Ma Magyarországon gyakorlatilag sehonnan sem lehet megtudni, hány mozijegyet adtak el 2021-ben: csaknem az egyetlen filmeket készítő és fogyasztó fejlett ország vagyunk, ahol nincs online statisztikai rendszer, mely kompetens adatokat szolgáltatna a mozis nézettségekről és bevételekről. Ennek a létrehozására többször volt már próbálkozás, utoljára Andy Vajna korábbi kormánybiztos által, ám a váratlan halála nyomán ez sem valósult meg – tudtuk meg Farkas Attilától, a Pannónia Entertainment forgalmazási vezetőjétől és a Pólus és a MOM multiplexek üzemeltetőjétől.
Manapság egy mozinak két helyre kell kötelezően adatot szolgáltatnia: évente egyszer a Központi Statisztikai Hivatalnak, illetve negyedévente a Nemzeti Filmirodának. Utóbbi, szigorúan betartva a magyar adatkezelési törvényeket azonban csak gyűjt – egyik sem ad ki adatokat filmekre lebontva, csak általános forgalomra göngyölítve. Utóbbi ráadásul nagy csúszással teszi mindezt: 2020 utolsó negyedévének adatai 2021 decemberében kerültek fel az intézmény honlapjára. Ezeken felül léteznek a Filmforgalmazók Egyesülete listái, melyek önkéntes adatszolgáltatáson alapulnak, így nem autentikusak. Több, neve elhallgatását kérő forrásunk szerint ezen a platformon „bemondott” adatokat adnak közzé. Azaz, ha valaki forgalmaz egy magyar filmet és azt háromszázan nézik meg, és ezt szégyelli, akkor bemondhat akár harmincezret is, nem lesz olyan hatóság, mely ezt ellenőrzi, számon kéri.
2020+2021=2019
Ez azt jelenti, hogy a magyar mozis helyzetről és nézettségről, bármennyire is bizarr, nem lehet komoly elemzésekben gondolkodni.
Illetve, nem nagy meglepetésre a piacot a nagy hollywoodi bombasikerek uralták, mint a Pókember: Nincs hazaút vagy 007: Nincs idő meghalni. Adódik viszont a kérdés: releváns adatok híján mit tudunk elmondani a 2021-es moziévről? Ami tény: az első négy hónapban zárva tartottak a vetítőhelyek, májusban pedig csak olyan műveket terjesztettek, melyek „fiókban maradtak”. A mozik várták a friss nagy filmeket, a forgalmazók meg, hogy újra induljon a piac, a helyzetet pedig nehezítette, hogy június végéig a belépéshez kellett a magyar védettségi igazolvány. Amikor júliusban ezt megszűntették és kijött a Halálos iramban 9, kezdett felpörögni a piac.
Farkas Attila megfogalmazása szerint 2021 majdnem ugyanolyan szerencsétlen év volt, mint 2020. Másképp fogalmazva: e két év forgalma együtt teszi ki körülbelül a 2019-es forgalmat. 2021 azonban annyiban szerencsétlen év volt, hogy a negyven év felettieknek szánt fesztivál és artfilmek piacát sújtotta a legjobban: a művészmozikban egy, ritkább esetben kétszámjegyű közönség előtt zajlanak a vetítések. Inkább a multiplex mozik működtek. Farkas Attila szerint a kis forgalmazók túlélését nagyban segítették az állami támogatások, mely lehetett volna több, de legalább életben maradtak a piaci szereplők.
Még nem állt vissza teljesen a mozizási kedv a pandémia előtt megszokott forgalomra, de voltak olyan részidőszakok, melyek már csaknem a régi forgalmat produkálták – mondja Buda Andrea a Cinema City marketing és pr igazgatója. Hangsúlyozva: itt az úgynevezett eseményfilmekre kell gondolni, mint a Pókember: Nincs hazaút, a 007 – Nincs idő meghalni vagy a Dűne, melyek megfelelően vannak marketingelve a stúdiók és a helyi forgalmazók által, így elérik a célközönséget, akik a moziverziót részesítik előnyben szemben az otthoni vetítések helyett. Persze, benne van a pakliban, hogy ezek kifejezetten látványfilmek, speciális hangeffektekkel, melyek a moziban élvezhetők ki. Különösen érdekesség, hogy ezen belül a Cinema City hálózatában a VIP termek kihasználtsága állt vissza a járvány előtti szintre, de sokan keresik az IMAX előadásokat, így a formátum is számít.
A moziépítési kedv nem múlt el
Buda Andrea szerint azonban globális probléma, hogy a néhány kivételtől eltekintve a forgalmazók nem teszik hozzá a megfelelő marketinget a nem giga-bombasiker filmjeikhez, vannak olyan filmek, melyek minimális promócióval érkeznek. Mindemellett még nem jöttek vissza az úgynevezett outdoor kampányok, mint például az óriásplakátok – a kivétel ebben a Kálomista Gábor produkciójában készült Elkxrtuk, melynek egy éjszaka alatt sikerült a magyar kormány „emojis” kampányainak a felületét elfoglalnia. A terjesztők 2021-ben azonban elsősorban az online kampányokra építettek, mint például a Pókember esetében a TikTok videómegosztón közzétett promóciók nagyon sikeresek voltak a fiatal korosztály „behúzásában” a mozikba.
Ám a netes reklámok nem minden filmnél célravezetők. Például az idősebb korosztályok esetében a hagyományosabb reklámok jobban működnének, ám az is igaz, hogy ezek a korosztályok sokkal lassabban térnek vissza a mozikba. Még akkor is, ha a nemzetközi tanulmányok azt mondják, hogy a mozi a kevésbé veszélyes közösségi terek közi tartozik: mindenki egyfele néz, nem beszélgetnek egymással az idegen emberek, Magyarországon pedig Európában kvázi a legkevesebb megszorítással lehet moziba menni: a termekben nincs kapacitás korlát, illetve a büfé is engedélyezett.
