Megújult a műjég logója, fiatalosabb, dinamikusabb lett. Elindult a TikTok-csatornája, van olyan videó, amelyet félmillióan láttak, a korcsolyázók szívalakot formáznak rajta. Megreformálni tervezik a jegyértékesítést, ehhez megkezdődött a digitális rendszer kiépítése. Ezzel egyetemben visszaszorítanák a készpénzhasználatot, ami hosszú sorokat eredményez például a korcsolyakölcsönzésnél. A nyári időszakra különféle programokat szerveznek, vélhetően lesz mozi, zenei fesztiválok, és sanszos, hogy itt alakítják ki a Giro d'Italia budapesti rajtján a depókat.
„Korábban volt itt egy olyan elképzelés, miszerint a műjeget mindenki ismeri, a város szívében van, megtalálják a külföldiek is, ezért marketingkommunikációval felesleges foglalkozni. Fontos célunk, hogy ezen változtassunk, olyan online arculatot és jelenlétet szeretnénk megvalósítani, amely ugyan 21. századi, halad a korral, ugyanakkor megőrzi a 152 éves intézmény tradícióit” – mondta a Népszavának Garamvölgyi Bence az éppen a műjégre néző irodájában.
Személye tökéletes példája annak, mi történik akkor, ha nem az urambátyám-törvényszerűségek alapján kerül valaki fontos pozícióba. A hamarosan 33. születésnapját ünneplő ügyvezető 2020 őszén, nyílt pályázaton nyerte el a Budapesti Sportszolgáltató Központ Közhasznú Nonprofit Kft. vezetői tisztét. E céget 2015-ben alapította a főváros, hogy a tulajdonában lévő sportlétesítményeket egyfelől üzemeltesse, másfelől a lakosok sportolási és rekreációs lehetőségeit javítsa (a műjég mellett a céghez tartozik a Margitszigeti Atlétikai Centrum és Monspart Sarolta Futókör, a Zugligeti úti Sport- és Szabadidőközpont, továbbá öt vidéki településen, Gergelyiugornyán, Pilisszántón, Soltvadkerten, Szabadszálláson és Verőcén található ifjúsági szállók).
Garamvölgyi Szegeden született, elmondása szerint korántsem privilegizált családban nőtt fel, ám a futball és a tanulás révén ajtók nyíltak előtte. A Szegedi Tudományegyetemen nemzetközi tanulmányokat tanult, majd doktori disszertációját a sportdiplomácia hazai elmúlt 10 éves gyakorlatából írta. Ösztöndíjjal fél évet töltött Brüsszelben, ahol az Európai Bizottság sportrészlegének gyakornoki programjában vett részt.
„Túlzás nélkül állítom, az ott szerzett tapasztalat alapvetően változtatta meg a szemléletmódomat!” – árulta el. Hazatérve az EMMI-ben az uniós oktatási, ifjúságügyi és sportkapcsolatokkal foglalkozó főosztályon dolgozott, majd az Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségénél volt projektkoordinátor. Utána nyerte el a jelenlegi feladatkörét. Erről így nyilatkozott: „Szerencsésnek tartom magam, hogy egyáltalán elindulhattam és megnyerhettem egy nyílt pályázatot. Mert lássuk be, a magyar sportra nem annyira jellemző, hogy efféle pozíciókra nyílt pályázatot írnának ki. Persze, vannak bizalmi posztok, ahova előnyösebb ismeretségen keresztül megfelelő embert találni, de azért mifelénk hiányzik a transzparensebb, versenyelvűbb működés.”
A cégben jelenleg 53-an dolgoznak, ehhez viszonyítva döbbenetes az a szám, ahányan igénybe veszik a zrt. létesítményeit: milliós nagyságrendről van szó. A műjégen egyszerre 2500, 3000 ember korcsolyázhat, előfordul, főleg az adventi időszakban, hogy napjában 7000-en váltanak belépőt. A műjég novembertől február végéig tart nyitva, ez az időszak adja a Sportszolgáltató bevételeinek 90-95 százalékát. A margitszigeti futókört is rendkívül nagy számban használják, ellenben a MAC létesítményéről sokan nem tudják, hogy nyitva van a nagyközönség előtt, igénybe vehetik a szolgáltatásait.
