A jövő heti közgyűlés legfontosabb napirendi pontjának tartotta az idei béremelésről szóló előterjesztést Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerdán, a Fővárosi Közgyűlés első 2022-es ülésén, amelynek korábbi fejleményeiről ebben a cikkünkben számoltunk be. A fővárosi önkormányzat összesen 15 milliárd forintot fordít erre a célra, ami elegendő arra, hogy reálértéken is növekedjenek a bérek. Az átlagosan 15 százalékos emelés idén januártól érvényes, tehát a februári fizetésben már benne lesz. A döntés 24 ezer budapesti munkavállalót érint. Kivételt képeznek ez alól a közszolgáltatási szerződéssel nem érintett cégek, így például a gyógyfürdős cég és a vízművek, amelyek az üzleti tervükben elérhető szinten emelik a béreket. A szociális intézmények dolgozóinak az állam ígért 20 százalékos béremelést, de végül csak 13 lesz belőle.
Kiss Ambrus itt némi veszélyt érez, mivel ennek nem látja a fedezetét. A kulturális intézmények, köztük a színházak, könyvtárak pályázati úton kapják meg a 20 százalékos béremeléshez szükséges állami támogatást az Emmitől. A Budapest Film és Budapest Brand esetében a főváros állja a béremelés fedezetét.
Wintermantel Zsoltból, a közgyűlés frissen megválasztott fideszes tagjából (a távozó Nagy Gábor Tamás helyét foglalta el) előtörtek a régi közgyűlési emlékek, de mint mondta, nem hiányzott neki az a cinizmus, amit kiérzett a képviselők hozzászólásaiból. A béremelésre vonatkozó javaslatból egyébként annyit hallott ki, hogy lám mégiscsak van pénz a fővárosi kasszában, hiszen 15 milliárdot extrán ki tudnak fizetni. Egyetlen családban sem emelik a gyerek zsebpénzét, ha a hónap végére elfogy a pénz.
Erős szűzbeszéd volt - jegyezte meg erre Karácsony Gergely főpolgármester. Kiss Ambrus pedig kiemelte: nem állíthatja, hogy a főváros költségvetése stabil lenne, hiszen a kormányzati elvonások, a 15 százalékos infláció és a közösségi közlekedés jelentős jegyárbevétel csökkenése miatt az év második felében bizonyosan kormányzati kompenzációra lesz szüksége Budapestnek.
Ezek már az amerikaiak lehetnek – kapta fel a fejét némi külső zajra Láng Zsolt, aki ezek után arra volt kíváncsi, hogy a városházi politikai tanácsadóknak emelkedik-e a bére. Karácsony válaszában elmondta, hogy az önkormányzati tanácsadók többsége semmiféle politikai munkát nem végez, mivel ők a jelentősebb fizetést kapók közé tartoznak, nekik átlag 10 százalékkal nő a bérük.
A béremelést végül 3 fideszes képviselő kivételével megszavazta a közgyűlés.
A következő fontos téma a forrásmegosztás volt, amelynek keretében az idén 311 milliárd forint iparűzési és idegenforgalmi adóbevételt osztanak szét a főváros (168,3 milliárd) és a kerületek (142,9 milliárd) között 54-46 százalékos arányban a főváros javára. Kiss Ambrus arra hívta fel a figyelmet, hogy az iparűzési adó fővárosnak jutó összege 2019-hez képest 4 százalékkal csökkent 2021-ben, miközben az állami bevétel ehhez képest 20 százalékkal nőtt.
A fideszes városatyák a vitában főként arról beszéltek, hogy a járvány milyen sok kiadást jelent a kormánynak, amely ennek ellenére is kompenzálta az önkormányzatok bevételkiesését. Soproni Tamás erre megjegyezte, hogy ez nem sikerült mindenütt, Terézváros például egymilliárdos negatívumban van. Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester pedig azt javasolta, hogy készítsenek összevetést arról, hogy melyik kerület mennyit kapott és mennyit vontak el tőle. Akkor egyértelmű lesz minden.
Kiss Ambrus szerint a számok önmagukért beszélnek.
Közben az infláció miatt idén 13 százalékkal kell megemelni a közétkeztetés nyersanyagnormát (ennyiből főzhet az intézmény), a térítési díjak azonban változatlanok maradnak. A korábbi egyharmados arány helyett a főváros így már 45 százalékát fizeti a közétkeztetés költségének, míg az állam csak 27 százalékát.
