nőhet, ez 1,2 százalékkal alacsonyabb a korábbi IMF-előrejelzésnél. Az Eurózónában a tavalyi 5,2 után, idén 3,9 százalékos növekedést várnak, ez utóbbit 0,4 százalékkal csökkentették. A német gazdaság az IMF szerint idén 3,8 százalékkal emelkedhet, ami 0,8 százalékos csökkenés. A mostani jelentésben a magyar gazdaság kilátásaira nem tért ki az IMF.

A piac szereplői 8 napig tehetnek észrevételeket a jelentésben foglaltakkal.