Egy amerikai kutatás szerint, amely 50 év távlatában vizsgálta a kerti növényeket, egyes esetekben akár 38 százalékos tápanyagcsökkentés is kimutatható volt 1950 óta. 43 zöldséget elemeztek, átlagban kalciumtartalmuk 16, vastartalmuk 15, foszfortartalmuk 9 százalékkal csökkent. Vitamintartalmuk egy része is elveszett, de fehérjetartalmuk csak kismértékben csökkent. Ennek oka, hogy a II. világháború után az élelmiszerhiány leküzdésére új, nagyhozamú fajtákat nemesítettek, szintetikus növényvédőszereket vetettek be, többet öntöztek és megjelentek az elfogadható árú traktorok. Mindezek eredményeképp a gabonafélék globálisan 1964 és 2016 között 175 százalékkal több termést hoztak, konkrétan a búza hozama nagyjából ebben az időszakban 1,1 tonna/hektárról 3,4-re nőtt. Egyes tudósok szerint ez fonotosabb annál, hogy tápértékük esetleg kisebb.
Arról, hogy mi történt a búzával, egy olyan megfigyeléssorozat ad számot, amit Angliában 1843-ban kezdtek el. Ebből kiderül, nem a talaj mikrotáplálék tartalma az, ami miatt kisebb a termés tápértéke, ezek ugyanis olyan formában vannak jelen, amit a növények bármikor fel tudnak szívni - tudható meg a BBC cikkéből. ,,Egy 2016-ban kezdődött kísérletben azt hasonlítjuk össze, hogyan nőnek az intenzív és az organikus talajműveléssel termesztett növények” - mondta Gladis Zinati, a pennsylvaniai Rodale Institute talajtudósa. Jövőre megjelenő, jelenleg az ellenőrzés alatt álló kutatási eredményeik azt igazolják, hogy minél több mikroba és gomba működik a talajban, annál több tápanyag jut a növényekbe. Ezek ugyanis olyan összetevőkre bontják le az anyagokat, amiket a növények könnyen felszívnak. A talaj négy elemet tartalmaz: ásványokat, szerves dolgokat (növényeket, állatokat, gombákat, mikrobákat élő vagy elpusztult formában) levegőt és vizet. De a lényeg ezeknek az aránya, az, hogyan lépnek kapcsolatba egymással. Egy teáskanálnyi föld több mikróbát tartalmaz, mint ahány ember él a Földön, több milliárdot, tízezernyi fajt. A talajból a tápanyag növénybe jutása biokémiai úton, gombák által történik és fontos szerepet játszik a folyamatban a gyökérnyálka is, ami serkentheti, vagy gátolhatja a biológiai folyamatokat.
Egy izraeli cég már árul is por formában olyan sivatagi eredetű talajoltót amely ténylegesen meghosszabbítja a növényekkel szimbiózisban élő gombák fonalaival a növények gyökereit és a mélyből felszívható formában szállítja nekik a tápanyagot. Egy ohiói farmer, aki kukoricát és szóját termeszt, már használja, és azt állítja, évről évre kevesebb kemikáliára van szükség, most 25 százalékkal kevesebb műtrágyát használ.
De nem csak a magas szinten alkalmazkodott gombák növelik a tápanyag-hatékonyságot, hanem az olyan növények is, amelyek hozzászoktak a szigorú körülményekhez. Kenyában a tenyészállatok fontos részét képezik a gazdaságnak 12 százalékát adják a GDP-nek, főleg a tejtermelés révén. Azonban az alacsony minőségű takarmány és a hiány miatt a tehenek csak a töredékét adják annak a tejmennyiségnek, mint máshol a világon, 8 litert 25-50 helyett. A napier fű helyett most kísérletet tettek a brachiaria fűvel, amely eredetileg Afrikából származik, de Dél-Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában használják szarvasmarhák táplálására. Kiderült, nőtt a tejhozam, magasabb lett a fehérjetartalma, egészségesebbek lettek az állatok, és mivel ez a fű kevesebb cellulózt tartalmaz, könnyebben emészthető, ezért csökkent az állatok metángáz-kibocsátása, ami az üvegházhatást is jótékonyan befolyásolja. Hatalmas gyökérrendszerének köszönhetően több szenet is köt meg, mint a hagyományos legelők. A szuperfű titka egyszerű, alkalmazkodott a szárazsághoz és a savas talajhoz, kiterjedt gyökérzetével több tápanyagot képes a talajból kivonni. A farmereket tehát nem csak a mennyiségért kellene megfizetni, hanem azért is, hogy érdekeltek legyenek a magasabb tápanyagtartalmú növények termesztésében.
