Hiába épültek 181 milliárdért sportcsarnokok, ha a fenntartásukat nem vállalja senki

Kocsis Máté mérlege: leszerepelt válogatottak, lejárt szerződésű kapitány, felfüggesztett alelnökök, 181 milliárdért felhúzott, de üzleti alapon fenntarthatatlan és túlméretezett csarnokok.

„Azt sem értem, miért nem ment ki a válogatottunk előtte edzeni a csarnokba?” – tette fel a kérdés Kocsis Máté, a kézilabda szövetség elnöke egy néhány nappal ezelőtti interjúban a Sportrádióban, amikor a férfiválogatott minden idők leggyengébb Európa-bajnoki szereplését kellett volna megmagyaráznia. Pedig sportági elnökként, a magyar-szlovák közös rendezésű Eb szervezőcsapatának egyik vezető kádereként tisztában kellett lennie azzal, hogy Gulyás István szövetségi kapitány válogatottja miért nem edzett a 20 ezer fős gigacsarnokban az Eb előtt.

Nyilván tudta, hogy a csarnok a rajt előtti véghajrában készült el, s noha az Európai Kézilabda Szövetség ajánlásában az Eb előtt több tesztmérkőzés szerepelt, ám erre már nem maradt idő. Tesztmérkőzésnek betudtak egy kézilabdás gálát, amikor a korábbi magyar sztárok félháznál is gyérebb közönség előtt egymás ellen labdáztak a csarnokban. A válogatott mindössze ötven percet kapott egy nappal a rajt előtt, amivel valóban nem élt a szakvezetés, mert ezen a szinten ennyi jószerivel csak a bemelegítésre elegendő. Ezért a csapat a fotózás után inkább visszabuszozott az MLSZ Telkiben lévő bázisára, ahol normálisan tudott edzeni.

Ez a csúsztatás azonban leképezi azt a módszert, amivel Kocsis Máté igyekszik eltolni magától a felelősséget. Ezt lehetett érezni akkor is, amikor már az Európa-bajnokság alatt felfüggesztette a két alelnököt, Pálinger Katalint és Nagy Lászlót. A két korábbi világsztár esetében azonban „nem leváltásról van szó, csak elég furcsán nézne ki, ha önmagukat értékelnék”, indokolta döntését Kocsis. A női válogatott a világbajnokságon a 10. a férfi az Európa-bajnokságon a 15. helyen végzett, a két szakág gyakorlatilag harminc nap alatt beárazta az elnök által felépített és működtetett rendszert. Keddtől ráadásul szövetségi kapitánya sincs a férfiválogatottnak, ugyanis Gulyás István szerződése lejárt.

A sportszakmai kérdéseken persze lehet vitatkozni, az adófizetők pénzének felhasználása azonban teljesen objektív számokkal mérhető: a januári Eb-re 116 milliárdért épült fel a 20 ezer fős MVM Dome Budapesten; 40 milliárdért a 8 ezer fős Pick Aréna Szegeden; 24 milliárdért a 6200 fős aréna Tatabányán (az Eb-n csak tartalékcsarnok volt); nagyjából egymilliárdos beruházással újult meg a Főnix Csarnok Debrecenben. Ez összesen 181 milliárd forint.

Csakhogy a költségek ennyivel koránt sincsenek rövidre zárva: a csarnokok fenntartását nem vállalja senki, tehát az államra hárul. Az már tavaly nyáron kiderült, hogy a tatabányai közgyűlés nem veszi vagyonkezelésbe a sportcsarnokot, mert nem tudja kigazdálkodni a létesítmény évi egymilliárd forintos fenntartási költségét. Szegeden ugyanez a helyzet, a helyi kézilabdaklub sem tudja fenntartani a csarnokot. De a budapesti gigacsarnoknak sincs üzemeltetője, legalábbis ez derült ki körkérdésünkből. Öt lehetséges üzemeltetőt kerestünk meg, de a névadó MVM, az építő Market Zrt., a Ferencváros Groupama Arénáját üzemeltető Sportfive, a BMSK Sport Közhasznú Nonprofit Kft. és a BMSK Zrt. is hasonló válasszal szolgált: vagyis azzal, hogy a létesítmény hasznosításával kapcsolatos kérdésekben nem illetékes.

Az egyetlen nyilvános kapaszkodó Juhász Roland, állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár nyilatkozata, aki a tatabányai csarnok átadásakor megnyugtatott minden jelenlévőt: azt mondta, a jövőben állami forrásból valósul meg az intézmény fenntartása.