Karácsony Gergely;városháza;Fővárosi Közgyűlés;

- A szenteltvíztől a 18-as karikás műsorokon át a kompromatig ívelt a Fővárosi Közgyűlés évindító ülése

A Városháza el(nem) adását vizsgáló bizottság zárójelentésének összegzését Karácsony Gergely módosítójával elfogadták.

Ott kell folytatnom, ahol abbahagytam – jelentette ki Láng Zsolt a Fővárosi Közgyűlés fideszes frakcióvezetője és így is tett. 2022 első ülésén szokás szerint napirend előtt felszólalásban ment neki Karácsony Gergely főpolgármesternek. Többek között nehezményezte, hogy a városvezető több fát követelt a Műegyetem rakparton épülő új villamosvágányok köré. Mint mondta: a kormány pénzéből tervezik, de így is kikérték a főváros véleményét, Karácsonynak azonban ez se volt elég. Láng Zsolt óriási szégyennek tartotta, hogy a Magyar Zeneháza megnyitójára a városvezetés nem vonult ki egy emberként, holott egyedülálló organikus épületet született, amely több nemzetközi elismerést gyűjtött már be. Felháborítónak tartotta, hogy egy ilyen csodás épület kapcsán Karácsony azt mondta, hogy ez a projekt olyan, mint belepisilni a szenteltvíztartóba. Ezen a nyomvonalon haladva felkérte a főpolgármestert, hogy próbáljon meg nem káromkodni a közgyűlés alatt, mivel sok gyerekeknek online folyik az oktatás, így közben idekattinthatnak a gyerekek, márpedig nem tizennyolcas karikával megy a közvetítés.

Karácsony válaszában felhívta a figyelmét, hogy az előző városvezetés egyik legszégyenletesebb döntése alapján a MOL-torony beruházójának úgy adtak felmentést egy sor fővárosi építési szabály alól, hogy cserébe Garancsi István cége mindössze annyit vállalt, hogy megtervezteti az éppen általa épített új városnegyed megközelítését segítő Műegyetem rakparti villamosvonalat. De ez sem sikerült, mivel a Budapest Fejlesztési Központ az elkészült terveket nem tartotta elfogadhatónak és újakat rendelt meg a magyar adófizetők pénzéből. A főváros ezzel sem volt elégedett, amit többször is jeleztek, hiába. Éppen ezért használta nyilvánosság erejét és lám három nap alatt sikerült helyet találni a fáknak.

A Zene háza kapcsán csupán arra emlékeztetett mindenkit, hogy az épület számos jogsértés révén valósult meg, a ház mellett meghagyott fák pedig valószínűleg el fognak pusztulni, mivel az építkezés idején elvágták a gyökereiket – tette hozzá Karácsony, aki szerint sehol a világon nem építenek parkba hatalmas épületeket. Ezt igen is szentségtörésnek tartja. Ráadásul az is kiderült, hogy a kormány ragaszkodik az Új Nemzeti Galéria megépítéséhez, amely 50 ezer négyzetméteres lenne.

A következő összecsapásnak a Városháza el(nem) adását vizsgáló bizottság zárójelentésének tárgyalásakor lehettünk tanúi. Kovács Péter (Fidesz) bizottsági elnök eredményesnek ítélte az eljárást, amely két hónap alatt mellékletekkel együtt 300 oldalas jelentést hozott össze. Kovács a közgyűlésben a 36 oldalas kisebbségi – fideszesek által készített - jelentést ismertette.

Ebben olyan megállapítások sorakoznak, mint például: a közgyűlés baloldali többsége és Karácsony Gergely a botrány első pillanatától megpróbálta tagadni és eljelentékteleníteni a tényeket és csak a Fidesz nyomására állította fel a vizsgálóbizottságot, amelyet szándékosan kudarcra ítéltek azzal, hogy baloldaliak voltak többségben és az idő is kevés volt az ügy feltárására. Barts hazudott a befektetőknek a Városháza értékesítéséről és kizárt, hogy ezt a főpolgármester tudta nélkül tette. A bizottság legfőbb eredményének pedig azt tartják, hogy Bodnár Dezső ingatlanközvetítő jelentkezett a bizottságnál. Bár egyetlen állítását sem idézik. Belekeverik viszont a Mocsárosdűlőt, amelyet a fideszes bizottsági tagok szerint szintén el akart adni a főváros és a III. kerület, de most mégis inkább védett lesz. (Ezt később meg is erősítette Kiss László III. kerületi polgármester.) A jutalékos rendszerről szerintük „igenis működött”. Őket nem tévesztette meg Karácsony, aki ezt tagadta. Az orosz titkosszolgálat részvételét a hangfelvételek készítésében Kovács Péter összeesküvés elméletnek nevezte, mivel a hangfelvételek készítésében semmi nem támasztja alá.