Nincs azzal baj, hogy a főváros él elővásárlási jogával, ezt megtehették volna korábban is. De az előterjesztés nem kellően előkészített, mivel hiányoznak belőle adatok – jelentette ki Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerület polgármestere arról a javaslatról, miszerint a főváros több belvárosi ingatlan esetében élne elővásárlási jogával. Láng Zsolt Fidesz-frakció vezető szerint az előterjesztés politikai színezetű és a városvezetés valójában a Városháza-ügyet vizsgáló bizottságról akarja elterelni a figyelmet. Másrészt arra volt kíváncsi, honnan kerül erre egymilliárd forint és miért szükségesek ezeket az ingatlanokat éppen most megvásárolni?
Borbély Lénárd Csepel polgármestere azt nehezményezte, hogy a csepeli gerincút megvalósításához szükséges pályázat egymilliárd forintos önrészét a főváros nem tudja biztosítani. Így Budapest elbukja a város számára fontos elkerülő út megépítését csak azért, hogy politikai okokból belvárosi ingatlanokat vegyenek.
A közgyűlési előterjesztésben 850 millió forint szerepel – pontosított Kiss Ambrus, majd felhívta a figyelmet, hogy a főváros nem tartja meg az ingatlanokat. Az önkormányzat az idén megveszi és még az idén el is adja ezeket. A két ár közötti különbséget szociális bérlakások felújítására fordítják.
A fideszes képviselők szerint ez meglehetősen kockázatos ügylet, mivel ezeket az ingatlanokat már eladták, az új tulajdonosokat bejegyezték a tulajdoni lapokra, így a főváros számos per elé néz, amelyek időbeli lefutása kérdéses, így nagyon bizonytalan, hogy ezt az ügyletet az eladásokkal együtt még az idén le tudják bonyolítani. Bagdy Gábor kormányparti képviselő szerint a pusztán üzleti okból történő ingatlan adásvételeket tőkeerős vállalkozókra kellene hagyni. A forráshiányos Budapestnek korántsem biztos, hogy be kellene ebbe szállnia ebbe a bizniszbe. A közgyűlés végül a kormánypárti képviselők kivételével támogatta a javaslatot.
Ehhez kapcsolódva tárgyalták az V. kerületi önkormányzat „botrányos körülmények” között lezajlott ingatlanértékesítéseit vizsgáló eseti vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló előterjesztést. A kerületi önkormányzat gyakorlata a városvezetés szerint felveti a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményének sérelmét, ráadásul az ingatlanértékesítés transzparenciája sem volt biztosított, mivel zárt ülésen, a piaci ár töredékéért értékesítették a lakásokat és üzlethelyiségeket.
Szentgyörgyvölgyi Péter belvárosi polgármester szerint ez beleszólás a kerületi belügyekbe. Úgy vélte ez inkább koncepciós per. Láng Zsolt szerint a főváros szerepet téveszt és kormányhivatalt, rendőrséget játszik, de ez teljes téves felvetés.
Baranyi Krisztina erre azt mondta, hogy valóban felesleges lenne egy ilyen bizottság, ha a rendőrség és az ügyészség végezné a dolgát. De 2017-ben hiába tettek feljelentést a ferencvárosi lakásértékesek okán, amikor a 6-8 millióért eladott lakásokat nem sokkal később 38-68 millióért adtak el, de 2020-ban választ sem kaptak az ügyészségtől arra a levelükre, hogy hol tart az ügy.
Wintermantel Zsolt szerint a javaslat alaptörvénybe és az önkormányzati törvénybe ütközik, mivel a főváros hatáskörébe nem tartozó ügyben akar vizsgálóbizottságot felállítani. A fővárosnak nincs felügyeleti joga a kerületek felett. Ezek után egymást fogják vizsgálgatni az önkormányzatok? kérdezte a képviselő.
Számadó Tamás főjegyző szerint szó sincs felügyeleti jog gyakorlásáról, a fővárosnak joga van véleményt formálni más önkormányzatok működéséről, ennek a véleménynek a megalapozására pedig létrehozhat bizottságot. Ez történik ebben az esetben.
Ha bűncselekményt gyanít a főváros tegyen feljelentést. Az viszont nem szerencsés, ha politikailag ellenérdekű felek pandúrosdit játszanak, mert ezzel igen gyorsan derékig fogunk gázolni a demagóg-politikai mocsárban – vélte Pokorni Zoltán XII. kerületi fideszes polgármester, aki azt javasolta, hogy vonják vissza az előterjesztést.
A hosszan elhúzódó politikai adok-kapok után a közgyűlés döntött az eseti bizottság felállításáról. A Fidesz-KDNP nem kívánt képviselőket delegálni a bizottságba.
A digitális jegyeket applikáción keresztül vásárolhatják meg az utasok. A BKK ígérete szerint hamarosan a normál – jelenleg csak a papírformátumban elérhető – vonaljegyek is elérhetőek lesznek elektronikus formában. Ezek ára változatlan marad, átszállásra továbbra sem lesznek alkalmasak.