Budapesten korábban sokkal több mozi volt, ám hogy még mindig van moziépítési kedv, annak tudható be, hogy Magyarországon kiemelkedő eredményeket mutat az egy főre jutó éves moziba járás irányszáma a régióban. Ennek ellenére a közelmúltban újranyílt a MOM, elindult az Etele Cinema és bejelentették, hogy a Köki Plázában is épül majd egy.
– a Kultix hálózat létrehozása mögött is ez volt a fő idea, hiszen több vetítőhely sokkal előnyösebb pozícióban lehet mondjuk egy üdítő ital beszállítóval való tárgyalás során – érvel Buda Andrea.
„Szerettünk volna egy igazán egyedi, a korszellemnek megfelelő multiplex mozit csinálni olyat, ami más és különlegesebb moziélményt ad, mint a többi mozi. Tárgyaltunk több lehetséges partnerrel, de végül úgy döntöttünk elképzeléseinket leginkább önállóan tudjuk legjobban megvalósítani” – mondja lapunknak Budapest legfiatalabb multiplexe, a nemrég nyitott kétszintes, tizennégy termes Etele Cinema vezetője arra a kérdésünkre, hogy ők miért önállóan üzemeltetik az intézményt. És valóban: a mozit meghatározza az egyedi design: a fényjáték, a prémium termek és ami a legkülönlegesebb, a Kids vetítőhely, mely olyan, mint egy spéci játszóház. Speciális kialakítása a mozinak számos lehetőséget hordoz magában, óriási teremi miatt ez lehet a főváros új fesztivál helyszíne.
Világszinten ritka jelenség, ami itt folyik
Nagy István szerint bíznak abban, hogy hamarosan a budai oldal és vonzáskörzete legnépszerűbb és leglátogatottabb multiplex mozija lesz. Azt már több független szakértő állítja: Budapest 2019-ben is telített volt, ám vannak a városnak olyan régió, melyek fehér foltok. Ilyen volt pont a Kelenföldi pályaudvar környéke és a tömegközlekedés miatt a vonzáskörzete, de ilyen lehet a KöKi plázába tervezett Kultix multiplex. régen ezen a környéken is sok mozi volt a rendszerváltás előtt. Kérdés: akkor hol van a telítettség? A belvárosi plázák esetében.
„Lassan jönnek vissza a nézők, és ha nem erősödik a járvány, akkor akár márciusra is visszaállhat a normál piaci helyzet. Ehhez azonban filmek kellenek. A járvány egyik negatív hozadéka, hogy közepes költségvetésű filmekre nincs érdeklődés, illetve a magyar filmek is alul teljesítenek, így az év legnagyobb vesztesei a nézők, akiknek a filmek készülnek” – érvel Bálint Péter filmforgalmazási szakember, még akkor is, ha a hivatalos „nemzeti” állásfoglalás, hogy 2021 sikerév, hiszen huszonegy magyar filmet mutattak be a mozikban. Ezeken belül pedig három el is érte a bűvös százezres határt. A magas bemutatószám annak köszönhető, hogy míg a mozi és a forgalmazás az utóbbi két évben a fele idejében nem működött, a filmgyártás gyakorlatilag nem áll le. Így ősszel a bemutatók egymást ölték meg, csodálatos magyar produkciók fejezték be a pályafutásukat három-, ötezer nézővel.
A kakukktojás az Elkxrtuk – a vetítésekre nagyon eseti és egyedi marketing eszközökkel, a film minőségétől függetlenül, toborozták a nézőket, mely más filmeknél nem volt lehetséges. Bár Bálint Péter szerint ez világszinten ritka jelenség, Magyarországon azonban ez nem egyedi eset, hiszen 2016-ban A lovasíjász című dokumentumfilm lett a legnézettebb hazai gyártású produkció, mely ha nem is direkt politikai propaganda, mint az Elkxrtuk, de agenda jelleggel kellett megnézni a Saul fia ellenprodukciójaként, mely a nemzeti értékeket jobban méltatja.
A néző dönthet
Alapvetően a multiplex mozik és az art mozik más közönséget szólítanak meg, de természetesen van átfedés – véli Szalóky Bálint a Mozinet munkatársa.
Artfilm forgalmazóként hogyan ítéli meg a 2021-es évet? Mik voltak a fő nehézségek?
A járvány miatt az év első felében zárva voltak a mozik, de alapvetően elmondható, hogy a járvány az art mozik közönségét érintette a legérzékenyebben. Ráadásul az év második felére rendkívül sok film torlódott fel, például az őszi szezonra minden hétre jutott legalább egy magyar film.
Van elég artmozi Magyarországon?
Hatalmas lefedetlen területek vannak. Például egész Komárom-Esztergom és Heves megye, és olyan nagyvárosok, mint Veszprém, Szekszárd vagy Győr.
Illik-e „művészfilm” a multiplexekbe?
Alapvetően a multiplex mozik és az art mozik más közönséget szólítanak meg, de természetesen van átfedés. A legnagyobb fesztiválsikerek vagy Oscar-esélyes címek jó nézőszámmal tudnak szerepelni a multiplexekben is. A mi filmjeink közül A világ legrosszabb embere is bekerült a multiplex hálózatba. Szinkront készítünk azokhoz a filmjeinkhez, amiket a multiplexek műsorra tűznek, az art mozik pedig felirattal vetítik őket. Így a néző dönthet, melyik változatra kíváncsi.
