befektetés;részvény;infláció;kötvény;állampapír;

Képünk illusztráció.

- Az infláció megeszi a hozamokat (is)

Idén a globális infláció határozza meg a nagy alapkezelők befektetései döntéseit, ezért továbbra is a legvonzóbb befektetési forma a részvény marad 2022-ben. Idehaza a lakosság számára érdemes a magas hozamú állampapírokba fektetni – hangzott el Eurizon Asset Management Hungary Zrt. sajtótájékoztatóján. 

Hajdu Egon, a cég befektetési igazgatója elmondta, az infláció illetve a jegybankok várható szigorításai határozzák meg 2022-ben a tőkepiacok és a reálgazdaságok teljesítményét. A várakozások szerint a koronavírus-járvány mint üzleti kockázat egyre kisebb lesz. A jegybanki kamatemelések ellenére a reálhozam negatív marad, így továbbra is érdemes lesz részvényekbe, főleg európai és amerikai részvényekbe, vagy azokat vásárló befektetési alapokba fektetni.

A kelet-európai régiós jegybankok, szemben az amerikai Feddel vagy az Európai Központi Bankkal, bátrabban emelik a kamataikat, ezt teszi a Magyar Nemzeti Bank is, de még idehaza sem lehet arra számítani, hogy a reálkamat pozitív lesz 2022-ben. Az elmúlt hetekben egyes bankbetétek kamatai már nem egészen egy százalékkal emelkedtek, de ez még nagyon messze van az öt százalék feletti éves inflációtól. A kamatemelések miatt elvileg erősödhetne a forint, ám a globális kockázatok gyengítik a forintot, s emiatt nem várható további jelentős erősödés.

A szakértők szerint magyar lakossági befektetők nem hozamérzékenyek, erre utal, hogy a megtakarításaik túlnyomó részét továbbra is készpénzben, illetve bankszámlán tartják, amelynek reálértékét csökkenti a magas infláció.

A lakossági befektetők számára ilyen körülmények között a legkedvezőbb megoldás a magas kamatozású magyar állampapírok jelentik, amelyeket már 6,6 százalékos kamattal is értékesítenek. Az infláció elleni védekezés jegyében megoldás lehet a magyar részvények vásárlása, ám a magyar piactól gyengébb teljesítményt várnak a befektetési szakemberek. Magyarázatuk szerint minden hazai makrogazdasági mutató (infláció, államháztartási- külkereskedelmi-, fizetési mérleg egyenlege) romlik), emiatt a magyar részvények várhatóan gyengébbek teljesítenek, mint az európai vagy az USA részvénypiacai. Tovább rontja a régió megítélését az orosz-ukrán konfliktus, amiről még a politikai szakértők sem tudják eldönteni, hogy blöff-e vagy egy súlyos konfliktus előszobája. Ilyen bizonytalan környezetben az a helyes befektetési politika, ha egy alapkezelő nem vállal nagy kockázatokat. Ha a kép tisztul, akkor lehet a kockázatosabb befektetések felé fordulni - mondta Hajdu Egon.  

Újabb kamatemelés az MNB-tőlA várakozásoknak megfelelően 4 százalékról 4,3 százalékra emelte egyhetes betéti kamatát az MNB csütörtökön. A jegybank e hét kedden fél százalékponttal 2,9 százalékra emelte az alapkamatot, ám akkor jelezték, hogy az egyhetes betéti rátához is hozzányúlnak a héten. Virág Barnabás MNB-alelnök keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy  a következő egy hónapban  csak szükség esetén változtatna a ma meghatározott kamatszinten. Ilyen ok lehet például a forint jelentős gyengülése.  Mivel jelenleg az immár 4,3 százalékos egyhetes betét az irányadó, a kereskedelmi bankok a termékeiket ehhez árazzák. Így mind a hitel, mind a betéti oldalon kamatemelés jöhetne, ám kormány által elrendelt kamatstop miatt a már folyósított lakossági hitelek egyelőre nem emelkedek, így a kamatemelés csak az új hitelek árában jelenik meg. 

Vasszigorral csapnak le a szabályszegőkre. Ötvenezer forinttól akár hárommillió forintig terjedhet a bírság, és újra ki lehet szabni, ha kell.