„Ezen föltétlenül változtatni szeretnénk” – szögezte le az ügyvezető, akinek irányításával a Margitszigeten is számos újítással, különféle sportrendezvényekkel, sőt kulturális programokkal próbálják csábítani a közönséget. Tavaly például rengeteg nézőt vonzottak az európai filmhét keretében a sportpálya közepén megejtett ingyenes vetítések.
A cég a világjárvány előtti teljes évben, 2019-ben érte el az eddigi csúcsbevételét 857 millió forinttal. Tavaly, holott, 2021 első hónapjai még karanténban teltek, 980 millió volt az árbevétel. „Ezt az összeget úgy sikerült elérni, hogy alapvetően nem válságmenedzselésre szerződtem, eleinte mégis erre volt szükség. A nyitás után aztán megnövekedett az igény a közösségi programokra, ennek hála, és az új kommunikációnk következtében pedig 26 százalékkal sikerült növelni a műjégen a november, decemberi látogatottságot a 2019-es hasonló időszakhoz képest”.
Mindezek hatására célozták meg Garamvölgyiék az ez évi egymilliárd forintos bevételt. Ez már csak azért is fontos volna, mert az energiaárak az elmúlt időszakban a háromszorosára emelkedtek, márpedig hogy a 12 ezer négyzetméteres jégfelület az enyhe téli időben is kifogástalan legyen, erősen cirkuláltatni kell az alatta meghúzódó 210 kilométeres csőrendszerben az ammóniával hűtött sólét.
A Sportszolgáltató helyzete ebben az országban, ahol a versenysportra százmilliárdokat áldoz az állam, és még a legsikeresebb klubok sem piaci alapon működnek, egészen kivételes. Tekintettel arra: nemhogy az államtól, a fővárostól sem érkezik érdemi üzemeltetési támogatás (utóbbi az ifjúsági szállók fenntartásához és sportesemények szervezéséhez hozzájárul). Arra a kérdésre, miszerint nem tekint-e irigykedve azokra a létesítményvezetőkre, akiknek sokkal könnyebb a munkája, elég csak kérnie, és máris kapja az apanázst, Garamvölgyi határozott nemmel felelt.
„Kimondottan büszke vagyok, hogy mi képesek vagyunk tisztán piaci alapon működni, ami azzal együtt igaz, hogy azért akadnak nehézségek” – utalt arra az ügyvezető, hogy az idén is elsődlegesen a világjárvány okozta gazdasági problémákat kell orvosolniuk.
A Budapest sportéletéért dolgozó szakember esetében megkerülhetetlen a kérdés: mit gondol a nem a főváros tulajdonában lévő, kvázi a belváros mintegy néhány kilométeres sugarú körében felhúzott megannyi létesítményről (egymás szájában van a Papp László Sportaréna, a Puskás Aréna, onnan nem messze a Hidegkuti-stadion, kicsit arrébb a Groupama Aréna, mellette az MVM Dóm és hamarosan átadják a szintén nem túl messze lévő, a világbajnokságra készülő atlétikai stadiont)?
„Félő, hogy a jövőben ezeknek a fenntartása szinte lehetetlen lesz – felelte Garamvölgyi –, sokkal inkább tartom üdvösnek azt, amit például Londonban csináltak az olimpia kapcsán: a keleti városrész rozsdaterületét úgy rehabilitálták, hogy előre gondolkodtak, és a hátramaradó létesítmények, épületek játékok utáni hasznosítását, nem sportcélú felhasználását tökéletesen megoldották. Itt hasonlónak sem látszik nyoma” – mondta végezetül Garamvölgyi Bence.