A Városháza-ügyet vizsgáló bizottság munkáját összegző előterjesztéshez egyébként két egymásnak ellentmondó mellékletet csatoltak, a bizottsági elnök által ismertetett jelentés mellett készült egy másik is, amely a többségi véleményt tartalmazta. Erről Kovács nem tett említést. Nem véletlenül. Ebből ugyanis az derül ki, hogy hiába igyekeztek a Fővárosi Közgyűlés fideszes tagjai, semmit sem sikerült kihozni az országgyűlési választások forró kampánytémájának szánt ügyből. A novemberben létrehozott vizsgálóbizottság hét ülésen gyűrte egymást és a meghívottakat, de végül arra jutottak, hogy nem történt semmi. Az összegzés szerint a Városháza épületének eladásáról nem született döntés az új városvezetés részéről, a 2019 októbere óta elindított vagy lezárt ingatlanértékesítések pályázati kiírásában semmi olyat nem találtak, ami a hangfelvételeken szereplő „irányított pályázatra” vonatkozó sejtetéseket alátámasztotta volna. A jutalékos rendszert még az állítólagos működtetője Berki Zsolt sem ismeri el, aki egyébként sem volt kapcsolatban Karácsony Gergely főpolgármesterrel, viszont több alkalommal találkozott Bagdy Gáborral, Tarlós István korábbi főpolgármester helyettesével. Ugyanakkor szakértői vélemény alapján az idei választások orosz biztonságpolitikai szempontból kiemelt jelentőséggel bírnak, ezért felvetődik a beavatkozás lehetősége orosz érdekeltségek felhasználásával.

Kovács Péter ismét felmondta a propaganda állításokat – sommázta a fenti állításokat Soproni Tamás (Momentum) terézvárosi polgármester. Ezt azért tartotta különösen sajnálatosnak, mert a regnáló hatalom működését vizsgáló bizottság felállítása önmagában is példaértékű, erre sem az előző városvezetés idején, sem a jelenlegi kormány alatt nem volt lehetőség. A Kovács által összeállított jelentés tele van szubjektív elemekkel és megállapításokkal – tette hozzá Soproni, aki csalódottságának adott hangot, mivel nem tudtak együtt összerakni egy tényszerű záródokumentumot.

Kovács Péter elnökként nem tudta betölteni a szerepét, folyamatosan visszaélt a hatalmával, miközben a Fideszhez dörgölőző vállalkozót hívott el az ülésre. Ráadásul több esetben egyszerűen hazudik, például a Mocsárosdűlő eladása ügyében, ami soha nem volt eladó – tette hozzá Szaniszló Sándor (Demokratikus Koalíció) XVIII. kerületi polgármester.

Horváth Csaba (MSZP) zuglói polgármester leszögezte: az elmúlt két hónap alatt semmiféle tényt és dokumentumot nem tudott előásni a bizottság, ami alátámasztotta volna a Városháza eladására, a jutalékos rendszerre vagy a többire vonatkozó vádakat. A Városháza-gate egyszerűen nem létezik, soha nem is létezett, ez egy előre megkoreografált színpadi mű, amelyben Kovács Péter folyamatosan színvonaltalan szerepekre kényszerül.

Arra kényszerítettek minket, hogy asszisztáljunk egy kompromathoz, amit a kormánypropaganda gépezete gyártott le és mindvégig tudták, hogy hazugság az egész. Így is sikerült bebizonyítani, hogy a jelenlegi városvezetés átláthatóan működik és képesek helytállni egy ilyen rossz ízű feladatban is – mondta V. Naszályi Márta (LMP), Budavár polgármestere.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes azt ajánlotta a bizottság fideszes tagjainak, hogy olvassák el még egyszer a jelentésnek nevezett pamflettet, mert ha ezt elfogadja a közgyűlés, akkor magánvádas eljárást indíthatnak ellenük. Számadó Tamás főjegyző a kérdést teljesen jogosnak találta, ha a testület elfogadja a jelentést, elfogadja az abban szereplő tényállításokat, akkor a fővárosi önkormányzat és a képviselők büntetőjogi felelősséggel tartoznak érte.

Láng Zsolt erre kijelentette, hogy igenis volt értelme ennek a vizsgálóbizottságnak, hiszen beszélhettek róla két hónapon át. Visszautasította, hogy besároztak volna bárkit. A tanú önként jelentkezett és vállalta, amit elmondott.

Alternatív valóságok létéről beszélt Csepel és Óbuda polgármestere, Kovács a valóság beszüremkedéséről beszélt a buborék alá.

Kovács Péter végszóként kijelentette: a lelkiismerete tiszta, a munkát elvégezték.

Az előterjesztést végül Karácsony Gergely módosítójával fogadták el, amely arról szólt, hogy csak az első mellékletet fogadják el. Ez volt a többségi összegzés.

A városvezetők éveken keresztül különböző gazdasági társaságok felügyelőbizottsági és igazgatósági tagjaiként díjazásban részesültek, amit tilt az önkormányzati törvény.